Szijjártó szerint élen járunk a klímaharcban, az adatok szerint Európa hátsó felében vagyunk
Szerdán adták át a győri Audi-gyár tetejére épített napelemparkot, amelynek avató ünnepségén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy “Magyarország élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, ezt mindenfajta nagyképűség és túlzás nélkül állíthatjuk”. Szijjártó ezt az állítást arra alapozta, hogy Magyarország szerinte a világ azon 21 országa közé tartozik, amely tavaly úgy tudta növelni gazdasági teljesítményét, hogy közben folyamatosan csökkentette a károsanyag-kibocsátását.
A kijelentés után megkérdeztem a KKM-et, hogy ezt milyen adatokra alapozzák, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az Európai Unió károsanyag-kibocsátást elemző programja (EDGAR) adatai mindenesetre nem támasztják alá a miniszter kijelentéseit (bár a KKM válaszainak hiányában még az sem teljesen egyértelmű, hogy a miniszter mit nevez “folyamatos csökkenésnek”).
Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás*az üvegházhatású gázok mintegy 80 százaléka szén-dioxid. tavaly ugyan valóban csökkent, de ennek jelenlegi mértékével még az EU-ban is alig férünk be a legjobb 21 közé (miközben a Világbank adatai szerint egy tagállamnak sem csökkent a GDP-je).
Szijjártó Péter beszéde az Audi logisztikai központjában. Fotó: Krizsán Csaba/MTI
Az EDGAR adatai szerint tavaly 67 olyan ország volt, ahol csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, és ezek közül csak nyolc országban nem nőtt a gazdaság*Argentína, Bermuda, Haiti, Hong Kong, Mexikó, Venezuela, Curacao, Hongkong és Zimbabwe.. 2019-ben tehát összesen 59 országban volt gazdasági növekedés a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése mellett.
Az Európai Unióban átlagosan 4 százalékkal csökkent az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás 2018-ról 2019-re, ettől jelentősen elmarad a -0,4 százalékos magyarországi adat. Finnországban, Dániában és Németországban 6-8 százalékkal csökkent az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, a környező országok közül Bulgáriában, Csehországban, Szlovéniában, Romániában vagy Ukrajnában is nagyobb arányú csökkenés volt.
Az uniós országok közül egy országban csökkent Magyarországnál kisebb mértékben a kibocsátás (Ciprus), öt országban pedig nőtt (Málta, Horvátország, Svédország, Ausztria és Lettország).
Az IEA adatai kedvezőtlenebb képet mutatnak, ez alapján ugyanis tavaly minimálisan nőtt Magyarország szén-dioxid-kibocsátása. 2018-ban 45,6 megatonna, tavaly pedig 45,7 megatonna volt az összes kibocsátás.
Az átlagos uniós polgárokhoz képest ezzel együtt alacsonyabb egy átlagos magyar szén-dioxid-kibocsátása. Az egy főre jutó uniós átlag tavaly 6,47 tonna szén-dioxid volt, míg a magyar 5,51.
A magyar politikában visszatérő kommunikációs panel, hogy Magyarországnak a méretéből fakadóan lényegében semmi jelentősége nincs a klímaváltozással kapcsolatban. Ezzel érvelt már az imázsát a környezetvédelemre építő Áder János köztársasági elnök és az elnöki hivatal egyik vezetője is.
Magyarország karbonlábnyoma valóban elenyésző, de ez az országok döntő többségéről ugyanígy elmondható*Mindössze 18 olyan ország van a világon, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása önmagában meghaladja a globális emisszió 1 százalékát., és nyilvánvalóan minden egyes emberről is. Ha azonban saját szerepünk bagatellizálása és az önfelmentés helyett abból indulunk ki, hogy egy átlagos magyar mennyire járul hozzá a klímaváltozáshoz, már kevésbé tűnik jelentéktelennek a kibocsátásunk.
Ahogy korábban is írtunk róla, egy átlagos magyar karbonlábnyoma meghaladja a globális átlagot. Bár a különbség nem jelentős, az elmúlt 10 évben növekedett. 2010-ben egy átlagos magyar állampolgárra 7 százalékkal több szén-dioxid-kibocsátás jutott a világátlagnál, tavaly ez 12 százalékos különbségre nőtt.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
