Az új személyautók regisztrációja 24 százalékkal csökkent 2020-ban az előző évhez képest – tette közzé az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) kedden. Ez a legjelentősebb visszaesés 1990 óta, mióta a szervezet összesíti az európai adatokat.
Ahogy az ábrán is látszik, az európai autóeladások már a járvány megjelenése előtt is csökkentek, a tavaszi lezárások pedig jelentős visszaesést hoztak. A tavasszal elmaradt vásárlások pótlása azonban nem billentette vissza a kereskedelmet, mindössze egyetlen hónapban, szeptemberben haladták meg az előző évit az eladások.
Az elektromos és hibrid autók piaca ezzel együtt számottevően bővült. A Bloomberg becslése szerint Európában tavaly először adtak el több részben vagy teljesen elektromos autót, mint Kínában. 2021-ben várhatóan 1,9 millió ilyen autót adnak el a kontinensen, a világpiac 40 százalékát lefedve. A Bloomberg szerint 2021 negyedik negyedévében adhatnak el először több elektromos vagy hibrid autót az EU-ban, mint dízelt.
December leginkább a két legnagyobb európai gyártónak sikerült jól az ACEA szerint. A Volkswagen csoport 8,2 százalékkal több autót adott el, mint az előző évben, a PSA csoport pedig 1,7 százalékkal. Ezzel szemben a Mercedeseket gyártó Daimler eladásai 15 százalékkal csökkentek, a Renault-é 16 százalékkal, a BMW-é pedig 9,5 százalékkal.
A nagyobb országok közül decemberben Németországban 10 százalékkal több új autót regisztráltak, mint 2019-ben, Spanyolországban stagnált ez a mutató, Franciaországban 12 százalékkal csökkent, Olaszországban pedig 15 százalékkal.
Az egész évet nézve Magyarországon az átlagosnál kisebb mértékben, 19 százalékkal csökkent az újonnan regisztrált személyautók száma. Decemberben azonban az európai átlagot jelentősen meghaladó mértékben, 21 százalékkal lett kisebb ez a mutató.
Az egész évet tekintve a legnagyobb mértékben Horvátországban (-42,8 százalék), Bulgáriában (-36,8 százalék), Portugáliában (-35 százalék) és Spanyolországban (-32,3) estek az eladások.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
