Úgy zárkóztak fel a magyar bérek, hogy a multiknak alig kerül többe a magyar dolgozó
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
A sorozat előző, bérekkel foglalkozó részében azt mutattuk be, hogy bár jelentős bérfelzárkózás láthattunk 2005 és 2020 között a kelet-közép-európai régióban, ennek tempója Magyarországon volt a legvisszafogottabb. Abban a cikkben a béreket vásárlóerő-egységben, a helyi valuták torzítását kiszűrve mutattuk be.
De mi a helyzet akkor, ha a bérek alakulását euróban nézzük? Ahogy az alábbi ábrán látszik, abban így sincs eltérés, hogy Magyarország a 2000-es évek közepétől a visegrádi négyektől folyamatosan leszakadva a mezőny végére került (vagy ott maradt). Románia azonban euróban számolva is jelentős bérfelzárkózása ellenére sem előzte meg hazánkat.
A felzárkózás trendje látványosabb, ha a 2002-höz viszonyított közel két évtizedes változást egyben ábrázoljuk. Az osztrák bérek euróban számolva is sokkal lassabban növekedtek a V4-es tempónál ebben az időszakban, Magyarország viszont 2002-es viszonyítási ponttal kifejezetten jól teljesített. Egy átlagosan kereső gyermektelen egyedülálló esetében például az euróban mért nettó jövedelem növekedése Magyarországon volt a legmagasabb. Más kérdés, hogy egy kétkeresős, kétgyerekes család esetében a szinte pontosan ugyanakkora növekedés már csak harmadik helyre volt elég ezen az időtávon. Ez utóbbi a 2010-es évek második felének családosok számára kedvező adóváltozásai fényében némileg meglepő eredmény.
Egy ilyen összehasonlításnak egyébként egy magyar magánszemély szempontjából sok relevanciája nincs. A bérek euróra váltása legfeljebb a külföldre gyakran utazó magyarok számára mutatja meg a magyarországi bérszínvonal vásárlóerejét azokban az országokban, ahol a közös valutával lehet fizetni. Jóval nagyobb a jelentősége az euróban kifejezett jövedelemnek ugyanakkor a bérköltségek szempontjából.
A 2010-es évek laza jegybanki politikájának és az ebből következő gyenge forint-euró árfolyamnak az egyik fontos következménye ugyanis éppen az, hogy itthon úgy emelkedtek viszonylag jelentősen a bérek, hogy közben a magyar munkaerő az euróban számoló multiknak nem lett sokkal drágább (amihez persze a munkát terhelő adók csökkentése is hozzájárult az árfolyamon kívül).
Sajnos az Eurostat adatbázisa csak 2008-ig visszamenőleg tartalmazza ezeket az adatokat, de így is látványos, hogy a 2020-at megelőző 12 évben Magyarországon drágult a munkaerő a legkisebb mértékben a régióban. Ahogy arról korábban írtunk, 2020-ban az egész EU-ban csak a bolgár és a román munkaerő volt ilyen értelemben olcsóbb a magyarnál.
Adat
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Fontos
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
