A legtöbb ukrán Lengyelországban, Németországban, továbbá Olaszországban, Romániában és Bulgáriában kért ideiglenes védelmi státuszt októberben – Magyarország hiába szomszédos az orosz támadás alatt álló országgal, uniós összehasonlításban viszonylag kevés menekülőt fogadott az Eurostat elemzése szerint.
A védelmet kérők számát a fogadó országok lakosságához viszonyítva is jól látszik, hogy Magyarország nem bizonyult vonzó célpontnak a háború elől menekülők számára: augusztus és október között az Ukrajnával szomszédos többi uniós tagállamban és Németországban is jóval több menedékkérőt fogadtak, mint Magyarországon.
Az uniós statisztikai hivatal szerint az uniós országok többségében visszaesést mutat a védelmet kérők száma, továbbá többnyire nők, illetve lányok igyekeznek menedéket találni az Európai Unióban – a Lengyelországba érkező ukránok 23 százaléka volt kiskorú, 63 százalékuk nő.
A március óta érkezett összes ukrán menekült számát nézve is kiemelkedik Lengyelország, Németország valamint Csehország menedéknyújtásban betöltött szerepe az unióban: a mintegy 4,5 millió védelmet kérő ukrajnai menekült kétharmadát fogadták ezen országok.
Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a menedékkérők száma nem azonos az országban tartózkodó menekültek számával. Egy korábbi cikkünkhöz az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság azt mondta: a kérelmet benyújtók döntő többsége családos – édesanyák és gyermekeik -, de ebben a számban nincsenek benne azok, akik nem adtak be menedékkérelmet, kettős állampolgárok (és így nem kaphatnak menedékjogi státuszt), valamint vízummal érkeztek, tehát a menedékért folyamodók és a ténylegesen Magyarországra menekültek száma között nagyságrendi eltérés lehet.
Magyarország mérsékelt vonzereje nem csak a védelmi státuszért folyamodók, hanem a vendégmunkások számában is megmutatkozik. A már korábban ide érkezett ukrán munkavállalók egy része a háború kitörésekor visszament a hazájába harcolni, illetve továbbállt a családjával Nyugat-Európába magasabb fizetésért dolgozni, ahol több ország – például Németország – is megnyitotta a munkaerőpiacát az ukránok előtt. Mindez annak ellenére történt, hogy Magyarország részben az ukrán munkaerő bevonzásával próbálta enyhíteni a toborzási nehézségeket az elmúlt évtizedben.
A harmadik országokból érkező, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülőknek biztosítható státusz megadása ugyanakkor meg is terheli a fogadó országok költségvetését. A legtöbb ukrajnai menekültet ellátó Lengyelország már júniusban elkezdte visszafogni a menekülteknek biztosított támogatásokat. Ekkor még csak a rendkívüli, kifejezetten az orosz-ukrán háború nyomán bevezetett juttatásokat törölte a lengyel kormány, mint például a menekülteket befogadó családoknak járó napi negyven złoty-s hozzájárulás és az országba érkezők számára ingyenesen biztosított tömegközlekedés.
Mostanra viszont felmerült a menekülteknek az állam által biztosított lakhatás és élelmezés részbeni fizetőssé tétele is. A módosítás a jövő márciusban léphet hatályba, és a Lengyelországban legalább négy hónapja tartózkodókat érintheti – mivel a legtöbb, hosszabb távon az országban maradni szándékozó ukrán ennyi idő alatt az ingatlanpiacon is talál megoldást a lakhatására, ezért vélhetően keveseknek kell majd az állami szolgáltatásért fizetnie. Lengyelország mellesleg szintén leegyszerűsítette a munkavállalást az ukrajnai menekültek számára, így a nyáron már 185 ezren dolgoztak közülük az országban.
Csehországban már közel félmillió – az állandó népességszám négy százalékát kitevő – menedékkérő fordult meg, és noha az ősszel kiéleződtek a közel-keleti bevándorlókkal szembeni ellenérzések, az ukrán menekültek fogadását a lakosság széles körben támogatja. Mindebben a történelmi és kulturális okok mellett demográfiai tényezők is szerepet játszanak az Euronews által megkérdezett szakértő szerint: míg Ukrajnából zömmel nők és gyerekek érkeznek, az ázsiai országokból fiatal, egyedülálló férfiak igyekeznek az országba.
Adat
Lefeleződött a diósgyőri stadion megtérülési ideje, már csak 262 év
Újabb öt évig a diósgyőri futballcsapatot fenntartó cég üzemeltetheti a 2018-ban átadott, 13 milliárd forintból felújított miskolci stadiont.
Mely magyar városok a leginkább vallásosok?
Kapuvár a római katolikusok, Nagyecsed a reformátusok, Kiskőrös az evangélikusok vallási központja a lakosság vallásossága alapján.
Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik
A nemek közötti foglalkoztatási különbség Magyarországon átlagosan 9 százalékpontos, ami sokkal inkább az észak-déli, mintsem gazdasági alapú megosztottságra rímel.
Fontos
A TikTokot nem tudja betiltani a kormány, úgyhogy a telefonokat tiltaná ki az osztálytermekből
Legutóbb Nagy-Britanniában léptek az egységes tiltás irányában, de Németországban például az iskolák saját hatásköre a kérdés. Most talán fordulat készül a magyar szabályozásban.
Csaknem egyhavi nettó átlagkeresetet költünk magánegészségügyi ellátásra évente, pedig volna olcsóbb megoldás
Magyarországon csak a lakosság 12 százaléka rendelkezik magán egészségbiztosítással.
Az MVM innovációja miatt ugrott meg az átalányt fizető gázfogyasztók számlája
Számos átalány fizetést/egyenletes részszámlázást választó háztartás nem érti, miért kaptak kiugró összegű számlákat a 2023-24 első hónapjaiban, miközben várható fogyasztásuk, a számláikban szereplő átalány mennyisége nem nő, esetleg még csökken is.
