Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. december 27. 12:06 Adat

Inkább nem a magyar államtól várnak menedéket a háború elől menekülő ukránok

A legtöbb ukrán Lengyelországban, Németországban, továbbá Olaszországban, Romániában és Bulgáriában kért ideiglenes védelmi státuszt októberben – Magyarország hiába szomszédos az orosz támadás alatt álló országgal, uniós összehasonlításban viszonylag kevés menekülőt fogadott az Eurostat elemzése szerint.

A védelmet kérők számát a fogadó országok lakosságához viszonyítva is jól látszik, hogy Magyarország nem bizonyult vonzó célpontnak a háború elől menekülők számára: augusztus és október között az Ukrajnával szomszédos többi uniós tagállamban és Németországban is jóval több menedékkérőt fogadtak, mint Magyarországon.

Az uniós statisztikai hivatal szerint az uniós országok többségében visszaesést mutat a védelmet kérők száma, továbbá többnyire nők, illetve lányok igyekeznek menedéket találni az Európai Unióban – a Lengyelországba érkező ukránok 23 százaléka volt kiskorú, 63 százalékuk nő.

A március óta érkezett összes ukrán menekült számát nézve is kiemelkedik Lengyelország, Németország valamint Csehország menedéknyújtásban betöltött szerepe az unióban: a mintegy 4,5 millió védelmet kérő ukrajnai menekült kétharmadát fogadták ezen országok.

Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a menedékkérők száma nem azonos az országban tartózkodó menekültek számával. Egy korábbi cikkünkhöz az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság azt mondta: a kérelmet benyújtók döntő többsége családos – édesanyák és gyermekeik -, de ebben a számban nincsenek benne azok, akik nem adtak be menedékkérelmet, kettős állampolgárok (és így nem kaphatnak menedékjogi státuszt), valamint vízummal érkeztek, tehát a menedékért folyamodók és a ténylegesen Magyarországra menekültek száma között nagyságrendi eltérés lehet. 

Magyarország mérsékelt vonzereje nem csak a védelmi státuszért folyamodók, hanem a vendégmunkások számában is megmutatkozik. A már korábban ide érkezett ukrán munkavállalók egy része a háború kitörésekor visszament a hazájába harcolni, illetve továbbállt a családjával Nyugat-Európába magasabb fizetésért dolgozni, ahol több ország – például Németország – is megnyitotta a munkaerőpiacát az ukránok előtt. Mindez annak ellenére történt, hogy Magyarország részben az ukrán munkaerő bevonzásával próbálta enyhíteni a toborzási nehézségeket az elmúlt évtizedben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ukrán munkásokat már a háború előtt sem tudtuk megtartani, és a menekültek sem maradnak itt dolgozniNagyon kevés Magyarországon a külföldi vendégmunkás, a jövőben a dél-koreai és vietnámi dolgozókra lehet számítani, az ukránokra sokkal kevésbé.

A harmadik országokból érkező, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülőknek biztosítható státusz megadása ugyanakkor meg is terheli a fogadó országok költségvetését. A legtöbb ukrajnai menekültet ellátó Lengyelország már júniusban elkezdte visszafogni a menekülteknek biztosított támogatásokat. Ekkor még csak a rendkívüli, kifejezetten az orosz-ukrán háború nyomán bevezetett juttatásokat törölte a lengyel kormány, mint például a menekülteket befogadó családoknak járó napi negyven złoty-s hozzájárulás és az országba érkezők számára ingyenesen biztosított tömegközlekedés.

Mostanra viszont felmerült a menekülteknek az állam által biztosított lakhatás és élelmezés részbeni fizetőssé tétele is. A módosítás a jövő márciusban léphet hatályba, és a Lengyelországban legalább négy hónapja tartózkodókat érintheti – mivel a legtöbb, hosszabb távon az országban maradni szándékozó ukrán ennyi idő alatt az ingatlanpiacon is talál megoldást a lakhatására, ezért vélhetően keveseknek kell majd az állami szolgáltatásért fizetnie. Lengyelország mellesleg szintén leegyszerűsítette a munkavállalást az ukrajnai menekültek számára, így a nyáron már 185 ezren dolgoztak közülük az országban.

Csehországban már közel félmillió – az állandó népességszám négy százalékát kitevő – menedékkérő fordult meg, és noha az ősszel kiéleződtek a közel-keleti bevándorlókkal szembeni ellenérzések, az ukrán menekültek fogadását a lakosság széles körben támogatja. Mindebben a történelmi és kulturális okok mellett demográfiai tényezők is szerepet játszanak az Euronews által megkérdezett szakértő szerint: míg Ukrajnából zömmel nők és gyerekek érkeznek, az ázsiai országokból fiatal, egyedülálló férfiak igyekeznek az országba.

Adat orosz-ukrán háború orosz-ukrán konfliktus ukrán menekültek ukrán munkavállalók Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Murka Domonkos
2023. március 21. 10:59 Adat, Tech

Tényleg olyan nagy baj, ha a TikTok tudja, merre járok, mit eszem, vagy milyen cipőt rendelek?

A megfigyelési kapitalizmus korában az ingyenes alapanyagot adatok formájában szolgáltatjuk, amelyből a termék születik: a viselkedésünk, cselekedeteink előrejelzése.

Bucsky Péter
2023. március 21. 04:34 Adat

Minden századik magyar gyerek már Ausztriában jár iskolába

A magyar gyerekek száma növekszik a leggyorsabban Ausztriában, néhány éven belül a németeket és a törököket is előzhetik.

Bucsky Péter
2023. március 20. 04:33 Adat, Vállalat

64 millió forintba kerül egy akkumulátorgyári munkahely a magyar állam számára

Sokféle formában támogatja a kormány az akkumulátorgyárak letelepedését, és az összegek is olyan jelentősek, hogy abból több évnyi bért ki lehet fizetni.

Fontos

Váczi István
2023. március 22. 15:17 Világ

Csillogóan berendezett kirakat lett csak a Putyin-Hszi találkozó

Szép szavakból nem volt hiány, de az orosz-kínai partnerség már nem korlátok nélküli, és egyelőre új gázvezeték sem épül.

Váczi István
2023. március 22. 10:02 Világ

Új csatahelikoptereket kap Szlovákia az Ukrajnának átadott régi vadászgépekért cserébe

A MiG-29-esek kivonását már korábban eldöntötték, így anyagilag valószínűleg remek ügyletet hozott össze a szomszédos ország.

Virovácz Péter
2023. március 22. 04:34 Pénz

Bankválság 2023: ha nincs bizalom, akkor semmi nincs

Mi a különbség a 2008-as és a mostani válság között? Mi a közös az amerikai és az európai bankok megreccsenésében?