Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. február 13. 08:44 Élet

A félelmetes krumplidrágulás csak tünete a magyar krumplitermelés vergődésének

A vöröshagyma és a fejes káposzta mellett az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, a krumpli drágult a legtöbbet az elmúlt három évben, legalábbis a KSH által külön kiemelt közel száz fogyasztási cikk közül. Ezek közül kizárólag ez a három zöldség drágult több mint a duplájára 2015 januárja óta. A szupermarketekben nem ritkán 3-400 forintos kilogrammonkénti burgonyaárakkal is találkozhatunk.

 

A zöldségek árai tavaly szálltak el, és ennek közvetlenül az az oka, hogy Nyugat-Európa fő burgonyatermesztő vidékeit kedvezőtlen időjárás sújtotta. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint ezeken a területeken soha nem látott aszály volt, amely miatt 20 százalékkal esett vissza az EU termelése.

A burgonya ára Németországban és Lengyelországban is kétszeresére nőtt az időjárás miatt. A legnagyobb európai termelők közé egyébként Oroszország, Ukrajna, Németország, Lengyelország, Hollandia és Franciaország tartozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

A krumpli a hűvösebb, nedvesebb éghajlatot szereti, ezért az éghajlatváltozás egyik első magyarországi áldozatának tűnik. Korábbi cikkünk szerint pár évtizede még nem volt szükség a krumpli öntözésére, jelenleg azonban már csak öntözéssel lehet biztonsággal krumplit termelni nálunk.

“A hiányzó csapadékot sok esetben öntözéssel kell pótolni, Nyugat-Európában erre csak nagyon ritkán van szükség” – mondta most Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Magyarországon azonban az öntözött területek aránya az ötvenes évek szintjének felel meg. Az összes termőterület mindössze 1 százalékát öntözzük, miközben az EU-ban ez az arány 9 százalék.

A visszaesés jól látható az évtizedek óta zuhanó termelésen. Míg a hatvanas években volt olyan év, amikor 3 millió tonna krumplit termeltünk, addig tavaly már ennek csak alig a tizedét, 341 ezer tonnát. Évről évre egyre többen hagynak fel Magyarországon a burgonyatermeléssel, így egyre inkább függünk a külföldi behozataltól.

 

Magyarországon hiába esett vissza tavaly csak néhány százalékkal a termelés mértéke, a kiszolgáltatottságunk miatt ekkora árfelverő hatása volt a nyugat-európai időjárásnak. A burgonyatermelés csökkenésében az is szerepet játszik, hogy az élelmiszer-feldolgozóipar egyre kevésbé volt versenyképes és bírta a piaci versenyt az uniós csatlakozás után.

“Február környékén szokott elfogyni a hazai termelésű burgonya. Ugyan képesek lennének ezt követően is korszerű tárolókban tárolni a burgonyát, de az elmúlt években olyan mennyiségű burgonya érkezett be dömping áron Nyugat-Európából, hogy nem lehetett tartani a versenyt” – mondta Kecskés Gábor. A KSH adatai szerint az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt a burgonyaexportunk, tavaly 55 ezer tonna volt (amely nagyjából 15 százaléka az összes hazai termelésnek).

A krumplitermelés munkaintenzív folyamat, mind az öntözés, mind a betakarítás és a tárolás miatt. Kecskés szerint az országos munkaerőhiány miatt egyre nehezebb a termelés, “a tavalyi évben is már problémás volt”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

Élet burgonya krumpli mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2020. február 21. 17:31 Élet

Akár egy honlap színeivel is befolyásolhatják, hogy hová tesszük a pénzünket

Megvizsgálták kutatók, és működik. Apróságokkal lehet hatni a legfontosabb döntéseinkre.

Stubnya Bence
2020. február 20. 12:26 Élet

A titokban szivárogtatott metán miatt még jobban rombolja az éghajlatot az olaj- és gázipar

A metán természetes módon és a földgáz kitermelése közben is a légkörbe kerülhet. Egy új tanulmány szerint jelentősen alulbecsültük az olajipar szerepét.

Torontáli Zoltán
2020. február 19. 17:07 Élet, Világ

Olyan, mintha szó szerint a kénköves pokolban lenne a munkahelyed

Az indonéziai kénbányászok joggal pályázhatnának a világ legrosszabb munkahelye címére.

Fontos

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Fabók Bálint
2020. február 21. 06:53 Vállalat

Bolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a Lidl

Ha nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.