A társadalmi és jövedelmi mobilitás az egyik tényező, ami meghatározza, hogy mennyire magas az esélyegyenlőség. Sok esetben már az előre elrendelteti a később elérhető státuszt és jövedelmet, hogy valaki milyen társadalmi rétegbe születik. Azt már többen kutatták, hogyan segíthet ezen az oktatás, de most egy tavalyi kutatás egészen az alapoktól elemezte, hogy miért alacsony általában a mobilitás.

Hanushek és társai holland adatokon tudták elemezni a szülők és a gyerekek kognitív képességeit. Az elérhető adatoknak köszönhetően össze tudták vetni nagyjából 13 éves koruk körül a gyerek-szülő párok nyelvi és a matematikai képességeit. Már a korrelációs elemzésből látszott, hogy

nagyon együtt mozognak a gyerekek és a szüleik nyelvi és matematikai képességei.  

Ez azonban nem jelent még ok-okozati összefüggést, ezért egy olyan módszert használtak, aminek a lényege, hogy a képességek különbségeit hasonlítják össze. Így csak azt vizsgálják, hogy a nyelvihez képest a matematikai képessége mennyivel jobb vagy rosszabb a szülőknek és a gyereknek. Ez azért hatásos megoldás az ok-okozati összefüggés feltárására, mert kiszűr minden olyan tényezőt, ami a képességek erősségére hat, mint például az iskola, a család vagy a környék, ahol élnek.

Ezek mind hatással vannak arra, hogy mennyire teljesít jól egy gyerek egy iskolában, de ugyanúgy hatnak minden képességre, így jó háttérrel rendelkezőknél a nyelvi és a matekeredmények is jobbak. A kettő különbsége ezzel szemben azt mutatja meg, hogy melyikhez van jobban érzéke, és  

ez az érzék az eredmények szerint befolyásolja azt is, hogy a gyerekeik miben teljesítenek majd jobban.  

Ráadásul hosszú távon következménnyel van a gyerekek pályaválasztására is. Azoknak a szülőknek a gyerekei, akiknek a matematika a relatív erőssége, nagyobb eséllyel választanak tudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai területen karriert. Ráadásul, ami különösen érdekes, hogy ez ugyanannyira erős lány- és fiúgyerekek esetében, pedig általában a lányok kisebb eséllyel lépnek ilyen pályára.  

A szülők képességei tehát még a társadalmi berögződéseknél is erősebben hatnak a gyerekek pályaválasztására.  

A kérdés az, hogy tud-e ezen mégis változtatni az iskola, például hátrányos helyzetű gyerekek esetén. A szerzők eredményei szerint igen, nagy hatással lehet így is a tanulók teljesítményére, hogy milyen iskolába járnak, viszont az is kiderül a kutatásból, hogy ez is továbbgyűrűzik a gyerekeikre is. Tehát fontos szerepe van az iskolának az esélyegyenlőség megteremtésében, és generációkon átívelve hatással lehet egy család kognitív képességeire és pályaválasztására is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar iskolákban lényegtelen szempontok szerint értékelik a gyerekeketA magyar oktatás sprintereket képez, pedig hosszútávfutókra lenne szükség - Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk oktatási podcastsorozatunk, a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több fiatalból lesz diplomás a régióban, de Magyarországon még csökkent is az arányukAz iskolai lemorzsolódásban is csak Románia áll rosszabbul Magyarországnál, ráadásul a korai iskolaelhagyók aránya kicsit még nőtt is a 2010-es években.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet matematika nyelvtudás oktatás öröklés tanulás Olvasson tovább a kategóriában