ExxonMobil, Pfizer, Raytheon – ezekről mindenki, aki követi az üzleti híreket, tudja, hogy milyen vállalatok. Az ExxonMobil pár éve még a világ legértékesebb magáncége volt, az olajipar egyik legismertebb, legnagyobb szereplője. A Pfizer a Viagra gyártójaként tett szert popkulturális ismertségre, a Raytheon pedig az öt legnagyobb amerikai hadiipari beszállító óriásvállalat egyike.
Most mégis kikerülnek a klasszikus amerikai részvényindexből, a Dow Jones ipari átlagból (DJIA), és három olyan cég váltja fel őket, amelyről jóval kevesebben hallottak: a Salesforce, az Amgen és a Honeywell. A Salesforce felhőszolgáltatásokkal foglalkozik, az Amgen pedig biotechnológiával, míg az ipari konglomerátum Honeywell hagyományosabb vállalat, amely most némi szünet után tér vissza a DJIA-ba.
A következő grafikon, ami balra a cégek részvényárfolyamát mutatja 2005 óta, jobbra pedig a piaci kapitalizációját, jól leírja, hogy mi történt: a három ismert vállalat valójában hosszú ideje stagnálgat az agilisebb belépő cégekhez képest.
Az 1885 óta követhető index máshogyan működik, mint a mostanában gyakrabban használt társai, az S&P 500 vagy a Nasdaq. Csak harminc vállalat részvényei szerepelnek a kosárban, és ezeket nem kapitalizáció – tehát a vállalat piaci megítélés szerinti értéke – szerint súlyozzák, hanem egyszerűen a részvényárfolyam dollárértéke szerint. Ez azt jelenti, hogy egy száz dollár értékű részvény tízszer olyan nagy súllyal esik latba, mint egy tízdolláros – még akkor is, ha sokkal kevesebb részvényt bocsátott ki az adott vállalat. A fenti ábrán is látszik, hogy ugyan a Pfizer a piac szerint kétszer annyit ér, mint a Honeywell, utóbbinak mégis jóval magasabb az árfolyama – egyszerűen azért, mert nyolcadannyi részvényt bocsátottak ki.
Ez ugyan bizonyos szempontból értelmetlenné teszi az indexet a jobban súlyozott alternatíváihoz képest – és ezt a piac is így látja, mivel az S&P 500-hoz képest jóval kevesebb eszközt kötnek a Dow-hoz -, mégis sokan ragaszkodnak hozzá. Talán megszokásból, az összehasonlíthatóság kedvéért, részben pedig talán azért is fontos, hogy melyik 30 vállalat van épp benn, mert a magas részvényárfolyam önmagában is egyfajta elitstátuszt sugall (egy ezerdolláros részvényből a polgárok nem kis része egy darabot sem tudna venni magának).
A részvénykosár átalakítása részben azt is tükrözi, hogy a Dow Jones index a válság után átalakult piacon súlyosan lemaradt a többi amerikai részvényindextől, elsősorban a Nasdaq-tól. A változtatás kiváltó oka ugyanis az, hogy az Apple – amely igen magasra szökött részvényárfolyamával a DJIA kilencedrészét teszi ki – bejelentette, hogy 1:4 arányban felosztja részvényeit. Ez a lépés – ami gyakorlatilag semmit nem jelent az Apple-részvények tulajdonosainak – 28-ról 20 százalékra vetette volna vissza a technológiai szektor súlyát a Dow Jones-ban. Amivel az a fő probléma, hogy a járvány felgyorsította a technológiai cégek előretörését már korábban is előmozdító folyamatokat, így a DJIA sokkal rosszabbul teljesített, mint a többi mutató, ahol a techcégek nagyobb részt képviselnek.
A geopolitikai léptékben is jelentős szereplőnek számító*Ez utóbbival kapcsolatban Steve Coll amerikai tényfeltáró újságíró Private Empire: ExxonMobil and American Power című könyve ad nagyon érdekes hátteret. Exxon 1928 óta szerepelt az indexben,*Akkor még Standard Oil of New Jersey néven futott. kiesése után egyetlen olajipari cég marad csak a mutatóban, a Chevron. Ezért valahol mégis történelmi mérföldkő, hogy kikerült ebből a klubból. Kiesését követően a Procter & Gamble lesz a legrégebb ideje folyamatosan bent lévő cég a Dow-ban (az indexet alkotó cégeket ezen az ábrán jól át lehet tekinteni vizuálisan), az Apple részvényfelosztása után pedig egy magánegészségügyi szolgáltató, a Unitedhealth részvényárfolyama lesz a legmagasabb.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
