Nem sokkal azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank hosszú évek után a pénzpolitika szigorításának irányába tett egy – apró, és nem sokkal később tompított – lépést, a KSH az infláció további emelkedéséről számolt be.
A fogyasztói árindex és kevésbé ingadozó árú termékek árából számolt maginfláció egyaránt közelebb került a 4 százalékhoz 2019 márciusban. Ezzel mindkét inflációs mutató olyan magasságba került, ahol 2012-2013 óta nem jártak.
Ha jobban megnézzük a fenti ábrát, látható, hogy az élelmiszerek és a szolgáltatások húzzák felfelé az inflációs mutatókat, míg a – jelentős részben importált – tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok húzzák lefelé. Ez is utal a magyar inflációs folyamatok kettősségére: a külső piacokról továbbra is stagnáló árakat importálunk, a belső piacon viszont az évek óta gyors béremelkedés hatása is kezd érezhetővé válni.
Ezért nincs könnyű helyzetben a magyar monetáris politika, amelynek elvileg fel kellene tartóztatnia az inflációt, de valójában egyáltalán nem tűnik kőkeménynek az elkötelezettsége ebben a kérdésben. Erre utal, hogy Matolcsy György – nem sokkal a hosszú idő után első apró kamatemelés bejelentése után – rögtön jelezte, hogy nem kell új kamatelési ciklusra számítani.
Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank tétovázó monetáris szigorítása is hozzájárulhat az infláció további emelkedéséhez, hiszen a forint március közepe óta tapasztalt esése az importot is jelentősen drágítani fogja.
A teljes fogyasztói kosáron belül ugyan csak 1 százalékot tesz ki a friss zöldség – a teljes élelmiszer-már fogyasztás 25 százalékot -, mégis feltűnő, milyen elképesztő drágulás történt ebben a kategóriában.
A vöröshagyma kilója például a tavaly márciusi 162 forintról 333 forintra emelkedett, de hasonlóan járt a fejes káposzta is (165 » 325 forint). A krumpli áremelkedése is ott van az élvonalban. Ezek ráadásul még februárhoz képest is tovább drágultak. A másik oldalon az alma, a narancs, a tojás és a tej jelentősebb áresésének örülhetünk.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
