ExxonMobil, Pfizer, Raytheon – ezekről mindenki, aki követi az üzleti híreket, tudja, hogy milyen vállalatok. Az ExxonMobil pár éve még a világ legértékesebb magáncége volt, az olajipar egyik legismertebb, legnagyobb szereplője. A Pfizer a Viagra gyártójaként tett szert popkulturális ismertségre, a Raytheon pedig az öt legnagyobb amerikai hadiipari beszállító óriásvállalat egyike.
Most mégis kikerülnek a klasszikus amerikai részvényindexből, a Dow Jones ipari átlagból (DJIA), és három olyan cég váltja fel őket, amelyről jóval kevesebben hallottak: a Salesforce, az Amgen és a Honeywell. A Salesforce felhőszolgáltatásokkal foglalkozik, az Amgen pedig biotechnológiával, míg az ipari konglomerátum Honeywell hagyományosabb vállalat, amely most némi szünet után tér vissza a DJIA-ba.
A következő grafikon, ami balra a cégek részvényárfolyamát mutatja 2005 óta, jobbra pedig a piaci kapitalizációját, jól leírja, hogy mi történt: a három ismert vállalat valójában hosszú ideje stagnálgat az agilisebb belépő cégekhez képest.
Az 1885 óta követhető index máshogyan működik, mint a mostanában gyakrabban használt társai, az S&P 500 vagy a Nasdaq. Csak harminc vállalat részvényei szerepelnek a kosárban, és ezeket nem kapitalizáció – tehát a vállalat piaci megítélés szerinti értéke – szerint súlyozzák, hanem egyszerűen a részvényárfolyam dollárértéke szerint. Ez azt jelenti, hogy egy száz dollár értékű részvény tízszer olyan nagy súllyal esik latba, mint egy tízdolláros – még akkor is, ha sokkal kevesebb részvényt bocsátott ki az adott vállalat. A fenti ábrán is látszik, hogy ugyan a Pfizer a piac szerint kétszer annyit ér, mint a Honeywell, utóbbinak mégis jóval magasabb az árfolyama – egyszerűen azért, mert nyolcadannyi részvényt bocsátottak ki.
Ez ugyan bizonyos szempontból értelmetlenné teszi az indexet a jobban súlyozott alternatíváihoz képest – és ezt a piac is így látja, mivel az S&P 500-hoz képest jóval kevesebb eszközt kötnek a Dow-hoz -, mégis sokan ragaszkodnak hozzá. Talán megszokásból, az összehasonlíthatóság kedvéért, részben pedig talán azért is fontos, hogy melyik 30 vállalat van épp benn, mert a magas részvényárfolyam önmagában is egyfajta elitstátuszt sugall (egy ezerdolláros részvényből a polgárok nem kis része egy darabot sem tudna venni magának).
A részvénykosár átalakítása részben azt is tükrözi, hogy a Dow Jones index a válság után átalakult piacon súlyosan lemaradt a többi amerikai részvényindextől, elsősorban a Nasdaq-tól. A változtatás kiváltó oka ugyanis az, hogy az Apple – amely igen magasra szökött részvényárfolyamával a DJIA kilencedrészét teszi ki – bejelentette, hogy 1:4 arányban felosztja részvényeit. Ez a lépés – ami gyakorlatilag semmit nem jelent az Apple-részvények tulajdonosainak – 28-ról 20 százalékra vetette volna vissza a technológiai szektor súlyát a Dow Jones-ban. Amivel az a fő probléma, hogy a járvány felgyorsította a technológiai cégek előretörését már korábban is előmozdító folyamatokat, így a DJIA sokkal rosszabbul teljesített, mint a többi mutató, ahol a techcégek nagyobb részt képviselnek.
A geopolitikai léptékben is jelentős szereplőnek számító*Ez utóbbival kapcsolatban Steve Coll amerikai tényfeltáró újságíró Private Empire: ExxonMobil and American Power című könyve ad nagyon érdekes hátteret. Exxon 1928 óta szerepelt az indexben,*Akkor még Standard Oil of New Jersey néven futott. kiesése után egyetlen olajipari cég marad csak a mutatóban, a Chevron. Ezért valahol mégis történelmi mérföldkő, hogy kikerült ebből a klubból. Kiesését követően a Procter & Gamble lesz a legrégebb ideje folyamatosan bent lévő cég a Dow-ban (az indexet alkotó cégeket ezen az ábrán jól át lehet tekinteni vizuálisan), az Apple részvényfelosztása után pedig egy magánegészségügyi szolgáltató, a Unitedhealth részvényárfolyama lesz a legmagasabb.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
