Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az utóbbi években felgyorsult béremelkedés sokat hangoztatott gazdasági siker, és valóban látványos a 2010-es évek közepén bekövetkezett ütemváltás a jövedelmek növekedésében. Az ezredforduló környékén megfigyelhető növekedés ugyanis a válsággal kifulladt, a következő évtized elején pedig csak lassan vett újra lendületet.
A javuló bérkörülmények azonban nem egyöntetűen érték a magyar lakosságot. Ezeket az eltéréseket decilisenként, azaz jövedelmi tizedenként szokták vizsgálni. A népességet jövedelmük alapján tíz csoportba osztják, ahol az egyes csoport a társadalom legkevesebb, a tízes csoport pedig a társadalom legtöbb pénzből élő 10 százalékát takarja. A fenti ábra ezekben a csoportokban mutatja a jövedelem változását 2005 óta.
A grafikonon jól látszik, hogy míg a 2008-tól begyűrűzött világgazdasági válság előtt az alacsonyabb jövedelmű háztartások léptek gyorsabban előre, addig a 2010-es években – jórészt az egykulcsos adórendszer bevezetése miatt – a jobban kereső csoportok jövedelme gyarapodott nagyobb ütemben (igaz, a közelmúltban a legkisebb fizetésből élő tized bérnövekedése jócskán felgyorsult, de a 2., 3. és 4. tizedekben élők kimaradtak ebből). Szembetűnő az is, hogy ebben az időszakban az egyes jövedelmi tizedek teljesítménye között a korábbiaknál nagyobb volt a különbség.
A bérnövekedés vásárlóerő-paritásra*A PPP (purchasing power parity), vagyis a vásárlóerő-paritás módszerével összehasonlíthatjuk, hogy mennyi hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző országokban egy valutában a másikhoz mérve, így figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat. átszámolva is jórészt látható marad. Vagyis a reálbérekben is sikerült előrelépni, így a magasabb jövedelemből több terméket illetve szolgáltatást tudtunk vásárolni. Igaz, ennek mértéke a régiós szomszédokhoz viszonyítva egyáltalán nem kiemelkedő: Csehországban és Lengyelországban főleg a jobb módú rétegek életszínvonala sokkal meredekebben javult, mint itthon.
Figyelemre méltó Szlovákia esete is, ahol a kétezres években még látványosan nőtt minden réteg vásárlóereje, majd a 2010-es évekre eleinte az alacsonyabb, és pár év múlva már a magasabb keresetű jövedelmi tizedekben is megtorpant ez a tendencia. Az országban ezt megelőzően, 2009. január 1-jén vezették be az eurót, aminek hatását élénk vita övezi.
A magyar bérnövekedés unió-szerte sem tekinthető kiemelkedőnek. Az elmúlt években a magyar társadalom felső harmada tudott feljebb lépni az európai jövedelmi rangsorokon, ezzel a leggazdagabb magyarok többnyire az olasz és spanyol középső rétegeket előzték meg. A többiek helyzete érdemben nem változott a jövedelmi ranglétrán. Vagyis a közelmúltbeli életszínvonal-javulás nem érintette őket jobban, mint más európaiakat.
A kevésbé tehetős rétegek európai szintű előrelépését számos gazdaságpolitikai intézkedés gátolta.
A jobban keresők számára kedvező adó- és családpolitika, az alacsony hozzáadott értéket teremtő munkahelyek támogatása, a közmunkaprogram, az oktatás vitatott reformjai és a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékvesztése is ez ellen hatott. A magyar jövedelmek értékét továbbá a forint euróhoz viszonyított 2008 óta tartó töretlen gyengülése is kikezdte. Ugyan az itthoni bérköltségek mérséklésével sikerült kiigazítani a gazdaságot, ez jórészt a forintalapú keresetek európai magországokhoz képesti leértékelésének árán történt meg.
Adat
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Új Samsung-üzem épül Gödön, felpörgött az év elején az európai villanyautó-piac
A villanyautók forgalma csaknem 30 százalékkal nőtt az EU-ban, a hibridek népszerűsége továbbra is kitart, ami segíthet a szenvedő magyar gyáraknak.
Konganak a gáztárolók, több uniós ország lazítana a szabályokon
Az uniós gáztárolók feltöltésére vonatkozó szigorú szabályok lazításáról egyeztetnek a közösség tagállamai. Sokan a spekulánsoktól félnek.
Fontos
Mélyütés a magyar gazdaságnak Trump 25 százalékos vámemelése
Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.
A tűzszüneti területek mutatják legjobban, hol értek el sikereket az ukránok
Ahol az oroszoknak is van veszítenivalójuk, ott legalább nem esélytelen, hogy szüneteljenek a támadások. Más kérdés, hogy ez kinek kedvez jobban.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
