Miközben a magyar-román határ hazai oldala a koronavírus-járvány szempontjából az ország legbiztonságosabbnak tűnő része, addig Romániában a Magyarországgal szomszédos megyék a leginkább fertőzöttek között vannak. Azt eddig is tudni lehetett, hogy náluk számszerűleg és népességarányosan is jóval több fertőzött van, mint itthon, Békés és a vele szomszédos Arad megye között viszont egészen döbbenetesen nagy a különbség.
Hatalmas különbség
Itthon sokáig Hevesben és Borsodban volt népességarányosan a legkevesebb fertőzött. Utóbbi megyében azonban igencsak megugrott ez a mutató, miután a borsodnádasdi idősek otthonában több mint harminc fertőzöttet találtak, Hevesben pedig ugyan továbbra is kevés a regisztrált eset, de március végéhez képest arányaiban itt is nagyon sokat emelkedett ez a szám. Így egymillió lakosra vetítve az elmúlt napokban már Békésben volt a legkevesebb fertőzött Magyarországon, míg a második helyen ezen a listán egy másik Romániával szomszédos megyénk, Hajdú-Bihar állt, és ezen a ma közölt számok sem változtattak.
A harmadik keleti megyénkben, Szabolcs-Szatmár-Beregben némileg magasabb ez a mutató, de ott meg a növekedés üteme kifejezetten lassú, a fertőzöttek több mint fele már március végén is szerepelt a statisztikákban.
Mindez azért érdekes, mert miközben itthon a hivatalos számok alapján a keleti országrészt alig érinti a járvány, a románok a magyar határ mentén található megyékben kifejezetten sok esetet regisztráltak országos összevetésben. Romániában a legfontosabb gócpont Suceava, ahol több egészségügyi intézményben is tömeges megbetegedések voltak. Az összes romániai fertőzött közel negyede van itt, a megye azonos nevű székhelyét és néhány környező települést vesztegzár alá is helyeztek.
Arad a második
Suceavában majdnem négyezer megbetegedés jut egymillió főre (itthon a leginkább fertőzöttnek számító Budapesten ugyanez kevesebb, mint hétszáz), ami abszolút kiugró az országban. Ezen a listán a második helyen azonban a magyar határ mellett található Arad áll, szintén több mint ezer fertőzöttel egymillió lakosonként. Mindez azt jelenti, hogy
a népességarányos esetszám majdnem a harmincszorosa a határ túloldalán lévő Békésben mért értéknek,
a fertőzöttek száma pedig több mint a háromszor annyi, mint a teljes magyar Tiszántúlon, még úgy is, ha az összes csongrádi és jász-nagykun-szolnoki esetet ide számoljunk*Utóbbi megyéknek nem a teljes területe található a Tiszántúlon..
Bár a nemzetközi adatokat csak óvatosan érdemes összehasonlítani a rengeteg módszertani eltérés miatt, az mindenképp érdekes, hogy a saját országon belüli helyzet ennyire különböző két szomszédos területnél.
Bár nem ennyire látványos, de hasonló a helyzet Hajdú-Bihar és a romániai Bihar megyéknél is. Arról már volt szó, hogy előbbi itthon a második legkevésbé fertőzött terület, ezzel szemben utóbbi a negyvenkettőből a nyolcadik a romániai megyék fertőzöttségi listáján. Biharban egymillió főre 630 eset jut, Hajdú-Biharban 42.
Nálunk több az idős beteg
Romániában egyébként jóval több adatot osztanak meg a járványról, mint itthon. A fertőzöttek és halálesetek száma mellett nemenkénti és korosztályok szerinti megoszlást is közölnek. Utóbbi alapján náluk a legtöbb fertőzött, majdnem minden második a 40 és 60 év közöttiek körében van. Ezzel szemben a 80 felettiek fertőzöttsége viszonylag alacsony, alig 4 százalék (lásd a grafikont lent).
Részben ez is magyarázhatja azt, hogy náluk miért jóval alacsonyabb a halálozási ráta, mint Magyarországon. Itthon ugyanis épp az idősebbeket érinti jobban a betegség, legalábbis a regisztrált fertőzöttek száma alapján. Bár hivatalos adatot erről az operatív törzs nem közölt, a 444 tegnap beszámolt a SOTE rektorának egy eredetileg nem nyilvános előadásáról, amiben Merkely Béla erre vonatkozó adatokat is mutatott. A kimutatás szerint hazánkban a fertőzöttek 30 százaléka idősebb 75, és tizede 85 évnél.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
