Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. december 27. 12:06 Adat

Inkább nem a magyar államtól várnak menedéket a háború elől menekülő ukránok

A legtöbb ukrán Lengyelországban, Németországban, továbbá Olaszországban, Romániában és Bulgáriában kért ideiglenes védelmi státuszt októberben – Magyarország hiába szomszédos az orosz támadás alatt álló országgal, uniós összehasonlításban viszonylag kevés menekülőt fogadott az Eurostat elemzése szerint.

A védelmet kérők számát a fogadó országok lakosságához viszonyítva is jól látszik, hogy Magyarország nem bizonyult vonzó célpontnak a háború elől menekülők számára: augusztus és október között az Ukrajnával szomszédos többi uniós tagállamban és Németországban is jóval több menedékkérőt fogadtak, mint Magyarországon.

Az uniós statisztikai hivatal szerint az uniós országok többségében visszaesést mutat a védelmet kérők száma, továbbá többnyire nők, illetve lányok igyekeznek menedéket találni az Európai Unióban – a Lengyelországba érkező ukránok 23 százaléka volt kiskorú, 63 százalékuk nő.

A március óta érkezett összes ukrán menekült számát nézve is kiemelkedik Lengyelország, Németország valamint Csehország menedéknyújtásban betöltött szerepe az unióban: a mintegy 4,5 millió védelmet kérő ukrajnai menekült kétharmadát fogadták ezen országok.

Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a menedékkérők száma nem azonos az országban tartózkodó menekültek számával. Egy korábbi cikkünkhöz az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság azt mondta: a kérelmet benyújtók döntő többsége családos – édesanyák és gyermekeik -, de ebben a számban nincsenek benne azok, akik nem adtak be menedékkérelmet, kettős állampolgárok (és így nem kaphatnak menedékjogi státuszt), valamint vízummal érkeztek, tehát a menedékért folyamodók és a ténylegesen Magyarországra menekültek száma között nagyságrendi eltérés lehet. 

Magyarország mérsékelt vonzereje nem csak a védelmi státuszért folyamodók, hanem a vendégmunkások számában is megmutatkozik. A már korábban ide érkezett ukrán munkavállalók egy része a háború kitörésekor visszament a hazájába harcolni, illetve továbbállt a családjával Nyugat-Európába magasabb fizetésért dolgozni, ahol több ország – például Németország – is megnyitotta a munkaerőpiacát az ukránok előtt. Mindez annak ellenére történt, hogy Magyarország részben az ukrán munkaerő bevonzásával próbálta enyhíteni a toborzási nehézségeket az elmúlt évtizedben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ukrán munkásokat már a háború előtt sem tudtuk megtartani, és a menekültek sem maradnak itt dolgozniNagyon kevés Magyarországon a külföldi vendégmunkás, a jövőben a dél-koreai és vietnámi dolgozókra lehet számítani, az ukránokra sokkal kevésbé.

A harmadik országokból érkező, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülőknek biztosítható státusz megadása ugyanakkor meg is terheli a fogadó országok költségvetését. A legtöbb ukrajnai menekültet ellátó Lengyelország már júniusban elkezdte visszafogni a menekülteknek biztosított támogatásokat. Ekkor még csak a rendkívüli, kifejezetten az orosz-ukrán háború nyomán bevezetett juttatásokat törölte a lengyel kormány, mint például a menekülteket befogadó családoknak járó napi negyven złoty-s hozzájárulás és az országba érkezők számára ingyenesen biztosított tömegközlekedés.

Mostanra viszont felmerült a menekülteknek az állam által biztosított lakhatás és élelmezés részbeni fizetőssé tétele is. A módosítás a jövő márciusban léphet hatályba, és a Lengyelországban legalább négy hónapja tartózkodókat érintheti – mivel a legtöbb, hosszabb távon az országban maradni szándékozó ukrán ennyi idő alatt az ingatlanpiacon is talál megoldást a lakhatására, ezért vélhetően keveseknek kell majd az állami szolgáltatásért fizetnie. Lengyelország mellesleg szintén leegyszerűsítette a munkavállalást az ukrajnai menekültek számára, így a nyáron már 185 ezren dolgoztak közülük az országban.

Csehországban már közel félmillió – az állandó népességszám négy százalékát kitevő – menedékkérő fordult meg, és noha az ősszel kiéleződtek a közel-keleti bevándorlókkal szembeni ellenérzések, az ukrán menekültek fogadását a lakosság széles körben támogatja. Mindebben a történelmi és kulturális okok mellett demográfiai tényezők is szerepet játszanak az Euronews által megkérdezett szakértő szerint: míg Ukrajnából zömmel nők és gyerekek érkeznek, az ázsiai országokból fiatal, egyedülálló férfiak igyekeznek az országba.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat orosz-ukrán háború orosz-ukrán konfliktus ukrán menekültek ukrán munkavállalók Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. június 12. 13:45 Adat

Nincs fideszes többség, ahol a lakosság legalább 60 százaléka érettségizett

A kormánypárt EP-választáson elért eredménye jellemzően azokon a településeken lett erősebb, ahol alacsonyabb az iskolázottság.

Bucsky Péter
2024. június 11. 13:14 Adat, Közélet

Romlik a narancs: kevesebb jelölt indult és nyert a Fidesz színeiben

Tizedével csökkent a kizárólag Fidesz-KDNP színekben megválasztott polgármesterek száma, a települési és megyei önkormányzati képviselőknél pedig még nagyobb a visszaesés.

Jandó Zoltán
2024. június 11. 11:03 Adat, Közélet

A Tiszánál kevésbé áradt a Tisza

Az országos átlagnál látványosan gyengébb eredményeket ért el az 58 Tisza előtagú településen Magyar Péter pártja. Volt, ahol közel 99 százalékot kapott a Fidesz.

Fontos

Trippon Mariann
2024. június 13. 16:09 Pénz

Lassan mozdulnak a nagy jegybankok, és ez az MNB mozgásterét is szűkíti

A szolgáltatások továbbra is gyors drágulása miatt csak nagyon lassan csökkentik a kamatokat a fejlett országok jegybankjai.

Stubnya Bence
2024. június 13. 14:07 Közélet

Pár éve még 68 órás munkahéttel került be a hírekbe az üzem, ahonnan most 500 embert eresztenek szélnek

Változnak a fogyasztói igények, ezért bezár a Henkel körösladányi üzeme, ahol 1990 óta gyártottak mosóport.

Mészáros R. Tamás
2024. június 13. 05:19 Világ

Elkezdődött a harc a kínai elektromos autók ellen, kétélű fegyverekkel

Az Európai Bizottság védővámokat vetett ki, noha korábban ezek más szektorokban nem jártak sikerrel. Alternatív eszközök viszont nem nagyon vannak az EU kezében.