Furcsa helyzetbe került a magyar oltási program májusban: vakcina már van bőven, mégsem sikerül megközelítőleg sem olyan gyorsan haladni az oltások beadásával, mint ahogyan a kormány remélte.
Az utolsó igazán lendületes nap eddig április 30. volt, amikor emlékezetes módon – sok helyen némileg kaotikus körülmények között – százezer adag Pfizer-Biontech vakcina elérhetővé tételével sikerült a négymillió beoltottat elérni. Azóta a legerősebb nap május 7. volt, amikor közel 58 ezer első oltást adtak be, a májusi napok átlaga azonban csak 33,5 ezer.
Nem volt persze nagyon régen, amikor ez még nem számított rossz teljesítménynek, a nagy különbség, hogy akkor még szűkös volt a felhasználható vakcinák mennyisége. Ez azonban májusban már nem akadály, tegnap esti állás szerint
több mint 3,1 millió adag oltóanyag van az országban.
Ennek egy kisebb részét persze második körös oltásokra tették félre, de ettől függetlenül egyértelmű, hogy pusztán a mennyiség alapján az összes regisztráltat be lehetne oltani.
Így alakult ki az az érdekes helyzet, hogy májusban nem csökkent érdemben a vakcinára várakozók száma. Itt persze nem klasszikus értelemben vett várólistáról van szó, hiszen akinek megfelelő az Astrazeneca, a Sinopharm vagy a Szputnyik V, tud időpontot foglalni, és valószínűleg egy-két napon belül meg is kapja az oltást.
Ebből következően – az egészen frissen regisztráltakat leszámítva – a még várakozók többsége valószínűleg valamelyik mRNS-technológiával készülő vakcinát, azaz a Modernát vagy a Pfizert szeretné megkapni. Utóbbival kapcsolatban április 30-án Orbán Viktor még arra figyelmeztetett, hogy aki aznap lemarad róla, az csak hetekkel később kaphat, tegnap a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely viszont már úgy fogalmazott, hogy „még azok is oltáshoz tudnak jutni, akik válogatnak a vakcinák között”.
Időintervallumot persze nem véletlenül nem adott meg ehhez, mert aki Modernát vagy Pfizert szeretne, az azért nincs olyan könnyű helyzetben, mint aki beéri valamelyik másik vakcinával. Itt jön be a képbe a várólista, amelyet legjobban azzal tudunk kifejezni, hogy mennyi a különbség a regisztráltak és a már beoltottak között. Ezzel a számmal kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy körülbelül 260 ezer embert (egészségügyi és rendvédelmi dolgozókat, valamint idősotthonban élőket) regisztráció nélkül immunizáltak az oltási program korai szakaszában. Vagyis amikor azt halljuk, hogy tegnapi állás szerint 4,971 millió ember regisztrált oltásra, és 4,346 millió kapta már meg legalább az első oltását (tegnap reggeli adatközlés szerint, azóta közel 46 ezerrel gyarapodott a számuk), akkor
valójában nem csak 625 ezer várakozóról van szó, hanem 885 ezerről.
A regisztráció nélkül oltottak száma azonban már jó ideje nem gyarapszik számottevő mértékben (az említett csoportok tömeges oltásával már végeztek), vagyis ez nem befolyásolja a várakozók számának dinamikáját, azt ki lehet számítani a regisztráltak és a legalább egyszer beoltottak számának különbségéből. A feladatot csak az nehezíti, hogy míg az oltási adatot minden nap teljes pontossággal közzéteszi az operatív törzs, a regisztráltak számát csak százezres nagyságrendben. Ennél pontosabb adat véletlenszerűen hangzik el a kormányzat valamelyik tagjától, vagy kerül be valamelyik adatközlésbe. Ez alapján mindenesetre az látszik, hogy utoljára az április 30-i hajrával sikerült faragni a várólistán, azóta körülbelül annyi oltást adtak be, amennyivel közben nőtt a regisztráltak száma, így folyamatosan a 850-890 ezer közötti sávban van a várakozó száma.
Ezzel kapcsolatban egy komolyabb potenciális bizonytalansági tényező, hogy a regisztráltak között lehetnek olyanok, akik közben valamiért meggondolták magukat, azaz szerepelnek az adatbázisban, valójában azonban nem akarják felvenni az oltást. A számukat jelenleg lehetetlen megbecsülni, erre majd akkor lehet következtetni, amikor már tényleg az összes fajta oltásból elegendő mennyiség áll majd rendelkezésre.
Ez valószínűleg már heteken belül bekövetkezhet, bár a számítást keresztülhúzhatja, ha a 12-16 éves korosztály számára már májusban megkapja a Pfizer készítménye az engedélyt, és ennek a korosztálynak is elkezdődhet az oltása. Mindenesetre egyelőre Pfizerből sem állunk rosszul. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) friss adatközlése szerint (az operatív törzs nem tesz közzé vakcinatípusokra lebontott adatot) közel 213 ezer adag volt raktáron múlt hét végén, ami ennél az oltóanyagnál soknak számít. Összehasonlításként, a 100 ezres Pfizer-akció hetének végén ez a mennyiség mindössze 93 ezer volt.
Ráadásul tegnap érkezett közel 335 ezer, miközben ezen a héten csak mintegy 132 ezer második körös Pfizert kell beadni az ennél a vakcinánál a két oltás közötti öthetes intervallumból adódóan. Látszik tehát, hogy egyáltalán nem csak a 90 ezer regisztrált 16-17 éves oltására elegendő mennyisége van belőle, még akkor is lehetne újabb 100 ezres Pfizer-napot tartani, ha közben a cseheknek átadjuk a megígért 40 ezres segítséget.*Ez a cseh sajtóhírek szerint lehetne Moderna is, de ez sokkal kevésbé valószínű, mert ebből az oltóanyagból jóval kevesebb áll rendelkezésre, ráadásul arányaiban több kell belőle most második körös oltásokra.
Egyébként ez nem meglepő, ahogy április utolsó napján megírtuk, túlzás volt az a miniszterelnöki kijelentés, hogy a lemaradóknak heteket kellene várniuk Pfizerre. Ezt akkor a miniszterelnök azzal indokolta, hogy a beérkező mennyiséget a második körös oltások mellett a 16-17 éveseknek teszik félre. (Erre a korosztályra még csak ezt az oltóanyagok engedélyezték.) Ahogy bemutattuk, még akkor is százezres nagyságrendben marad Pfizer mások első körös oltására, ha az összes 16-17 éves kéri. És persze ahogy várható volt, nem kérték mind, sőt, még a felük sem, csak 90 ezren. Tehát ha csak a Pfizeren múlik, akkor a következő napokban elkezdődhet a várólista lefaragása.
