A kilencvenesek években a volt szocialista országok szinte egyszerre nyitották meg gazdaságaikat a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás előtt. A friss piacgazdaságok hamar bekapcsolódtak a globális termelésbe és kisvártatva az európai feldolgozóipar gerincévé váltak. A közgazdászokat gyakran foglalkoztató kérdés, hogy mindezek következtében mennyire lettek kiszolgáltatottak a külpiacoknak ezek az országok, amit nemrégiben a lengyel nemzeti bank munkatársai vizsgáltak meg alaposabban.
Röviden összefoglalva az ő válaszuk is az, hogy nagyon. Lengyelországban például az 1995 és 2014 közötti átlagos évenkénti gazdasági növekedés a hozzáadott értéket alapul véve 3,7 százalék volt, aminek nagyjából a fele volt köthető a külpiacokra termelt javakhoz. Ez az arány Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában még magasabb volt: rendre 70, 78, illetve 80 százalék. Mindeközben a nyugati országokban, amelyekhez a nyitottá és exportorientálttá vált posztszocialista gazdaságok igyekeznek felzárkózni, egy kivételtől (ez Németország) eltekintve jóval kisebb súlya van az exportnak a növekedésben – például Franciaországban 34, Spanyolországban 32, az Egyesült Királyságban pedig 26 százalék.
Mindezt szemléletesen mutatja az alábbi ábra oszlopainak narancssárga része:
A hozzáadott érték növekedése és annak összetevői, 1995 és 2014 közötti átlag (%) Forrás: Hagemejer&Mućk (2019): Export-led growth in Central and Eastern Europe
A kutatók szerint a posztszocialista országok egyre intenzívebb részvétele a nemzetközi értéktermelésben növelte a kelet-közép-európai régió gazdasági aktivitását. Eközben viszont a nyugat-európai országokban az onnan kiszervezett tevékenységek hiányát lehetett érzékelni. Érdemes kiemelni azt is, hogy a globális termelési láncokban részt vevő országok között gyakran félkész termékek mozognak: a tanulmányban szereplő becslés szerint a Kelet-Közép-Európából exportált javaknak legalább a hatvan százalékát ezek teszik ki. Mindezt figyelembe véve következtethetünk arra, hogy a volt keleti blokk országaiban tapasztalt konvergenciát is jelentős részben az az exporttevékenység hajtja, amit a multinacionális cégek helyi fiókvállalatai generálnak, sokszor a még készülőfélben lévő áruk összetevőinek mozgatásával, amelyeket korábban jobbára még a nyugati országokban hoztak létre.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
