Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. február 25. 14:30 Adat

Migráció nélkül tízszer gyorsabban fogyott volna a magyar lakosság tavaly

Felemás népesedési adatokat tett közzé ma a KSH. A statisztikai hivatal előzetes számai szerint tavaly 89 200 gyermek született Magyarországon, 0,7 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. Az elhunytak száma 129 600, ami 1,1 százalékos csökkenés, vagyis lassult a népesség természetes fogyása.

Ez 2018-ban 41 238 fő volt, tavaly 40 400. Az ország lakosságának becsült száma*ezt a 2011-es népszámlálásból vezeti tovább a KSH a természetes folyamatok, valamint a be- és kivándorlás alapján azonban ennek csak körülbelül a tizedével csökkent. A KSH szerint tavaly január 1-jén 9 772 756 lakója volt az országnak, év végén pedig 9 millió 769 ezer.

A tízszeres különbség a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének köszönhető, amely ezek szerint nagyjából 36 ezer fős pluszt mutatott.

Más szavakkal ez nem más, mint a kormány részéről oly sokat kárhoztatott migráció,

igaz, tágabb értelemben, mint ahogyan a kormányzati retorika 2015 óta használja a migráns kifejezést. Ebben ugyanis nemcsak a hazánkba költöző külföldiek vannak benne, hanem azok a magyar állampolgárok is, akik huzamosabb külföldi tartózkodást követően visszajöttek az országba. (A kiköltözők pedig értelemszerűen rontják az egyenleget.) A migráció összetételéről azonban majd csak később lehet valamit megtudni.

Érdemes megnézni a termékenységi arányszámot is, amely azt mutatja meg, hogy hány gyermek jut egy szülőképes korú (15 és 49 év közötti) nőre. Ennek emelését szolgálja a kormány tavaly év elején meghirdetett demográfiai programja, illetve a korábban bevezetett családtámogatási intézkedések is.

Ebben a tekintetben egyelőre elmaradt a javulás, az 1,49-es arányszám megegyezik a 2016 és 2018 közötti értékkel. Mivel közben csökken a szülőképes korban lévő nők száma, törvényszerű az újszülöttek számának visszaesése.

 

A lakosság természetes fogyásának megállításához a 2,1-es szintet kellene elérni, Orbán Viktor ezt a célt tűzte ki 2030-ra. Ennek szellemében Matolcsy György jegybankelnök – szintén tavaly – egészen pontosan évi 110 ezer újszülöttet (pdf, 44. oldal) jelölt meg elérendő célként.

A számokból látszik, hogy ettől továbbra is igen messze vagyunk, és a feladat nagyságát jól mutatja a fenti grafikon is. A mostani 1,49-es szint felett utoljára 1995-ben, a gyermekszületések számára nagy csapást mérő Bokros-csomag bevezetésének évében volt a termékenységi ráta. A vágyott 2,1-es szint fölött pedig utoljára 1977-ben.

Ha viszont tavaly a születések számának éven belüli eloszlását nézzük, akkor felfedezhetjük – vagy legalábbis vélelmezhetjük – a tavalyi első negyedévben bejelentett intézkedések hatását. Mint ismert, a maximum 10 millió forintos babaváró hitelt a július 1. után született gyermekekre lehet igényelni. Már ekkor felmerült, hogy vajon a június végére várt gyermekeknél nem próbálják-e meg áttolni a szülést július elejére. A számok alapján, ha nem is tömegesen, de történhetett ilyen. Tavaly júniusban esett vissza leginkább a születések száma, 5,8 százalékkal, 438 gyermekkel. Augusztusban azonban csak kevesebbel, egy százalékkal, 91-el nőtt ez az adat, vagyis az eltérésnek csak egy kisebb részét magyarázhatja az említett törekvés.*A dolog kockázatai miatt persze furcsa is lenne ennél nagyobb arány.

 

Némi optimizmust a decemberi adatokból lehet meríteni. Ekkor 5,8 százalékkal (589-cel) nőtt az újszülöttek száma, márpedig ha valakiknél a tavaly bejelentett demográfiai intézkedések hatására jött meg a gyermekvállalási kedv, annak eredménye legkorábban decemberben jöhetett világra. De természetesen csak jóval hosszabb idő múlva lesz látható, hogy tartós marad-e az év végi pozitív tendencia.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden egyes harmadik gyermek után 22,5 milliót fizet az állam, de így se születik több belőlükA családok 12 százalékában van három vagy több gyerek, de ők kapják a támogatások háromnegyedét. Ez sem elég arra, hogy többen vállaljanak sok gyereket.

Adat demográfia születések termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.