A fiatal, magasan képzett nőket mozgatja meg leginkább a klímakatasztrófa
Nagyjából másfél éve a zöld aktivizmus új időszaka kezdődött az elsősorban a fiatalokhoz, gyakran középiskolás diákokhoz köthető tüntetésekkel. A jelenség világszerte megfigyelhető, több nemzetközi mozgalom is indult, mint például az Extinction Rebellion és a Fridays For Future, amelyekhez kapcsolódva Magyarországon is számos demonstráció volt a közelmúltban.
Mikecz Dániel és Oross Dániel, az MTA Klímaaktivizmus kutatócsoportjának*A kutatócsoport a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetén belül működik. tagjai alaposabban is feltérképezték, hogy ezek az új környezetvédő kezdeményezések elsősorban kiket mozgósítanak. A tanulmány eredetiben itt olvasható.
A május és szeptember végén tartott budapesti klímatüntetések résztvevőit vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy az események többnyire a nőket, illetve a fiatalokat (pontosabban a középiskolai tanulókat és felsőoktatási hallgatókat) szólította meg, ami egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal. A felmérés tükrében kiderül továbbá, hogy a tüntetők igen magasan képzettek: kétharmaduk vagy éppen egyetemre jár vagy pedig már el is végezte, sőt, akár doktori fokozatot is szerzett – igaz, a Mikecz és Oross szerint ez nem nagy meglepetés, hiszen a magas iskolázottság jellemzően élénkebb politikai részvételt von magával.
A résztvevők főleg a közvélemény figyelmének felkeltése és a politikusokkal szembeni nyomásgyakorlás céljával járnak tüntetni. A tüntetők osztják azt a nézetet, miszerint a környezet megóvásának elsőbbséget kell élveznie a gazdasági növekedéssel szemben, ahogy egyetértenek abban is, hogy az állami szereplőknek követniük kellene a klímakutatók javaslatait a válság megoldásakor. És persze a demonstráción kívül számos más módon is kifejezik a véleményüket: gyakori körükben a petíciók, nyílt levelek aláírása, a politikai ügyekkel kapcsolatos megnyilvánulások a közösségi médiában és a tudatos fogyasztásra való törekvés akár bizonyos termékek kerülésével, bojkottjával is.
Az erőszakos tiltakozásoktól ugyanakkor tartózkodnak a klímatüntetők.
Érdekesség, hogy a tüntetők némileg baloldalibbak a teljes lakossághoz képest, igaz, mindeközben jóval kevésbé tartják értelmezhetőnek a bal- és jobboldali gondolkodásmód közötti megkülönböztetést az átlagnál. Ezzel a megállapítással valamelyest egybevág, hogy a demonstrálók nagyjából hasonló arányban tartják fontosnak az állami újraelosztást*Pontosabban azt, hogy az állam a gazdagabbaktól a szegények javára ossza újra a javakat. mint a teljes magyar lakosság, azonban a bevándorlókkal kapcsolatban az átlagosnál jelentősen elfogadóbb véleményeket fogalmaztak meg.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
