Nem szűnik a dízelautók visszaszorulása az európai autópiacon, a kontinens autógyártóit tömörítő szövetség, az ACEA legújabb statisztikái szerint. Az idei év első három hónapjában az újonnan eladott autók hatvan százalékát benzinmotorral szerelték az Európai Unióban, míg a dízelautók aránya csak egyharmad körüli volt. A maradék 8-9 százalékon az elektromos, hibrid és egyéb alternatív meghajtású autók osztoznak.
A dízeleladások 18 százalékkal estek vissza 2018 és 2019 első negyedévei között, ami hasonló az egy évvel korábbi adathoz. A gázolajos autók csak az az apró balti államokban és Németországban tudtak némi téret hódítani, Magyarországon pedig stagnált a népszerűségük, míg a többi tagállamban jócskán visszaszorultak.
A benzines kocsik eladásai ugyanakkor a legtöbb tagállamban növekedtek, unió-szerte 3,3 százalékkal több új Otto-motoros autót adtak el a gyártók az egy évvel korábbi adathoz képest. Az európai autópiacon az elmúlt mintegy fél évben tapasztalt általános kereslet-szűkülés tehát leginkább a dízeles járműveket érinti.
A hazai autóvásárlók eleve ritkábban választották a benzinesekhez képest jellemzően drágább, de kevesebbet fogyasztó dízelautókat, mint a nyugat-európai sofőrök. Ennek ellenére a gázolajos technológiát a magyarok is évről évre kisebb arányban választják új autó vásárlásakor, az idén január és március között eladott gépkocsik 22 százalékát hajtotta dízelmotor. Eközben a hibrid és elektromos hajtásláncok lassan, de folyamatosan terjednek.
Nincsenek tehát könnyű helyzetben a korábban a dízeles modelleket fejlesztő autógyárak. Az egyre szigorodó szén-dioxid kibocsátási normáknak a benzinmotoroknál általában hatékonyabban működő dízelekkel valószínűleg könnyebben tudnának megfelelni, ráadásul a kilencvenes és a kétezres években inkább a gázolajos motorok fejlesztésére helyezték a hangsúlyt.
A fogyasztók azonban egyre kevésbé vevők a dízel-technikára a Volkswagen botránya óta, a nagy autókról viszont nem mondanának le, sőt, a városi terepjárók őrült népszerűségnek örvendenek. A legújabb várakozások szerint a piaci és a szabályozói nyomás közepette a gyárak kénytelenek lesznek felhagyni a kisebb modellek forgalmazásával.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
