Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. március 20. 16:52 Élet

Nagyon megérné személyre szóló támogatással segíteni a menekültek munkakeresését

A menekültek integrálása (társadalmi és gazdasági beilleszkedése) talán még soha nem volt olyan fontos, és hozzánk is közel álló kérdés, mint most. A társadalmi integrálás mellett a munkaerőpiaci elhelyezkedés is nagyon fontos. Michele Battisti és szerzőtársai pedig pont azt vizsgálták, hogy mivel segíthető elő a menekültek könnyebb munkába állása.  

A megfelelő munka megtalálását sok minden hátráltathatja, Előjöhetnek nyelvi vagy bürokratikus nehézségek, de sokat számít az is, hogy nem ismerik a befogadó ország munkakeresési felületeit. Battistiék elmélete az volt, hogy esetükben

sok a súrlódás a munkaerőpiacon, ami nehezíti a megfelelő munkaadó és munkavállaló párosítások elérését.  

A meginterjúvolt emberek válaszaiból is az derült ki, hogy a nyelvi nehézségeken túl a keresési folyamat a másik fő akadálya annak, hogy a menekültek maguktól találjanak munkát. A tanulmány elkészítésében egy német nonprofit vállalat segítette a szerzőket, amely pontosan azzal foglalkozik, hogy ezeket a súrlódásokat csökkentse.  

A kutatók azt vizsgálták kísérleti módszertannal, hogy a személyre szabott álláskeresési segítség mennyire segíti a menekülteket, hogy megtalálják a megfelelő munkát. A kísérlet nagyjából 400 résztvevőjét két csoportra osztották, az egyik volt a kontroll csoport, amelynek tagjai ugyanolyan összetételűek voltak, mint az élesben vizsgált csoporté. Utóbbi tagjai azonban az alapvető segítségnyújtási formákon túl (amit mindkét csoport megkapott) személyes munkakeresési támogatást is kaptak és ennek hatását vizsgálták a kutatók.  

Az alaptámogatás az volt, hogy segítettek a menekülteknek összerakni az önéletrajzukat, azt lefordították németre, illetve praktikus tanácsokkal látták el őket arról, hogyan keressenek állást Németországban. Akik viszont a kezelt csoportba kerültek, azoknak személyesen segítettek a nonprofit vállalat dolgozói a keresésben.

Folyamatosan figyelték a nyitott pozíciókat, és ha valamelyikre alkalmas volt egy résztvevő, akkor (a beleegyezésével) elküldték az önéletrajzát.

Ez egyrészt megkönnyítette a munkakeresők dolgát, másrészt a munkaadóknak is nagyon sokat számított, hogy egy hivatalos szervezeten keresztül érkezik hozzájuk az önéletrajz, főleg hogy egy nonprofit szervezet segít a felvételi folyamatban.  

A kérdés tehát az volt, hogy sikeresebben találnak-e munkát azok, akik részt vesznek ebben a személyes munkakeresési támogatásban, mint azok, akik leginkább önmaguk keresnek csak munkát. Azt fontos megjegyezni, hogy minden résztvevő alapból aktívan keresett munkát és engedélye is volt Németországban munkát vállalni, tehát elvi akadálya egyik résztvevőnek sem volt abban, hogy bármikor munkába álljon.  

A támogatás sikerét két hullámban mérték meg: hat és tizenkét hónappal a program indulása után. Az eredmények azt mutatják, hogy általánosságban a menekültek egyre nagyobb részének lett munkája az idő elteltével. Fél év után nem is látszott, hogy bármilyen különbség lenne azok között, akik részt vettek a programban és a kontroll csoport között. 

Egy év elteltével viszont már jelentős különbségek mutatkoztat a foglalkoztatottságban,

13 százalékponttal nagyobb eséllyel találtak munkát azok, akik részt vettek a személyes támogatási programban.

A foglalkoztatottság átlagos aránya a menekültek körében 41 százalék volt egy év után, így ez a 13 százalékpontnyi különbség nagyon soknak számít. 

Az eredmények mélyebb elemzésével arra is fény derült, hogy főleg az alacsonyabb végzettségűek és azok esetében volt sikeres a program, akik még nem kapták meg a teljes menekült státuszt. Ez nem is meglepő a szerzők szerint, mivel ez a két csoport általában is nehezebben tud munkát találni.  

A vizsgált program egyébként azért is fontos, mert egy viszonylag olcsó módszerről van szó, így az eredmények azt is mutatják, hogy kevés pénzügyi ráfordítással jelentősen meg lehet könnyíteni a menekültek munkaperőiaci integrációját.

Ahhoz azonban további kutatások szükségesek, hogy megállapítsák, mindez áttételesen segíti-e a menekültek társadalmi és nyelvi integrációját. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet foglalkoztatottság kísérleti közgazdaságtan menekültek munkakeresés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.