A vártnál is magasabb volt az infláció januárban Magyarországon. A KSH pénteken közzétett adatai szerint éves összevetésben 25,7 százalékkal emelkedtek az árak, miközben az elemzői konszenzus ennél mindenhol jóval alacsonyabb volt. Hasonló mértékű áremelkedést utoljára 1996 márciusában láthattunk Magyarországon, és az elmúlt ötvenegy év 612 hónapjából mindössze 38-ban volt a jelenleginél is magasabb infláció hazánkban.

Az inflációt továbbra is egyértelműen az élelmiszer- és energiaárak emelkedése hajtja, annak ellenére is, hogy a háztartási energia és fűtés drágulásának mértéke elvileg hónapok óta egyre kisebb mértékű. Persze ezt érdemes fenntartásokkal kezelni, mert a nyári rezsiemelés miatt itt egyértelműen nem mért, hanem becsült adatról van szó.

Maga a rezsi érdemben nem változott, ám mivel a kormányzat januári döntése értelmében a fogyasztástól függ a vezetékes gáz és a villamosenergia ára is, így az átlag meghatározásánál nem mindegy, hogy milyen felhasználással számolunk. A G7 is többször írt róla, hogy az energiaárak emelkedése hatására jelentősen csökkent a lakosság energiafogyasztása is, így a KSH is hónapról hónapra felülvizsgálja a becsült felhasználást, és ennek megfelelően módosítja lefelé az (átlag)árat.

Más kérdés, hogy a különböző termék és szolgáltatáskategóriák közül így is a háztartási energia drágult a legjobban. A második helyen ezen a listán nem meglepő módon az élelmiszerek vannak. A KSH adatai szerint az áremelkedés mértéke itt is enyhült, de csak kismértékben. Ráadásul ha nem lett volna a december, akkor a mostani 44 százalék is forinttörténelmi csúcsnak számítana. A 2022-es árrobbanást megelőzően soha nem mértek ilyen magas élelmiszerinflációt, a korábbi csúcs 1995-ben 37,5 százalékon volt.

Valószínűleg nem csak ez az oka azonban, ha valaki nem érzi az inflációs nyomás enyhülését az élelmiszerboltokban. A legnagyobb mértékben dráguló termékek egy része ugyan már a jelek szerint túl van az inflációs csúcson, rengeteg olyan alapélelmiszer van, ahol azonban még mindig egyre gyorsul az áremelkedés üteme.

Tipikusan ilyenek a péktermékek: a félbarna kenyér például decemberről januárra 9 százalékkal drágult, az egy évvel korábbinak pedig már jóval több, mint a duplájába került. De egy hónap alatt újabb közel 5 százalékkal ugrott meg a pasztőrözött tej ára is, míg a párizsi 5,6, a margarin 6,6, a só pedig 9,4 százalékkal lett drágább. Nem csoda, hogy a saját felmérésünkben nem is volt nyoma az élelmiszerinfláció lassulásának.

Szakmai érdekesség, hogy a KSH 2023 januárjától több termék (statisztikai szakszóval reprezentáns) esetében is változtatott a kiszerelésen. A 20 százalékos tejfölnél eddig például a kispoharas szerepelt a statisztikai hivatal kosarában, az előző hónaptól azonban már az egykilós kiszerelés árát nézik. Ugyanez történt a kukoricakonzerv és a gyümölcslekvár esetében is, akárcsak a sörnél. Utóbbinál így pontos áremelkedést nehéz számolni, pedig egész biztosan bekerült volna a legtöbbet dráguló termékek közé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFordulatot reméltünk, de még gyorsabban drágultak az élelmiszerek az év elejénMéréseink szerint január végén 53,7 százalékra ugrott vissza az éves drágulás mértéke, pedig azt hittük, hogy már látszik a fény az alagút végén.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat áremelkedés élelmiszerárak infláció Olvasson tovább a kategóriában