Nem lesz benne köszönet, ha utat talál a boltokba a 26 százalékos ipari infláció
A termelői árak októberi emelkedése az adatsor elmúlt húszéves alakulásához képest példátlan ütemű volt, ami nem sok jót sejtet a fogyasztói inflációval kapcsolatban. Az ipar árindexeit az elemzők gyakran használják a fogyasztói árváltozások előrejelzésére – igaz, ezt a gyakorlatot élénk vita övezi, amiről a cikk végén esik szó –, és a 2001-től kezdődő idősorokat nézve a kirívó termelői drágulás még hónapokig éreztetheti a hatását az inflációs adatokon.
A belföldi értékesítés termelői árindexe idén októberben 26,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt két évtized tapasztalatai szerint az országon belüli termelői árindex tendenciáit jellemzően egy hónapos csúszással követi az inflációs görbe, amit a már ismertté vált, 14 éves rekordot döntő novemberi adat tükrében is érzékelhettünk. Az exportértékesítéssel is kiegészített termelői árindex változásait azonban több – nagyjából hat – hónappal követik a fogyasztói árak, igaz, a belföldi értékesítési áraknál csak valamivel gyengébb összefüggésben. A korábbi trendekből kiindulva tehát a következő fél évben még akár tovább is nőhet az infláció.
Mindez részben egybevág a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésével is. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy interjújában elmondta, hogy az MNB 2021-ben és 2022-ben is öt százalékos inflációra számít, és bár a bank becslése szerint a novemberi 7 százalékos tetőzést követően a pénzromlás mérséklődni kezd,
a fogyasztói árak hosszabb távú trendjeit jobban jellemző maginfláció még legalább 2022 közepéig emelkedik.
A fogyasztói árindex alakulását januárban ráadásul befolyásolhatja a fogyasztói kosár termékeinek és szolgáltatásainak év elején szokásos felülvizsgálata: a Központi Statisztikai Hivatal ilyenkor egyes – már nem igazán vásárolt – tételeket kivesz, miközben másokat beválogat a kosárba.
A termelői árindexek alapján megfogalmazott inflációs várakozások problémáira visszatérve, az egyik fő kritika e megállapításokkal szemben a bizonytalan oksági kapcsolat. A termelői és fogyasztói árváltozások akár oda-vissza is hathatnak egymásra, miközben más tényezők, mint például a valutaárfolyamok ingadozása mindkét mutatót meghatározzák. Sőt, az oksági viszonyok és az összefüggés erőssége az idővel is változhatnak, akár olyan gazdasági körülmények is adódhatnak, amikor átmenetileg inkább a fogyasztói infláció alapján lehet előrebecsülni a termelői árváltozásokat, és nem fordítva.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
