A legtöbb ukrán Lengyelországban, Németországban, továbbá Olaszországban, Romániában és Bulgáriában kért ideiglenes védelmi státuszt októberben – Magyarország hiába szomszédos az orosz támadás alatt álló országgal, uniós összehasonlításban viszonylag kevés menekülőt fogadott az Eurostat elemzése szerint.
A védelmet kérők számát a fogadó országok lakosságához viszonyítva is jól látszik, hogy Magyarország nem bizonyult vonzó célpontnak a háború elől menekülők számára: augusztus és október között az Ukrajnával szomszédos többi uniós tagállamban és Németországban is jóval több menedékkérőt fogadtak, mint Magyarországon.
Az uniós statisztikai hivatal szerint az uniós országok többségében visszaesést mutat a védelmet kérők száma, továbbá többnyire nők, illetve lányok igyekeznek menedéket találni az Európai Unióban – a Lengyelországba érkező ukránok 23 százaléka volt kiskorú, 63 százalékuk nő.
A március óta érkezett összes ukrán menekült számát nézve is kiemelkedik Lengyelország, Németország valamint Csehország menedéknyújtásban betöltött szerepe az unióban: a mintegy 4,5 millió védelmet kérő ukrajnai menekült kétharmadát fogadták ezen országok.
Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a menedékkérők száma nem azonos az országban tartózkodó menekültek számával. Egy korábbi cikkünkhöz az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság azt mondta: a kérelmet benyújtók döntő többsége családos – édesanyák és gyermekeik -, de ebben a számban nincsenek benne azok, akik nem adtak be menedékkérelmet, kettős állampolgárok (és így nem kaphatnak menedékjogi státuszt), valamint vízummal érkeztek, tehát a menedékért folyamodók és a ténylegesen Magyarországra menekültek száma között nagyságrendi eltérés lehet.
Magyarország mérsékelt vonzereje nem csak a védelmi státuszért folyamodók, hanem a vendégmunkások számában is megmutatkozik. A már korábban ide érkezett ukrán munkavállalók egy része a háború kitörésekor visszament a hazájába harcolni, illetve továbbállt a családjával Nyugat-Európába magasabb fizetésért dolgozni, ahol több ország – például Németország – is megnyitotta a munkaerőpiacát az ukránok előtt. Mindez annak ellenére történt, hogy Magyarország részben az ukrán munkaerő bevonzásával próbálta enyhíteni a toborzási nehézségeket az elmúlt évtizedben.
A harmadik országokból érkező, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülőknek biztosítható státusz megadása ugyanakkor meg is terheli a fogadó országok költségvetését. A legtöbb ukrajnai menekültet ellátó Lengyelország már júniusban elkezdte visszafogni a menekülteknek biztosított támogatásokat. Ekkor még csak a rendkívüli, kifejezetten az orosz-ukrán háború nyomán bevezetett juttatásokat törölte a lengyel kormány, mint például a menekülteket befogadó családoknak járó napi negyven złoty-s hozzájárulás és az országba érkezők számára ingyenesen biztosított tömegközlekedés.
Mostanra viszont felmerült a menekülteknek az állam által biztosított lakhatás és élelmezés részbeni fizetőssé tétele is. A módosítás a jövő márciusban léphet hatályba, és a Lengyelországban legalább négy hónapja tartózkodókat érintheti – mivel a legtöbb, hosszabb távon az országban maradni szándékozó ukrán ennyi idő alatt az ingatlanpiacon is talál megoldást a lakhatására, ezért vélhetően keveseknek kell majd az állami szolgáltatásért fizetnie. Lengyelország mellesleg szintén leegyszerűsítette a munkavállalást az ukrajnai menekültek számára, így a nyáron már 185 ezren dolgoztak közülük az országban.
Csehországban már közel félmillió – az állandó népességszám négy százalékát kitevő – menedékkérő fordult meg, és noha az ősszel kiéleződtek a közel-keleti bevándorlókkal szembeni ellenérzések, az ukrán menekültek fogadását a lakosság széles körben támogatja. Mindebben a történelmi és kulturális okok mellett demográfiai tényezők is szerepet játszanak az Euronews által megkérdezett szakértő szerint: míg Ukrajnából zömmel nők és gyerekek érkeznek, az ázsiai országokból fiatal, egyedülálló férfiak igyekeznek az országba.
Adat
Csak két szakma előzi meg a politikusokat a fizetési listán
Az utóbbi öt évben a pilóták megelőzték a képviselőket, államtitkárokat és minisztereket. A szakorvosok előreléptek a negyedik helyre.
Külföldről akar hitelt felvenni a kormány a választás előtti osztogatásra
Hamarosan megtudhatjuk, hogy vevők-e erre a hitelezők, és mekkora kamatot kérnek cserébe. Könnyen lehet azonban, hogy ez a pénz sem lesz elég.
Nemcsak Magyarországon, az egész régióban zuhan a születések száma
Nemrég még az uniós átlag felett voltak, de a térség országait most különösen erősen érinti a termékenység csökkenésének újabb hulláma.
Fontos
Tehetetlen a kormány, az árnyomás utat tör magának a gazdaságban
A kormány infláció elleni hadjárata nem hozza a várt eredményt, több szektorban is elkezdtek ritkulni az akciók, néhány bank a lakáshiteleknél szigorít.
Pár dolog kezd eltűnni a magyar vendéglátásból, például a vendég, a pénztárcája és a szakács
Tucatjával zárnak be országszerte még a neves éttermek is, nincs a vendégeknek pénzük, az alapanyag, a rezsi és a közteher viszont az egekben van.
Fenn lehet-e tartani sok pénzzel a NATO-egység látszatát?
A katonai szövetség vezetése a kiadások emelésével békítené meg Donald Trumpot, de az amerikai vezetés ideológiai alapvetéseivel is számolni kell.
