A menekültek integrálása (társadalmi és gazdasági beilleszkedése) talán még soha nem volt olyan fontos, és hozzánk is közel álló kérdés, mint most. A társadalmi integrálás mellett a munkaerőpiaci elhelyezkedés is nagyon fontos. Michele Battisti és szerzőtársai pedig pont azt vizsgálták, hogy mivel segíthető elő a menekültek könnyebb munkába állása.
A megfelelő munka megtalálását sok minden hátráltathatja, Előjöhetnek nyelvi vagy bürokratikus nehézségek, de sokat számít az is, hogy nem ismerik a befogadó ország munkakeresési felületeit. Battistiék elmélete az volt, hogy esetükben
sok a súrlódás a munkaerőpiacon, ami nehezíti a megfelelő munkaadó és munkavállaló párosítások elérését.
A meginterjúvolt emberek válaszaiból is az derült ki, hogy a nyelvi nehézségeken túl a keresési folyamat a másik fő akadálya annak, hogy a menekültek maguktól találjanak munkát. A tanulmány elkészítésében egy német nonprofit vállalat segítette a szerzőket, amely pontosan azzal foglalkozik, hogy ezeket a súrlódásokat csökkentse.
A kutatók azt vizsgálták kísérleti módszertannal, hogy a személyre szabott álláskeresési segítség mennyire segíti a menekülteket, hogy megtalálják a megfelelő munkát. A kísérlet nagyjából 400 résztvevőjét két csoportra osztották, az egyik volt a kontroll csoport, amelynek tagjai ugyanolyan összetételűek voltak, mint az élesben vizsgált csoporté. Utóbbi tagjai azonban az alapvető segítségnyújtási formákon túl (amit mindkét csoport megkapott) személyes munkakeresési támogatást is kaptak és ennek hatását vizsgálták a kutatók.
Az alaptámogatás az volt, hogy segítettek a menekülteknek összerakni az önéletrajzukat, azt lefordították németre, illetve praktikus tanácsokkal látták el őket arról, hogyan keressenek állást Németországban. Akik viszont a kezelt csoportba kerültek, azoknak személyesen segítettek a nonprofit vállalat dolgozói a keresésben.
Folyamatosan figyelték a nyitott pozíciókat, és ha valamelyikre alkalmas volt egy résztvevő, akkor (a beleegyezésével) elküldték az önéletrajzát.
Ez egyrészt megkönnyítette a munkakeresők dolgát, másrészt a munkaadóknak is nagyon sokat számított, hogy egy hivatalos szervezeten keresztül érkezik hozzájuk az önéletrajz, főleg hogy egy nonprofit szervezet segít a felvételi folyamatban.
A kérdés tehát az volt, hogy sikeresebben találnak-e munkát azok, akik részt vesznek ebben a személyes munkakeresési támogatásban, mint azok, akik leginkább önmaguk keresnek csak munkát. Azt fontos megjegyezni, hogy minden résztvevő alapból aktívan keresett munkát és engedélye is volt Németországban munkát vállalni, tehát elvi akadálya egyik résztvevőnek sem volt abban, hogy bármikor munkába álljon.
A támogatás sikerét két hullámban mérték meg: hat és tizenkét hónappal a program indulása után. Az eredmények azt mutatják, hogy általánosságban a menekültek egyre nagyobb részének lett munkája az idő elteltével. Fél év után nem is látszott, hogy bármilyen különbség lenne azok között, akik részt vettek a programban és a kontroll csoport között.
Egy év elteltével viszont már jelentős különbségek mutatkoztat a foglalkoztatottságban,
13 százalékponttal nagyobb eséllyel találtak munkát azok, akik részt vettek a személyes támogatási programban.
A foglalkoztatottság átlagos aránya a menekültek körében 41 százalék volt egy év után, így ez a 13 százalékpontnyi különbség nagyon soknak számít.
Az eredmények mélyebb elemzésével arra is fény derült, hogy főleg az alacsonyabb végzettségűek és azok esetében volt sikeres a program, akik még nem kapták meg a teljes menekült státuszt. Ez nem is meglepő a szerzők szerint, mivel ez a két csoport általában is nehezebben tud munkát találni.
A vizsgált program egyébként azért is fontos, mert egy viszonylag olcsó módszerről van szó, így az eredmények azt is mutatják, hogy kevés pénzügyi ráfordítással jelentősen meg lehet könnyíteni a menekültek munkaperőiaci integrációját.
Ahhoz azonban további kutatások szükségesek, hogy megállapítsák, mindez áttételesen segíti-e a menekültek társadalmi és nyelvi integrációját.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Mészáros Lőrinc is tízmilliárdokat bukik éppen Trump vámjai miatt
Donald Trump vámjai olyan tőzsdepánikhoz vezettek világszerte, amilyet az utóbbi években a covid és az ukrajnai háború kezdetén láthattunk.
1909-be viszi vissza az amerikai gazdaságot Trump vámháborúja
Bár egyesek abban reménykednek, hogy lehet tárgyalni a vámokról, Trump nem enged. Pártja és a vállalatok sem képesek vagy hajlandók hatni rá.
Trump fúj ébresztőt a klímapolitikának?
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
