Van egy ágazat, amely a járványban is 10 ezer új munkahelyet teremtett Magyarországon
A járvány ellenére nagyon látványosan növekedtek a Magyarországon működő szolgáltatóközpontok 2020-ban. A KSH napokban közzétett adatai szerint tavaly már közel 240 ilyen működött az országban, 70-nel több, mint 2019-ben. A központok alkalmazottainak létszáma pedig egyetlen év alatt tízezer fővel, azaz nagyjából ötödével emelkedett.
Az üzleti szolgáltatóközpontok, avagy shared service centerek és business support centerek (ssc-k és bsc-k) olyan központok, amelyek a nemzetközi vállalatok több különböző országban ténykedő leánycégeinek végeznek tulajdonképpen belső szolgáltatásokat. Azaz ilyenekből végzik például egy adott multi hollandiai leányának számviteli munkáit vagy a kanadai érdekeltség informatikai támogatását. A nemzetközi csoportok az ilyen központosítással egyrészt költségeket csökkenthetnek, másrészt egységesíthetik folyamataikat.
A globális nagyvállalatok előszeretettel választják Kelet-Közép-Európát az ssc-k helyszínéül. Ahogy egy korábbi cikkünkben bemutattuk, Magyarországon a világ legnagyobb 500 vállalata közül 144 van jelen, és közülük közel 80 ssc-t vagy bsc-t is üzemeltet az országban.
Az iparág pedig tényleg látványosan bővül. A statisztikai hivatal szerint az ilyen szolgáltatóközpontok tavaly már majdnem 61 ezer embert foglalkoztattak főállásban, és további 3500-at részmunkaidőben. Ez azt jelenti, hogy a járvánnyal sújtott 2020-as évben is több mint tízezer új munkahely keletkezett a szektorban. A vállalatok ráadásul nem is fizetik rosszul a munkatársakat: a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete közel 670 ezer forint volt, a részmunkaidősöké pedig meghaladta a 370 ezret. Előbbi 8, utóbbi 11 százalékkal nőtt az elmúlt évben.
Az országon belül a főváros és a közép-magyarországi régió a legkedveltebb: a magyarországi szolgáltatóközpontok háromnegyede működik itt, és ezek a cégek foglalkoztatják az iparág alkalmazottainak majdnem 85 százalékát, akik többet is keresnek, mint az ország más pontján dolgozó kollégáik.
A ssc-k és bsc-k szerepe mára a külkereskedelemben is jelentős. Ahogy korábban már írtunk róla, a teljes, az árukat és szolgáltatásokat tartalmazó kivitel 8,2 százalékát adják az üzleti szolgáltatások, de az általunk beazonosított 76 bsc részesedése is meghaladta a 2 százalékot a hazai exportból.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
