Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. február 13. 08:44 Élet

A félelmetes krumplidrágulás csak tünete a magyar krumplitermelés vergődésének

A vöröshagyma és a fejes káposzta mellett az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, a krumpli drágult a legtöbbet az elmúlt három évben, legalábbis a KSH által külön kiemelt közel száz fogyasztási cikk közül. Ezek közül kizárólag ez a három zöldség drágult több mint a duplájára 2015 januárja óta. A szupermarketekben nem ritkán 3-400 forintos kilogrammonkénti burgonyaárakkal is találkozhatunk.

 

A zöldségek árai tavaly szálltak el, és ennek közvetlenül az az oka, hogy Nyugat-Európa fő burgonyatermesztő vidékeit kedvezőtlen időjárás sújtotta. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint ezeken a területeken soha nem látott aszály volt, amely miatt 20 százalékkal esett vissza az EU termelése.

A burgonya ára Németországban és Lengyelországban is kétszeresére nőtt az időjárás miatt. A legnagyobb európai termelők közé egyébként Oroszország, Ukrajna, Németország, Lengyelország, Hollandia és Franciaország tartozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

A krumpli a hűvösebb, nedvesebb éghajlatot szereti, ezért az éghajlatváltozás egyik első magyarországi áldozatának tűnik. Korábbi cikkünk szerint pár évtizede még nem volt szükség a krumpli öntözésére, jelenleg azonban már csak öntözéssel lehet biztonsággal krumplit termelni nálunk.

“A hiányzó csapadékot sok esetben öntözéssel kell pótolni, Nyugat-Európában erre csak nagyon ritkán van szükség” – mondta most Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Magyarországon azonban az öntözött területek aránya az ötvenes évek szintjének felel meg. Az összes termőterület mindössze 1 százalékát öntözzük, miközben az EU-ban ez az arány 9 százalék.

A visszaesés jól látható az évtizedek óta zuhanó termelésen. Míg a hatvanas években volt olyan év, amikor 3 millió tonna krumplit termeltünk, addig tavaly már ennek csak alig a tizedét, 341 ezer tonnát. Évről évre egyre többen hagynak fel Magyarországon a burgonyatermeléssel, így egyre inkább függünk a külföldi behozataltól.

 

Magyarországon hiába esett vissza tavaly csak néhány százalékkal a termelés mértéke, a kiszolgáltatottságunk miatt ekkora árfelverő hatása volt a nyugat-európai időjárásnak. A burgonyatermelés csökkenésében az is szerepet játszik, hogy az élelmiszer-feldolgozóipar egyre kevésbé volt versenyképes és bírta a piaci versenyt az uniós csatlakozás után.

“Február környékén szokott elfogyni a hazai termelésű burgonya. Ugyan képesek lennének ezt követően is korszerű tárolókban tárolni a burgonyát, de az elmúlt években olyan mennyiségű burgonya érkezett be dömping áron Nyugat-Európából, hogy nem lehetett tartani a versenyt” – mondta Kecskés Gábor. A KSH adatai szerint az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt a burgonyaexportunk, tavaly 55 ezer tonna volt (amely nagyjából 15 százaléka az összes hazai termelésnek).

A krumplitermelés munkaintenzív folyamat, mind az öntözés, mind a betakarítás és a tárolás miatt. Kecskés szerint az országos munkaerőhiány miatt egyre nehezebb a termelés, “a tavalyi évben is már problémás volt”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

Élet burgonya krumpli mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.