Élelmiszerek, alkoholmentes és szeszes italok, illetve dohányáruk – ezekre a fogyasztási cikkekre kiemelkedően sokat költenek a magyar háztartások uniós összehasonlításban az Eurostat frissen kiadott, bár még csak 2017-re vonatkozó adatai szerint. Az EU-s átlaghoz képest viszont arányaiban jóval kevesebb pénzt fordítanak a magyarok a lakásfenntartásra és a rezsire. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a legnagyobb tétel a háztartások kiadásaiban Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt.
A káros szenvedélyekre csak négy másik tagállamban*Luxemburg, Észtország, Csehország és Lettország költenek többet arányaiban a magyar háztartásokhoz képest. Az alkohol és cigaretta viszonylag nagy arányú anyagi ráfordítását Magyarországon aligha indokolhatják az árak, hiszen ebben a termékkategóriában az uniós átlagárnak körülbelül a kétharmadát kell csak kifizetni a magyar boltokban. Inkább az alkohol- és cigarettafogyasztási szokások hozhatók fel magyarázatként: az egy főre jutó alkoholfogyasztásban hét, míg a cigarettafogyasztásban öt tagállam lakossága előzi csak meg a magyarokat.
A magyar háztartási kiadások szerkezete egyébként stabil képet mutat, a kilencvenes évek közepe óta nagyobb átrendeződés nem történt. Még az utóbbi néhány évben tapasztalt ingatlanpiaci árrobbanás sem rengette meg a fogyasztási struktúrát az uniós statisztikai hivatal adatai szerint.
Ennek oka lehet egyrészt, hogy a magyarok hagyományosan szeretnek albérlet helyett saját lakásban lakni, az ingatlanvásárlás pedig olyan ritka esemény egy átlagos háztartás életében, amit nehéz a fogyasztási statisztikákkal megragadni. Másrészt az albérlők is gyakran a piaci ár alatti lakbért fizetnek, mert a lakástulajdonosoknak sokszor fontosabb a bérlővel kialakított jó viszony, mint az áremelés. Valószínűleg inkább a kormány rezsivel kapcsolatos politikája az, ami a legtöbb háztartásban meghatározta az utóbbi években a lakhatási költségeket, amelyek súlya egyébként négy százalékpontot csökkent 2010 óta.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
