(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Ahogy megyünk előre a nyárban, úgy egyre több és több bizonyítékunk van arra, hogy a Covid-válság mélypontját – valamikor áprilisban – magunk mögött hagytuk. A tőkepiacok, a háztartások, a vállalatok már alig várják, hogy túllendüljünk a recesszión. Ez természetes, ugyanakkor az alaptalan vagy túlzott optimizmus ugyanolyan káros tud lenni. A mostani hetekben beérkező friss adatokat nézve néha tényleg azt gondolhatnánk, hogy a recesszió V-alakú lesz, és a helyreállás gyorsan megtörténik majd. Ugyanakkor mindenkit óvatosságra intenék.

Nézzük hát sorban a legutóbbi adatokat, és kezdjük az euróövezetre vonatkozó kompozit beszerzésimenedzser-indexszel. A BMI az áprilisi 13,6-os mélypontról májusban 31,9-re, júniusban 48,5-re emelkedett. Gyakorlatilag majdnem ugyanott vagyunk, ahol a visszaesés előtt. Kecsegtetően V-alakú, de azt érdemes észben tartani, hogy a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása bizony jelentős érzelmi hatást válthatott ki a válaszadókból, ami így befolyásolhatta ezt a szubjektív mutatót. Ha csak a BMI-t néznénk, azt is mondhatnánk, két hónap alatt vissza is tértünk a válság előtti időszakhoz.

De nézzük csak meg a májusi euróövezeti ipari adatot, ami 12,4 százalékos havi alapú növekedést mutatott. Első ránézésre ez is jól hangzik, de közben lassabb a kilábalás, mint azt a piac remélte. Ráadásul az előző év azonos időszakához képest még mindig közel 21 százalékkal alacsonyabb az ipari termelés szintje. Persze lehetne mutogatni a májusi kiskereskedelmi teljesítményt is, ami várakozás feletti, közel 18 százalékos megugrást mutatott, és éves szinten csak 5,1 százalékos az elmaradás. Ezzel kapcsolatban azért érdemes tisztázni, hogy számos ország gyorsan beavatkozott a munkaerőpiacon a különféle csökkentett munkavégzést segítő programokkal, így a rövid távon jelentkező jövedelem-sokk jóval kisebb mértékű volt. Ezek a programok azonban csak átmeneti segítséget biztosítanak.

Az ipar esetében a helyreállást csak a rendelésállományok felfutása tudná érdemben támogatni. A legutóbbi rendelésállománnyal kapcsolatos adatok ugyanakkor meglehetősen gyengék voltak. Csak egy példa az áprilisi új megrendelések alakulásáról az iparban: 35 százalékos csökkenés éves összevetésben. Emellett pedig most már négy egymást követő hónapban csökkent a foglalkoztatás az euróövezetben. Vagyis hosszabb távon a globális ipari kereslet tartósan alacsonyabban alakulhat.

Készletet halmoznak

Ha Európa helyett Magyarországgal foglalkozunk, itt is pontosan ugyanezzel a helyzettel szembesülünk. A kiskereskedelem és az ipari teljesítmény újból élénkül. A kiskereskedelmi forgalom csupán 3,1 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtti szinttől, de az iparban a lemaradás még mindig közel 28 százalékos. A májusi ipari rendelésállományra vonatkozó adatok szintén nem a gyors kilábalásra utalnak. Az új rendelések volumene 38 százalékkal kisebb a 2019. májusinál. A teljes rendelésállomány pedig 8,5 százalékkal múlja alul az egy évvel ezelőtti szintet.

A hazai autógyártók már most bejelentették, hogy a kiesett termelési idő ellenére nyáron ugyanúgy leállnak vagy jelentősen csökkentett üzemmódba kapcsolnak a gyártósorok. Nincsen kereslet, a gyárak pedig készletre termelnek. A készletre termelés most meglöki a GDP-t, de nem lehet a végtelenségig készletet felhalmozni. A termelési láncok gyors megszakadásánál is láttuk, hogy bizony a végletekig optimalizált gyártási láncban nagyon kevés a puffer és a készletezési kapacitás. Márpedig amíg a rendelésállomány nem mutatja a visszarendeződés jelét, addig aligha lehet elhinni a gyors, de leginkább tartós kilábalás elméletét.

„Ne higgy a számoknak!”

De térjünk most vissza a nemzetközi színtérre és a „puha”, vagyis felmérésen alapuló indikátorokra. A piac által nyomon követett és nagy becsben tartott Ifo és ZEW indikátorok is a fentiekhez hasonló történetet tárnak elénk. A német Ifo bizalmi index esetében egy 96 pontos kezdésről jött a 74,3 pontos történelmi mélypont, majd júniusra máris 86,2 pontnál járunk. Ismét V-alaknak tűnik, de a júniusi dinamikus növekedést nagyrészt az indikátor várakozásokra vonatkozó összetevőjének felpattanása okozta, miközben a jelenlegi körülmény mutatója csak csekély javulást jelzett, és jóval a „normális” szint alatt maradt.

A német ZEW index a 25 körüli értékéről -50 környékére zuhant, majd három hónapnyi folyamatos javulás után 63 feletti értékről visszafordult júliusban. Ez a mutató kevésbé mozog együtt a GDP-vel, sokkal inkább a gazdasági momentum fordulását jelzi. Ha ez most is így van, akkor a kezdeti V-alakú felpattanást egy lassú lecsúszás követheti, méghozzá igen szorosan.

A CEPR által készített EuroCOIN indikátor, amelyet az euróövezetre vonatkozó havi gazdaságmutató és a GDP proxyjaként használják, júniusban is folytatta a zuhanást. Vagyis igen, a június-júliusban publikált rendkívül kedvező adatok és pozitív rekordok jól néznek ki, de úgy tűnik, egyáltalán nem egy tartós folyamat kezdetét mutathatják. Ahogyan egykor, még 2009-ben egy főnököm, az elemzési osztály vezetője megjegyezte a tomboló válság kapcsán: „ne higgy a számoknak, azok csak megtévesztenek”.

Aligha V-alakú

Mindeközben a járvány még mindig nincs igazán kontroll alatt, az egész világon folyamatosan növekszik az új fertőzések száma. Európa jobban teljesít, mint az Egyesült Államok, de a nyári szünet és az utazások sokasodása tovább gyorsíthatja a terjedést. Kétségtelen, hogy a hatóságok most már felkészültebbek, gyorsabban reagálnak és persze célzottabb intézkedéseket foganatosítanak. Habár egy teljes gazdasági bezárkózás forgatókönyve ma már nem lehet opció, a friss kaliforniai példán is látjuk, hogy bármikor visszatérhetnek a részleges korlátozások. Szóval mindaddig, amíg nincs hatékony oltás vagy akár csak kezelés, addig nehéz lesz visszatérni a megszokott kerékvágásba.

Persze a példa nélküli mértékű globális monetáris és fiskális lazítás ösztönzőként hathat és védőhálóként szolgálhat, de egyik sem csodaszer és korlátai is vannak. Figyelembe véve tehát a munkaerőpiac és a rendelésállományok hosszabb távú negatív hatásait és a rövidtávú euforikus újranyitást, egy nagyon erős harmadik negyedév után a gazdasági teljesítmény ismét alacsonyabb fokozatba kapcsolhat, a visszatérés lendülete kifullad. Az idei 8,0 százalékos euróövezeti visszaesést 2021-ben egy 4,5 százalékos növekedés követheti. Az ING előrejelzése szerint így 2023 végéig kell várnunk, amíg a gazdaság visszatér a koronavírust megelőző állapotba. Magyarország esetében 5 százalék körüli recesszióval számolhatunk idén, jövőre 4 százalék alatt maradhat a kilábalás üteme, és valamikor 2022 végén érheti utol a magyar gazdaság a korábbi önmagát. Persze mindezek egy második hullám nélkül értendőek. Ezt azért aligha hívhatjuk V-alakú helyreállásnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat beszerzési menedzser index foglalkoztatás ipari termelés járvány koronavírus válság Olvasson tovább a kategóriában