Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. augusztus 18. 13:40 Adat

Egy kormánydöntés miatt rengeteg kisgyerek pont a járvány alatt kezdte meg az iskolát

Nagyon nagy mértékben megugrott az általános iskolákban az első osztályosok száma 2020-ban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az elmúlt években jellemzően 90-95 ezer között alakult a beiskolázott kisgyerekek száma Magyarországon, tavaly azonban meghaladta a 103 ezret. Az elmúlt 16 évben ennél egyetlen egyszer kezdte meg több gyerek az általános iskolát, és a kiugró adatot akkor is hasonló okok magyarázták, mint most.

Egy döntés evolúciója: szülő-pedagógus-hivatal

Az elsősök számának hirtelen emelkedésének ugyanis véletlenül sem a gyerekszám növekedése az oka, hanem az, hogy a kormányzat ismét változtatott az iskolaérettség megállapításának szabályozásán. Legutóbb ilyen lépésre 2013-ban került sor. Ezt megelőzően a szülő dönthetett arról, hogy iskolába adja-e a hatodik életévét betöltött gyermekét, vagy még egy évig óvodában tartja. Nyolc éve a kormány ezen úgy változtatott, hogy az iskolaérettségről már nem a szülők, hanem az óvoda vezetője dönthetett, vitás esetben pedig egy nevelési tanácsadó véleményét kellett kikérni.

Akkor ez az elsősök számának 8-10 ezres megugrásához vezetett: míg a megelőző években jellemzően 97-100 ezer gyerek kezdte meg az általános iskolát, 2013-ban több mint 107 ezer. Ez azonban csak egyszeri hatás volt: abban az évben a korábban visszatartottak mellett az adott évfolyamból is több gyerek ment el az óvodákból. A következő években azonban épp ezért már sokkal kevesebb visszatartott kisgyerek volt, így a beiskolázások éves száma visszaállt a korábbi szintre, sőt egy idő után az alá csökkent.

Két éve aztán a kormány úgy határozott, hogy ismét csavar egyet a szabályon, és

az iskolaérettségről való döntés jogát elveszi az óvodapedagógusoktól is, és átadja azt az Oktatási Hivatalnak,

amelyhez a szülőnek kell írásbeli kérvényt benyújtania, ha óvodában tartaná a gyermekét. Az intézkedést rengeteg kritika érte, mivel míg korábban a gyerekeket ismerő óvónők ítélték meg, hogy alkalmas-e a gyerek az iskola megkezdésére, addig most a gyermek ismerete nélkül, papírok alapján egy hivatal dönt, amely ráadásul csak az általa szükségesnek vélt esetekben kér szakszolgálati vizsgálatot.

Mindenesetre az új szabályozásnak épp olyan hatása lett, mint a 2013-asnak, sőt ezúttal még az akkorinál is nagyobb mértékben ugrott meg az elsősök száma. Tavaly hetedével több gyerek ment iskolába, mint az előző három év átlagában. Ez az általános iskolások összesített számát is megdobta, miközben az óvodásoké látványosan csökkent.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a gyerek nem számít, amikor eldől, hogy iskolás lesz-eA kormány évekkel korábban nem gondolt végig egy nagy átalakítást, és ezért most nem iskolaérett gyerekeknek muszáj iskolába menniük.

Szerencsétlen időzítés

Az időzítés valószínűleg nem is lehetett volna rosszabb. A járványhelyzet a bizonytalanság és a digitális oktatás miatt a diákokat általában is különösen rosszul érintette, de a legnagyobb nehézséget valószínűleg a végzősök, illetve az iskolát kezdők számára okozta. Az elsősöknél az alapozó évet kellett március-áprilisban öt hétre megszakítani, ami önmagában sem szerencsés, de az olyan kisgyerekek számára, akiket fejlettségük alapján a pedagógusaik még óvodában tartottak volna – és csak egy jogszabály, illetve egy hivatal döntése miatt kényszerültek iskolába -, különösen rossz.

Arról nem is beszélve, hogy ezzel párhuzamosan az évek óta egyre súlyosabb pedagógushiány sem enyhült. Még a KSH adatai is azt mutatják, hogy az évezred eleje óta egyszer sem volt annyira alacsony a pedagógusok száma Magyarországon, mint az előző tanévben, és az általános iskolákban is kevesebb tanár dolgozott tavaly, mint 2013 óta bármikor. Ennek megfelelően az egy pedagógusra jutó tanulók száma is tovább emelkedett.

 

Ráadásul szakértők szerint a statisztikai hivatal adatai módszertani okok miatt nem is mutatnak valós képet, és akadnak olyan tantárgyak, amelyeknél különösen nagy a gond. Képességfejlesztő és természettudományi tárgyakat oktató tanárból már 2018-ban az általános iskolák harmadában hiány volt, de akadtak problémák a matematika-, idegen nyelv- és informatikaoktatással is. Emiatt egyre többször tartanak órákat olyan tanárok, akiknek nem is arra szól a végzettségük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsökkennie kellett volna, de 10 év alatt még nőtt is az iskolai lemorzsolódás MagyarországonA 2000-es évek mérsékelt javulása után 2010 és 2020 között nőtt az korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Csak öt EU-tagállamban rosszabb a helyzet, mint nálunk.

Adat általános iskola első osztály járvány oktatás pedagógushiány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2021. október 16. 16:58 Adat, Közélet

Eldőlt a hazaárulózásig fajuló kormány-ellenzék vakcinavita

Nem tudta volna felgyorsítani a magyar oltási programot, ha a kormány az év elején leköti a hazánknak az uniós beszerzés keretében járó teljes Moderna-mennyiséget.

Stubnya Bence
2021. október 16. 12:09 Adat

Az ünnepi lakomákra szorulhat vissza a marhahús, annyira káros a klímának

Európa egyik legnagyobb húsfeldolgozó vállalatának vezérigazgatója szerint olyan ritkán fogunk csak marhahúst fogyasztani, mint pezsgőt.

Hajdu Miklós
2021. október 15. 17:28 Adat

A szlovák nyugdíjasokra nem, de a csehekre és lengyelekre irigykedhetnek a magyarok

Az elmúlt évtizedben nem sokat változott európai összehasonlításban az egyik legfontosabb szavazói csoport helyzete.

Fontos

Stubnya Bence
2021. október 16. 07:20 Podcast

Az energiakáosz miatt elkerülhetetlen, hogy egyes élelmiszerek is dráguljanak

Az inflációs rekord újra megdőlhet az év végén, mielőtt az árak csökkenni kezdenek. Hosszabb távon viszont egyre több a kiszámíthatatlan tényező. Suppan Gergely a G7 Podcast e heti vendége.

Gyurcsik Attila
2021. október 15. 14:36 Világ

Orosz függéshez és csúcsra járatott szénerőművekhez vezetett az uniós energiapolitika

Európa sorsa jelenleg az időjárás kezében van: egy átlagosnál hidegebb tél esetén az elszálló energiaárak tönkretehetik az európai ipart és élelmiszertermelést, brutális inflációt okozva.

Hajdu Miklós Stubnya Bence
2021. október 15. 06:55 Adat

Egyetlen megyeszékhelyen tartottak lépést a bérek a lakásárakkal

Az ingatlanárak sprintjéhez képest kocogás volt az elmúlt évek nagy bérrobbanása szinte az összes vidéki magyar nagyvárosban.