A járvány miatt kiosztott három legnagyobb állami mentőcsomagot kapó európai légitársaság volt a három legnagyobb szennyező is egyben 2019-ben, tehát azelőtt, hogy a járvány miatt radikálisan visszaesett volna az iparág forgalma – derül ki két civilszervezet, a Transport & Environment (T&E) és a Carbon Market Watch (CMW) kormányok által kiadott adatokon alapuló gyűjtéséből. A dokumentumot pontosan egy évvel azt követően tették közzé, hogy az Európai Bizottság engedélyezte a légitársaságok állami megmentését.
Ez az első alkalom, hogy a legnagyobb légitársaságok teljes kibocsátására vonatkozó adatokat hoztak nyilvánosságra, vagyis tartalmazzák az Európába érkező és a kontinenst elhagyó hosszútávú járatok kibocsátási adatait is. Olaszország és Románia viszont nem szolgáltatott adatot, ezért – ahogy az alábbi táblázatban látszik – az Alitaliát nem tudták elhelyezni a mezőnyben, pedig jó eséllyel bekerülhetne a top tízbe.
Andrew Murphy, a Transport & Environment igazgatója a gyűjtés kapcsán megjegyezte, hogy a járvány miatt kiosztott állami támogatások harmadát kapták meg a legnagyobb szennyezők. Szerinte ahelyett, hogy pénzt öntenének ezekbe a vállalatokba, a kormányoknak az iparág kizöldítésére kellene fókuszálniuk. A légitársaságoknak pedig adózniuk kéne a kibocsátásuk után, és minél hamarabb át kellene állniuk kevésbé szennyező üzemanyagok használatára.
A T&E az adatok alapján azt is kielemezte, hogy a légitársaságok a kibocsátások mekkora részéért fizetnek szén-dioxid-adót az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) keresztül.
Ennek a hatálya alá jelenleg ugyanis csak az Európán belül repülőjáratok tartoznak, az Európát elhagyó és Európába érkező járatok nem. A Lufthansa, a British Airways és az Air France 2019-ben a kibocsátásaik 77, 86 és 83 százalékáért nem fizettek adót egyáltalán. (Ezt mutatják alább az oszlopok sárgán színezett részei.)
Az Európai Bizottság júniusban fog döntést hozni arról, hogy az Európába érkező és Európát elhagyó járatok bekerülnek-e az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá. Valamint egy olyan törvénytervezetet is beterjesztenek majd, ami a légitársaságokat olyan tisztább üzemanyagok használatára kötelezi majd, mint az e-kerozin.
Az EU 2008-ban kísérletet tett arra, hogy az uniós és unión kívüli desztinációk között repülő járatokat bevegyék az ETS hatálya alá, de akkor az iparági lobbi elérte, hogy elhalasszák a döntést egy potenciális ENSZ szén-dioxid-kibocsátási szabályozás lehetséges bevezetésére hivatkozva. A T&E a múlt héten szerzett meg egy nem publikált uniós tanulmányt, ami szerint „kicsi a valószínűsége annak”, hogy a Corsia néven futó ENSZ-kezdeményezés csökkentse az iparági kibocsátást. Gilles Dufrasne, a Carbon Market Watch szakreferense szerint a Corsiát az iparági lobbi arra használja, hogy fenntartsa a status quót, ezért az EU-nak ellen kell állnia a nyomásnak, és az ETS kiterjesztésén kellene dolgoznia.
Adat
Fontos