Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. február 25. 14:30 Adat

Migráció nélkül tízszer gyorsabban fogyott volna a magyar lakosság tavaly

Felemás népesedési adatokat tett közzé ma a KSH. A statisztikai hivatal előzetes számai szerint tavaly 89 200 gyermek született Magyarországon, 0,7 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. Az elhunytak száma 129 600, ami 1,1 százalékos csökkenés, vagyis lassult a népesség természetes fogyása.

Ez 2018-ban 41 238 fő volt, tavaly 40 400. Az ország lakosságának becsült száma*ezt a 2011-es népszámlálásból vezeti tovább a KSH a természetes folyamatok, valamint a be- és kivándorlás alapján azonban ennek csak körülbelül a tizedével csökkent. A KSH szerint tavaly január 1-jén 9 772 756 lakója volt az országnak, év végén pedig 9 millió 769 ezer.

A tízszeres különbség a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének köszönhető, amely ezek szerint nagyjából 36 ezer fős pluszt mutatott.

Más szavakkal ez nem más, mint a kormány részéről oly sokat kárhoztatott migráció,

igaz, tágabb értelemben, mint ahogyan a kormányzati retorika 2015 óta használja a migráns kifejezést. Ebben ugyanis nemcsak a hazánkba költöző külföldiek vannak benne, hanem azok a magyar állampolgárok is, akik huzamosabb külföldi tartózkodást követően visszajöttek az országba. (A kiköltözők pedig értelemszerűen rontják az egyenleget.) A migráció összetételéről azonban majd csak később lehet valamit megtudni.

Érdemes megnézni a termékenységi arányszámot is, amely azt mutatja meg, hogy hány gyermek jut egy szülőképes korú (15 és 49 év közötti) nőre. Ennek emelését szolgálja a kormány tavaly év elején meghirdetett demográfiai programja, illetve a korábban bevezetett családtámogatási intézkedések is.

Ebben a tekintetben egyelőre elmaradt a javulás, az 1,49-es arányszám megegyezik a 2016 és 2018 közötti értékkel. Mivel közben csökken a szülőképes korban lévő nők száma, törvényszerű az újszülöttek számának visszaesése.

 

A lakosság természetes fogyásának megállításához a 2,1-es szintet kellene elérni, Orbán Viktor ezt a célt tűzte ki 2030-ra. Ennek szellemében Matolcsy György jegybankelnök – szintén tavaly – egészen pontosan évi 110 ezer újszülöttet (pdf, 44. oldal) jelölt meg elérendő célként.

A számokból látszik, hogy ettől továbbra is igen messze vagyunk, és a feladat nagyságát jól mutatja a fenti grafikon is. A mostani 1,49-es szint felett utoljára 1995-ben, a gyermekszületések számára nagy csapást mérő Bokros-csomag bevezetésének évében volt a termékenységi ráta. A vágyott 2,1-es szint fölött pedig utoljára 1977-ben.

Ha viszont tavaly a születések számának éven belüli eloszlását nézzük, akkor felfedezhetjük – vagy legalábbis vélelmezhetjük – a tavalyi első negyedévben bejelentett intézkedések hatását. Mint ismert, a maximum 10 millió forintos babaváró hitelt a július 1. után született gyermekekre lehet igényelni. Már ekkor felmerült, hogy vajon a június végére várt gyermekeknél nem próbálják-e meg áttolni a szülést július elejére. A számok alapján, ha nem is tömegesen, de történhetett ilyen. Tavaly júniusban esett vissza leginkább a születések száma, 5,8 százalékkal, 438 gyermekkel. Augusztusban azonban csak kevesebbel, egy százalékkal, 91-el nőtt ez az adat, vagyis az eltérésnek csak egy kisebb részét magyarázhatja az említett törekvés.*A dolog kockázatai miatt persze furcsa is lenne ennél nagyobb arány.

 

Némi optimizmust a decemberi adatokból lehet meríteni. Ekkor 5,8 százalékkal (589-cel) nőtt az újszülöttek száma, márpedig ha valakiknél a tavaly bejelentett demográfiai intézkedések hatására jött meg a gyermekvállalási kedv, annak eredménye legkorábban decemberben jöhetett világra. De természetesen csak jóval hosszabb idő múlva lesz látható, hogy tartós marad-e az év végi pozitív tendencia.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden egyes harmadik gyermek után 22,5 milliót fizet az állam, de így se születik több belőlükA családok 12 százalékában van három vagy több gyerek, de ők kapják a támogatások háromnegyedét. Ez sem elég arra, hogy többen vállaljanak sok gyereket.

Adat demográfia születések termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2021. január 16. 16:19 Adat, Élet

Vagy kinyírta, vagy a feketepiacra tolta a koronavírus a dohányzás jelentős részét

A szigorú járványügyi szabályok alatt akár tizedével is csökkent a cigarettavásárlás, de a feketepiac szerepe növekedhetett.

Avatar
2021. január 16. 12:28 Adat

Románia már leelőzte a visegrádi országokat több ágazat termelékenységében

A mezőgazdaságot leszámítva Románia a versenyszféra termelékenységében jórészt felzárkózott a visegrádi országokhoz, és vannak olyan ágazatok is, ahol az élre tört.

Stubnya Bence
2021. január 14. 17:08 Adat, Világ

A járvány miatt 115 millió ember csúszhatott mélyszegénységbe tavaly

Még 2021-ben is romlik majd a helyzet a Világbank közgazdászainak becslése szerint.

Fontos

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nem csak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Stubnya Bence
2021. január 16. 07:01 Podcast

Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb filozófusa, Byung-Chul Han szerint a munka megváltozása összefüggésben van a mentális betegségek terjedésével. K. Horváth Zsolt a G7 Podcast vendége.

Fabók Bálint
2021. január 15. 16:32 Vállalat

Csak bolyonganak az emberek a plázákban, még karácsonykor is 50 százalékkal kellett akciózni a boltoknak

A plázák nem ürültek ki, de nagyon kevesen vásárolnak, sok kisebb üzlet bezárt, a nagyobbaknál gyakori, hogy már csak egy ember visz egy műszakot.