Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. augusztus 18. 13:40 Adat

Egy kormánydöntés miatt rengeteg kisgyerek pont a járvány alatt kezdte meg az iskolát

Nagyon nagy mértékben megugrott az általános iskolákban az első osztályosok száma 2020-ban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az elmúlt években jellemzően 90-95 ezer között alakult a beiskolázott kisgyerekek száma Magyarországon, tavaly azonban meghaladta a 103 ezret. Az elmúlt 16 évben ennél egyetlen egyszer kezdte meg több gyerek az általános iskolát, és a kiugró adatot akkor is hasonló okok magyarázták, mint most.

Egy döntés evolúciója: szülő-pedagógus-hivatal

Az elsősök számának hirtelen emelkedésének ugyanis véletlenül sem a gyerekszám növekedése az oka, hanem az, hogy a kormányzat ismét változtatott az iskolaérettség megállapításának szabályozásán. Legutóbb ilyen lépésre 2013-ban került sor. Ezt megelőzően a szülő dönthetett arról, hogy iskolába adja-e a hatodik életévét betöltött gyermekét, vagy még egy évig óvodában tartja. Nyolc éve a kormány ezen úgy változtatott, hogy az iskolaérettségről már nem a szülők, hanem az óvoda vezetője dönthetett, vitás esetben pedig egy nevelési tanácsadó véleményét kellett kikérni.

Akkor ez az elsősök számának 8-10 ezres megugrásához vezetett: míg a megelőző években jellemzően 97-100 ezer gyerek kezdte meg az általános iskolát, 2013-ban több mint 107 ezer. Ez azonban csak egyszeri hatás volt: abban az évben a korábban visszatartottak mellett az adott évfolyamból is több gyerek ment el az óvodákból. A következő években azonban épp ezért már sokkal kevesebb visszatartott kisgyerek volt, így a beiskolázások éves száma visszaállt a korábbi szintre, sőt egy idő után az alá csökkent.

Két éve aztán a kormány úgy határozott, hogy ismét csavar egyet a szabályon, és

az iskolaérettségről való döntés jogát elveszi az óvodapedagógusoktól is, és átadja azt az Oktatási Hivatalnak,

amelyhez a szülőnek kell írásbeli kérvényt benyújtania, ha óvodában tartaná a gyermekét. Az intézkedést rengeteg kritika érte, mivel míg korábban a gyerekeket ismerő óvónők ítélték meg, hogy alkalmas-e a gyerek az iskola megkezdésére, addig most a gyermek ismerete nélkül, papírok alapján egy hivatal dönt, amely ráadásul csak az általa szükségesnek vélt esetekben kér szakszolgálati vizsgálatot.

Mindenesetre az új szabályozásnak épp olyan hatása lett, mint a 2013-asnak, sőt ezúttal még az akkorinál is nagyobb mértékben ugrott meg az elsősök száma. Tavaly hetedével több gyerek ment iskolába, mint az előző három év átlagában. Ez az általános iskolások összesített számát is megdobta, miközben az óvodásoké látványosan csökkent.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a gyerek nem számít, amikor eldől, hogy iskolás lesz-eA kormány évekkel korábban nem gondolt végig egy nagy átalakítást, és ezért most nem iskolaérett gyerekeknek muszáj iskolába menniük.

Szerencsétlen időzítés

Az időzítés valószínűleg nem is lehetett volna rosszabb. A járványhelyzet a bizonytalanság és a digitális oktatás miatt a diákokat általában is különösen rosszul érintette, de a legnagyobb nehézséget valószínűleg a végzősök, illetve az iskolát kezdők számára okozta. Az elsősöknél az alapozó évet kellett március-áprilisban öt hétre megszakítani, ami önmagában sem szerencsés, de az olyan kisgyerekek számára, akiket fejlettségük alapján a pedagógusaik még óvodában tartottak volna – és csak egy jogszabály, illetve egy hivatal döntése miatt kényszerültek iskolába -, különösen rossz.

Arról nem is beszélve, hogy ezzel párhuzamosan az évek óta egyre súlyosabb pedagógushiány sem enyhült. Még a KSH adatai is azt mutatják, hogy az évezred eleje óta egyszer sem volt annyira alacsony a pedagógusok száma Magyarországon, mint az előző tanévben, és az általános iskolákban is kevesebb tanár dolgozott tavaly, mint 2013 óta bármikor. Ennek megfelelően az egy pedagógusra jutó tanulók száma is tovább emelkedett.

 

Ráadásul szakértők szerint a statisztikai hivatal adatai módszertani okok miatt nem is mutatnak valós képet, és akadnak olyan tantárgyak, amelyeknél különösen nagy a gond. Képességfejlesztő és természettudományi tárgyakat oktató tanárból már 2018-ban az általános iskolák harmadában hiány volt, de akadtak problémák a matematika-, idegen nyelv- és informatikaoktatással is. Emiatt egyre többször tartanak órákat olyan tanárok, akiknek nem is arra szól a végzettségük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsökkennie kellett volna, de 10 év alatt még nőtt is az iskolai lemorzsolódás MagyarországonA 2000-es évek mérsékelt javulása után 2010 és 2020 között nőtt az korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Csak öt EU-tagállamban rosszabb a helyzet, mint nálunk.

Adat általános iskola első osztály járvány oktatás pedagógushiány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2022. augusztus 17. 15:59 Adat, Világ

Európát nem mentik meg az oroszoktól, de rengeteget keresnek a gázon a norvégok

Bár sokkal több földgázt nem tudnak Európának adni, a norvég állam az idén így is 38 ezer milliárd forintnak megfelelő bevételt vár az olaj és gázszektortól.

Debreczeni Anna
2022. augusztus 16. 16:18 Adat, Támogatói tartalom

Őrült verseny folyik az elsősökért a hipermarketek között

Akár tízezer forint alatt is megúszhatjuk az iskolakezdő csomag nagy részét összehasonlításunk szerint, az ilyenkor keresett sztenderd termékek pár tíz- esetleg százforintos különbséggel kaphatók, és nagyjából minden második iskolai papír-írószer már most akciós.

Hajdu Miklós
2022. augusztus 15. 17:15 Adat

Egész másként értékelik a gazdasági helyzetet a cégek és a háztartások

A lakosságot és a vállalatokat jellemző konjunktúramutatók alakulása a 2006-os megszorítások időszakára emlékeztet.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. augusztus 18. 07:36 Világ

Épp a szárazság miatt fenyegeti árvíz Hollandiát

Veszélyben vannak az ország gátjai, öntözéssel kell óvni őket a kiszáradástól.

Pletser Tamás
2022. augusztus 18. 04:34 Közélet

Tovább kell-e emelni a már megemelt rezsiárakat?

Az emelkedő energiapiaci árak a forint gyengülésével kombinálva már erős nyomás alá helyezik a kormányt.

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 17. 11:48 Élet

Jól is járhat a munkaadó, ha az alkalmazott csak a minimumot hajlandó teljesíteni

Egyre nagyobb figyelmet kap a sajtóban a quiet quitting kifejezés, egy tanulmány szerint viszont még jól is kijöhet abból egy vállalkozás, ha a munkavállalók nem törik halálra magukat.