A kötelező sorkatonaság a férfiak civil karrierjére nagyon komoly hatással volt, a munkaadók egyértelműen beárazták, hogy valaki szolgálat előtt állt, vagy már leszerelt – derül ki Háló Buda és Reizer Balázs kutatók nemrég megjelent tanulmányából. A magyarországi sorkatonai szolgálat utolsó két évében, azaz 2003-ban és 2004-ben
a bevonulók 20 százalékkal kevesebbet kerestek a szolgálatuk megkezdése előtt, mint azok, akik hasonló helyzetben voltak, de nem vonultak be.
A szolgálat lejártával ez a különbség eltűnt, sőt a leszerelt sorkatonák mintegy három százalékos bérelőnyre is szert tettek.
A kutatók szerint a szolgálatot teljesítők termelékenysége aligha javulhatott ilyen mértékben a hat hónapos sorszolgálati idejük alatt, vagyis valószínűleg nem ez a magyarázata a változásoknak. A jelenség hátterében inkább ahhoz hasonló diszkrimináció állhatott, mint ami gyakran a szülés előtt álló fiatal nőket sújtja. Nem szívesen alkalmazták a bevonulás előtt álló férfiakat, és ez az alacsonyabb bérekben is megnyilvánult. A szolgálat után azonban már nem volt okuk a cégeknek bérhátrányba tenni a leszerelt katonákat, így a különbség eltűnt.
Egy másik magyarázat szerint a sorkatonaság előtt vélhetően sokan dolgoztak a képességeikhez képest nem megfelelő cégnél vagy állásban. A szolgálat ezekből a helyzetekből kiutat jelenthetett, ezért könnyen lehet, hogy jellemzően azok mentek el katonának (illetve kevésbé igyekeztek megúszni a szolgálatot), akik úgy érezték, hogy többet is kereshetnének.
Mindenesetre a tanulmány szerint hosszú távon a sorkatonák foglalkoztatási kilátásai már nem voltak rosszabbak, mint a be nem vonuló férfiaké.
Adat
Fontos