Erősen hatnak a szülők matematikai képességei a gyerekeik karrierjére
A társadalmi és jövedelmi mobilitás az egyik tényező, ami meghatározza, hogy mennyire magas az esélyegyenlőség. Sok esetben már az előre elrendelteti a később elérhető státuszt és jövedelmet, hogy valaki milyen társadalmi rétegbe születik. Azt már többen kutatták, hogyan segíthet ezen az oktatás, de most egy tavalyi kutatás egészen az alapoktól elemezte, hogy miért alacsony általában a mobilitás.
Hanushek és társai holland adatokon tudták elemezni a szülők és a gyerekek kognitív képességeit. Az elérhető adatoknak köszönhetően össze tudták vetni nagyjából 13 éves koruk körül a gyerek-szülő párok nyelvi és a matematikai képességeit. Már a korrelációs elemzésből látszott, hogy
nagyon együtt mozognak a gyerekek és a szüleik nyelvi és matematikai képességei.
Ez azonban nem jelent még ok-okozati összefüggést, ezért egy olyan módszert használtak, aminek a lényege, hogy a képességek különbségeit hasonlítják össze. Így csak azt vizsgálják, hogy a nyelvihez képest a matematikai képessége mennyivel jobb vagy rosszabb a szülőknek és a gyereknek. Ez azért hatásos megoldás az ok-okozati összefüggés feltárására, mert kiszűr minden olyan tényezőt, ami a képességek erősségére hat, mint például az iskola, a család vagy a környék, ahol élnek.
Ezek mind hatással vannak arra, hogy mennyire teljesít jól egy gyerek egy iskolában, de ugyanúgy hatnak minden képességre, így jó háttérrel rendelkezőknél a nyelvi és a matekeredmények is jobbak. A kettő különbsége ezzel szemben azt mutatja meg, hogy melyikhez van jobban érzéke, és
ez az érzék az eredmények szerint befolyásolja azt is, hogy a gyerekeik miben teljesítenek majd jobban.
Ráadásul hosszú távon következménnyel van a gyerekek pályaválasztására is. Azoknak a szülőknek a gyerekei, akiknek a matematika a relatív erőssége, nagyobb eséllyel választanak tudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai területen karriert. Ráadásul, ami különösen érdekes, hogy ez ugyanannyira erős lány- és fiúgyerekek esetében, pedig általában a lányok kisebb eséllyel lépnek ilyen pályára.
A szülők képességei tehát még a társadalmi berögződéseknél is erősebben hatnak a gyerekek pályaválasztására.
A kérdés az, hogy tud-e ezen mégis változtatni az iskola, például hátrányos helyzetű gyerekek esetén. A szerzők eredményei szerint igen, nagy hatással lehet így is a tanulók teljesítményére, hogy milyen iskolába járnak, viszont az is kiderül a kutatásból, hogy ez is továbbgyűrűzik a gyerekeikre is. Tehát fontos szerepe van az iskolának az esélyegyenlőség megteremtésében, és generációkon átívelve hatással lehet egy család kognitív képességeire és pályaválasztására is.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
