Élelmiszerek, alkoholmentes és szeszes italok, illetve dohányáruk – ezekre a fogyasztási cikkekre kiemelkedően sokat költenek a magyar háztartások uniós összehasonlításban az Eurostat frissen kiadott, bár még csak 2017-re vonatkozó adatai szerint. Az EU-s átlaghoz képest viszont arányaiban jóval kevesebb pénzt fordítanak a magyarok a lakásfenntartásra és a rezsire. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a legnagyobb tétel a háztartások kiadásaiban Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt.
A káros szenvedélyekre csak négy másik tagállamban*Luxemburg, Észtország, Csehország és Lettország költenek többet arányaiban a magyar háztartásokhoz képest. Az alkohol és cigaretta viszonylag nagy arányú anyagi ráfordítását Magyarországon aligha indokolhatják az árak, hiszen ebben a termékkategóriában az uniós átlagárnak körülbelül a kétharmadát kell csak kifizetni a magyar boltokban. Inkább az alkohol- és cigarettafogyasztási szokások hozhatók fel magyarázatként: az egy főre jutó alkoholfogyasztásban hét, míg a cigarettafogyasztásban öt tagállam lakossága előzi csak meg a magyarokat.
A magyar háztartási kiadások szerkezete egyébként stabil képet mutat, a kilencvenes évek közepe óta nagyobb átrendeződés nem történt. Még az utóbbi néhány évben tapasztalt ingatlanpiaci árrobbanás sem rengette meg a fogyasztási struktúrát az uniós statisztikai hivatal adatai szerint.
Ennek oka lehet egyrészt, hogy a magyarok hagyományosan szeretnek albérlet helyett saját lakásban lakni, az ingatlanvásárlás pedig olyan ritka esemény egy átlagos háztartás életében, amit nehéz a fogyasztási statisztikákkal megragadni. Másrészt az albérlők is gyakran a piaci ár alatti lakbért fizetnek, mert a lakástulajdonosoknak sokszor fontosabb a bérlővel kialakított jó viszony, mint az áremelés. Valószínűleg inkább a kormány rezsivel kapcsolatos politikája az, ami a legtöbb háztartásban meghatározta az utóbbi években a lakhatási költségeket, amelyek súlya egyébként négy százalékpontot csökkent 2010 óta.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
