Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. július 30. 11:29 Adat

Vajon a klímaváltozás vagy az olcsó gáz határozza meg, hogy mennyit fűtünk?

A rezsicsökkentés lezárása óta 2018-ban fordult elő először, hogy az egy évvel korábbinál alacsonyabb volt a lakosság átlagos energiafelhasználása – derül ki a KSH közelmúltban közzétett adataiból. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás közel 8 százalékkal volt kevesebb tavaly, mint egy évvel korábban, míg a villamosenergiánál ugyan csak hajszálnyi volt a csökkenés, de a korábbi évekhez képest ez is fordulat.

Az adatokból az látszik, hogy a lakosság gázfelhasználása 2003 és 2014 között lényegében folyamatosan csökkent. Az egyetlen kivétel 2013 volt, amikor viszonylag komoly megugrást mutattak a KSH számai. Ez egyébként két okból is érdekes: egyrészt abban az évben kifejezetten enyhék voltak téli hónapok, másrészt 2014-ben akkora esés következett, ami az egy évvel korábbi emelkedést is messze túlkompenzálta.

 

Mindenesetre az egy háztartásra jutó átlagos fogyasztás közel a felére zuhant, alig több, mint tíz év alatt. Ekkor jött a rezsicsökkentés, ami tartós fordulatot hozott: a 2015 és 2017 közötti három évben folyamatosan emelkedett az átlagos felhasználás, ráadásul két esztendőben is 13 százalékot meghaladó mértékben, amire 1991 óta nem volt példa.

A változást akár magyarázhatnák az extrém időjárási körülmények is, de szinte biztos, hogy nem erről van szó. Az említett időszakban ugyanis – egy-két hónaptól eltekintve – többnyire enyhék voltak a telek, sőt a tavaszi és az őszi hónapok hőmérséklete is a sokévi átlag felett alakult. Márpedig a lakossági fogyasztást főleg ez határozza meg, hiszen a gázt elsősorban fűtésre használják a háztartások.

Olyan extrém hideg, ami komolyabb kilengést indokolhatott volna a felhasználásban, csak 2017 januárjában volt, de ezt akár kompenzálhatta is, hogy az az év hozta minden idők második legmelegebb márciusát, így tavasszal már kevesebbet kellett fűteni.

 

Tavaly ráadásul úgy fordult ismét a trend, hogy a február, a március és a december is hidegebb volt átlagosan, mint 2017-ben, tehát nem lehet kizárólag az időjárásra fogni a történteket. Mindez elég egyértelműen arra utal, amit szakértők már korábban is pedzegettek, jelesül, hogy a rezsicsökkentés után a lakosság érezhetően kevésbé spórolt a gázzal. Bár a fűtés árrugalmassága nem túl nagy (azaz az árak változása csak kisebb mértékben hat a fogyasztásra), az emberek így is bátrabban hagyták bekapcsolva a konvektort.

Hasonló volt a helyzet a villamosenergia esetében is, még ha ezen a piacon nem is láthattunk ennyire éles mozgásokat. Az áramfelhasználás 2003 és 2014 többnyire inkább stagnál, vagy enyhén ereszkedett, ebben a bő egy évtizedben összesen szűk nyolc százalékkal esett vissza. A sokkal kevésbé látványos mozgások ellenére azonban a rezsicsökkenés itt is éles fordulatot hozott. 2015-ben és 2017-ben ugyanis egyaránt 2 százalékot meghaladó mértékben nőtt az átlagfogyasztás, amire túl sokszor azért nem volt példa a 90-es évek eleje óta.

 

Itt a hőmérséklet alakulásának kisebb szerepe van, bár a nyári légkondihasználat egyre meghatározóbb. Az említett három évben a megszokottnál valóban jóval melegebbek voltak a nyári hónapok, de a hőmérsékletemelkedés nem volt folyamatos. A 2016-os nyár például sokkal kisebb hőséget hozott, mint a 2015-ös, a felhasználás mégis tovább nőtt. Azaz eléggé úgy tűnik, hogy itt is inkább az árak alakítása változtatta a fogyasztási szokásokat.

Ez a hatás úgy tűnik 2018-ra futott ki. Tavaly a fűtési és a légkondis szezon hónapjainak átlaghőmérséklete is nagyon hasonlóan alakult, mint 2017-ben, a gázfelhasználás mégis látványosan csökkent, az áramfogyasztás növekedése pedig megállt. Nem lenne meglepő, ha előbbi fordulat az idén is kitartana, hiszen 2019 első hónapjai kifejezetten enyhék voltak, a villamosenergia-felhasználás azonban akár ismét növekedésnek indulhat például a rekordmeleg június miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden idők legmelegebb magyar júniusa felé haladunkNem véletlenül érzed úgy, hogy megfő az agyad. Az idei március még csak egy történelmi ötödik helyet hozott össze, de június az élre tör.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat fűtés gázfelhasználás hőmérséklet villamosenergia-fogyasztás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. március 28. 10:38 Adat

Nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttől

A hazai átlagnyugdíj 43 százalékkal ér többet, mint 2004-ben, de így is messzebb kerültünk az uniós átlagtól, egyebek mellett a román és lengyel nyugdíjak nagyon gyors növekedése miatt.

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Debreczeni Anna
2024. március 27. 15:21 Adat

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

A külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék volt 2020-ban, ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben.

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.