Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. február 25. 14:30 Adat

Migráció nélkül tízszer gyorsabban fogyott volna a magyar lakosság tavaly

Felemás népesedési adatokat tett közzé ma a KSH. A statisztikai hivatal előzetes számai szerint tavaly 89 200 gyermek született Magyarországon, 0,7 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. Az elhunytak száma 129 600, ami 1,1 százalékos csökkenés, vagyis lassult a népesség természetes fogyása.

Ez 2018-ban 41 238 fő volt, tavaly 40 400. Az ország lakosságának becsült száma*ezt a 2011-es népszámlálásból vezeti tovább a KSH a természetes folyamatok, valamint a be- és kivándorlás alapján azonban ennek csak körülbelül a tizedével csökkent. A KSH szerint tavaly január 1-jén 9 772 756 lakója volt az országnak, év végén pedig 9 millió 769 ezer.

A tízszeres különbség a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének köszönhető, amely ezek szerint nagyjából 36 ezer fős pluszt mutatott.

Más szavakkal ez nem más, mint a kormány részéről oly sokat kárhoztatott migráció,

igaz, tágabb értelemben, mint ahogyan a kormányzati retorika 2015 óta használja a migráns kifejezést. Ebben ugyanis nemcsak a hazánkba költöző külföldiek vannak benne, hanem azok a magyar állampolgárok is, akik huzamosabb külföldi tartózkodást követően visszajöttek az országba. (A kiköltözők pedig értelemszerűen rontják az egyenleget.) A migráció összetételéről azonban majd csak később lehet valamit megtudni.

Érdemes megnézni a termékenységi arányszámot is, amely azt mutatja meg, hogy hány gyermek jut egy szülőképes korú (15 és 49 év közötti) nőre. Ennek emelését szolgálja a kormány tavaly év elején meghirdetett demográfiai programja, illetve a korábban bevezetett családtámogatási intézkedések is.

Ebben a tekintetben egyelőre elmaradt a javulás, az 1,49-es arányszám megegyezik a 2016 és 2018 közötti értékkel. Mivel közben csökken a szülőképes korban lévő nők száma, törvényszerű az újszülöttek számának visszaesése.

 

A lakosság természetes fogyásának megállításához a 2,1-es szintet kellene elérni, Orbán Viktor ezt a célt tűzte ki 2030-ra. Ennek szellemében Matolcsy György jegybankelnök – szintén tavaly – egészen pontosan évi 110 ezer újszülöttet (pdf, 44. oldal) jelölt meg elérendő célként.

A számokból látszik, hogy ettől továbbra is igen messze vagyunk, és a feladat nagyságát jól mutatja a fenti grafikon is. A mostani 1,49-es szint felett utoljára 1995-ben, a gyermekszületések számára nagy csapást mérő Bokros-csomag bevezetésének évében volt a termékenységi ráta. A vágyott 2,1-es szint fölött pedig utoljára 1977-ben.

Ha viszont tavaly a születések számának éven belüli eloszlását nézzük, akkor felfedezhetjük – vagy legalábbis vélelmezhetjük – a tavalyi első negyedévben bejelentett intézkedések hatását. Mint ismert, a maximum 10 millió forintos babaváró hitelt a július 1. után született gyermekekre lehet igényelni. Már ekkor felmerült, hogy vajon a június végére várt gyermekeknél nem próbálják-e meg áttolni a szülést július elejére. A számok alapján, ha nem is tömegesen, de történhetett ilyen. Tavaly júniusban esett vissza leginkább a születések száma, 5,8 százalékkal, 438 gyermekkel. Augusztusban azonban csak kevesebbel, egy százalékkal, 91-el nőtt ez az adat, vagyis az eltérésnek csak egy kisebb részét magyarázhatja az említett törekvés.*A dolog kockázatai miatt persze furcsa is lenne ennél nagyobb arány.

 

Némi optimizmust a decemberi adatokból lehet meríteni. Ekkor 5,8 százalékkal (589-cel) nőtt az újszülöttek száma, márpedig ha valakiknél a tavaly bejelentett demográfiai intézkedések hatására jött meg a gyermekvállalási kedv, annak eredménye legkorábban decemberben jöhetett világra. De természetesen csak jóval hosszabb idő múlva lesz látható, hogy tartós marad-e az év végi pozitív tendencia.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden egyes harmadik gyermek után 22,5 milliót fizet az állam, de így se születik több belőlükA családok 12 százalékában van három vagy több gyerek, de ők kapják a támogatások háromnegyedét. Ez sem elég arra, hogy többen vállaljanak sok gyereket.

Adat demográfia születések termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2020. április 9. 06:53 Adat

Búcsút mondhatunk az épp induló baby boomnak, ha elszúrjuk a válságkezelést

A rendszerváltás és a 2008-as válság után is durván visszaesett a gyermekvállalási kedv, ami figyelmeztető jel a mostani helyzetben.

Kasnyik Márton
2020. április 8. 12:26 Adat

Úgy nem szállt el az infláció hivatalosan, hogy valójában elszállt

Az élelmiszerek ára nőtt, az üzemanyagé csökkent. Csak az előbbiből sokkal többet, az utóbbiból sokkal kevesebbet veszünk.

Hajdu Miklós
2020. április 8. 11:04 Adat

Budapesten jobban tisztult a levegő a veszélyhelyzet kihirdetése után, mint karácsonykor szokott

A koronavírus megfékezésére vonatkozó igyekezet mellékhatásaként a levegőszennyezést sikerült mérsékelni.

Fontos

Stubnya Bence Jandó Zoltán
2020. április 8. 20:10 Vállalat

„Ugyanaz van, mint a Gyurcsány-kormány idején: duma és porhintés” – cégek értékelték a mentőcsomagot

A járvány által legkomolyabban érintett iparágakban működő cégek nagyon várták a mentőcsomag részleteit, de a bejelentés óta még nagyobb a bizonytalanság.

Fabók Bálint
2020. április 8. 14:14 Közélet

Alighogy bevezették, máris megroppan a kormány új egyetemi modellje

A Corvinus finanszírozását a Molra alapozták, amely azonban idén valószínűleg nem fizet osztalékot. Tavaly 13,5 milliárd ment az egyetemnek, idén ez 1,2 milliárd lehet.

Torontáli Zoltán
2020. április 8. 06:51 Élet

Több százezer veszélyeztetett embert járatunk a járványban feleslegesen az orvosi rendelőkbe

A cukorbetegek nem kaphatják meg elektronikusan minden receptjüket, pedig a technológia ki van építve hozzá. Pár papírdarab miatt túráztatunk rengeteg veszélyeztetett, idős embert.