A koronavírus okozta gazdasági válság kevéssé érintette a civil szervezetek gazdálkodását. A GDP arányában még egy kicsit növekedni is tudtak a bevételek, ám ez csak a jelentősebb állami szerepvállalásnak köszönhető. Nemcsak a gazdasági teljesítmény arányában sikerült a bevételek csökkenését elkerülni, hanem nominálisan is: a 2019-es 2404 milliárd forint után 2020-ban 2576 milliárd forint bevétele volt a nonprofit szervezeteknek.

A 2020-ra elérhető, 2022 januárjában közzétett adatok szerint az állami támogatás egyetlen év alatt 13 százalékot növekedett, míg a magánadományok az infláció szintje alatt, 3 százalékkal emelkedtek csak. 

A kormányzati támogatások növekedése nélkül nehéz helyzetben lenne a nonprofit szektor.

Összességében fontosak tehát a központi költségvetés felől érkező támogatások, az átlag azonban elrejti, hogy milyen különbségek vannak az egyes területek között, vagy hogy éppen mennyire politikai motivációk alapján költik el a forrásokat, ahogy azt korábban a Telex bemutatta. A kimutatás azt is jelzi, hogy hiába az állami kiadások növekedése, a 77 milliárd forintosra tervezett, de a kormány által elutasított Norvég Alap éves szinten 11 milliárdos kerete is évente egy százalékkal növelhette volna a civilek állami támogatást.

Az állam szerepe a nem profitorientált szervezetek gazdálkodásában azonban e nélkül is évről évre nőtt. Két évtizede még csak a civil szervezetek bevételeinek 28 százaléka érkezett a kormányzattól, 2020-ra ez már 48 százalékra nőtt. A magántámogatások aránya 17 százalékról 12-re csökkent. Emellett a civil szervezetek alaptevékenységének és a gazdálkodási bevételének is csökkent a szerepe. Előbbire példa, ha egy idősek otthonát egy alapítvány működtet, és a bennlakásért fizetnek, míg utóbbi olyan tevékenység, ami nem a civil munkához kapcsolódik, hanem ahhoz teremt bevételt – ha egy fociegyesület egy büfét üzemeltet például a pályánál.

A nonprofit szervezetek bevételei igen koncentráltak típus szerint: a bevételek 84 százaléka a társas nonprofit szervezetekhez folyik be, csak 16 százaléka az alapítványokhoz. Az ilyen gazdasági társaságok főként nonprofit kft.-k, amik között sok állami szervezet is található. Ezt támasztja az is alá, hogy a bevételek 48 százalékát ezeknél az állami támogatás adja.

A nonprofit szervezetek működés szerint leginkább kultúrával és szabadidővel foglalkoznak, a bevételek 32 százalékát kapják ilyen szervezetek. A teljes kiadásokon belül a kultúra 15 százalékot tesz ki, míg a sport 11 százalékot, az egyéb szabadidős tevékenység 3 százalékot. Második helyen a lakásügy áll, 27 százalékos részesedéssel, ennek java része gazdaságfejlesztésre megy el, ami alapvetően uniós támogatások szétosztásához kötődhet. Az oktatásra és kutatásra már csak 10 százalék jut.

A nonprofit szervezetek gazdálkodásában az állam egyre nagyobb szerepet vállalt: 2000-ben még csak a bevételeik 28, 2010-ben már 43, 2020-ban pedig 48 százalékát fedezte.

Mára a nonprofit szektor függővé vált az állami támogatástól, folyamatosan csökkentek az adományok és a saját bevételeik is.

A magánadományok aránya a GDP-hez viszonyítva azonban stabil maradt, az elmúlt 20 évben a vállalatok és magánszemélyek által a civileknek átutalt források az éves bruttó hozzáadott érték 0,6 százalékát tették ki hozzávetőlegesen majd minden évben. Az állami kiadások aránya viszont a GDP 1,1 százalékáról 2,6 százalékra növekedett.

Ez alapvetően jó hír is lehetne, ha ebből a lakosság életminőségének javulására lehetne következtetni. Ez azonban nem igazán tűnik úgy, hogy megvalósult. Az alábbi ábra azt szemelteti, hogy a nonprofit szervezetektől a lakosság és az egyéb szervezetek, így különösen a vállalatok milyen támogatásokban részesültek.

A lakosságnak juttatott támogatások a GDP arányában a 2000-es 1,5 ezrelékről 2020-ra csupán 0,3 ezrelékre csökkent. Ez azt jelenti, hogy 20 év alatt fajlagosan az ötödére csökkent az a támogatás, amire a rászorulók a civil szférától számíthatnak – mindezt úgy, hogy közben az állam gőzerővel számolta fel a szociális ellátórendszert a központi kormányzat szintjén, illetve lehetetlenítette el a települési önkormányzatok hasonló programjait.

A szervezeteknek juttatott támogatások esetében is volt visszaesés, de jóval kisebb: 5,2 ezrelékről 4,2 ezrelékre esett vissza ennek értéke az elmúlt két évtizedben. Míg a nonprofit szervezetek 2000-ben a bevételeik 17,9 százalékát fordították támogatásokra, 2010-ben már csak 10,7 százalékát, 2020-ban pedig alig 8,1 százalékát.

Nemzetközi összehasonlításra nem sok adat érhető el, ugyanis az Eurostat nem gyűjt a civil szervezeteket összehasonlító információkat. A legtöbb nemzetközi összehasonlítás a civil szféra kapcsán inkább szubjektív elemekre támaszkodik, és egy-egy ország általános politikai megítélését jobban mutatja, mint a nonprofit társadalom szerepét.

A Bertelsmann Intézet évente közzétesz egy a civil társadalom szerepét bemutató listát a Kelet-Közép-Európát és volt Szovjetuniót magában foglaló térség országairól. Ezen csak Azerbajdzsán, Oroszország, Törökország és Türkmenisztán kapott rosszabb értékelést Magyarországnál. Igaz, ennek módszertana nem igazán transzparens, és szakértői pontozáson alapul. Hiába nőtt tehát a nonprofit szervezetekre fordított kiadás a GDP arányában, a szervezet szerint a civil társadalom szerepe nagyot csökkent a Fidesz 12 évnyi kormányzása során.

Néhány tudományos kutatás tényadatok alapján objektívebb képet adhat. Jelentős munkával, az egyes országos statisztikai hivatalok adatainak és egyéb források felhasználásával arra tudott választ találni egy 2018-as hiánypótló tanulmány, hogy az egyes országokban hogyan alakult a nonprofit szférában foglalkoztatottak és önkéntesek száma.

Az eredmény lehangoló Magyarországra nézve:

hazánk mind a nonprofit szektorban foglalkoztatottak, mind az önkéntesek számában az európai mezőny hátsó fertályában van.

Míg a civil szférában dolgozók 2,1 százalékos aránya a nyugati országokhoz képest nagyon alacsony, a cseh 2 százalékánál egy kicsit magasabb, és a többi térségbeli országot is előzi. Azonban az önkéntesek arányában már csak Bulgária, Litvánia és Szlovákia marad el a magyar adattól.

Míg a foglalkoztatásra lehet – sokéves késéssel és sok munkával – adatokat találni, a nonprofit szektor gazdálkodása elképesztően nehezen összehasonlítható országok között. A Johns Hopkins Egyyetemen 1991 és 2017 között működött a világ legnagyobb, hiánypótló, a civil szektort országok között elemző kutatási projekt. A Comparative Nonprofit Sector Project utolsó adatait lehet ezért csak használni.

Az adatbázis eltérő évekre tartalmaz adatokat, de főként 2000 és 2005 között. Ebből az látható, hogy 2003-ban a magyar nonprofit szektor bevételei a GDP 2,5 százalékát tették ki. Ez meglepő módon a svéd és a norvég adat között van, kissé megelőzve Törökországot. A skandináv államokban azonban a világ legfejlettebb szociális rendszere működik, így a nonprofit szektorra kisebb feladat hárul.

A magyar értéknél a többi visegrádi ország kisebb civil költéssel szerepel, de hazánkat előzi Brazília és Argentína is – ez jó példa arra, hogy nem csak a gazdasági fejlettségtől függ, hogy mekkora források vannak erre a területre.

Az állami támogatás a világ átlagában az összes bevétel 34 százalékát adta, Magyarországon pedig az 50 százalékát. A világon a legtöbb bevételt, 50 százalékot a saját források adtak, ez hazánkban csak 36 százalékot tett ki. Az adományok a tehetős országokban magasabbak jellemzően, a bevételek 15 százalékát adták világszerte, nálunk csak 12-t.

A nonprofit szervezeteknek juttatott magánadományok hazánkban a GDP 0,3 százalékát tették ki a nemzetközi felmérés szerint, 14 országban volt ez magasabb, és 21-ben kevesebb, így a középmezőnynek felel meg ez az eredmény. Az állami támogatások kapcsán is ugyanezt a helyezést érte el hazánk. Amiben más országokhoz képest gyenge a hazai nonprofit szektor, az a saját bevételek szerzése. Tehát nemcsak az adományok növelésével, hanem a nonprofit szektor nyújtotta szolgáltatások igénybevételével is lehetne segíteni az ágazatot, hogy a mainál önállóbb lehessen.

Cikkünk megjelenését követően a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány az elemzés alapjául szolgáló KSH-adatokat részletesebben is bemutatta cikkünkre reagálva. A nonprofit szervezeteket civil és nonprofit vállalkozás kategóriákra osztva az látszik, hogy az állami támogatások megugrása ez utóbbi kategóriára jellemző.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepüléseken élő magyarok érzik legkevésbé, hogy befolyásolhatják a helyi ügyeketMeglepő, de a legkisebb településeken élők érzik legkevésbé úgy, hogy a hozzájuk hasonló embereknek befolyása van a helyi ügyekre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nyomasztó járvány leginkább felemelő része, hogy az emberek újfajta együttműködésekbe kezdtekA járvány tapasztalatai lendületet adhatnak a civil kezdeményezéseknek. A Harvard professzora, James E. Austin a G7-nek arról beszélt, hogy a céges-civil együttműködések fellendülésére számít Magyarországon is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Nem a 24., hanem már nagyjából a 28. órában vagyunk a természettudományos tanárhiány problémájával"A Szabó Szabolcs Alapítvány a természettudományos tanárhiányt látja a magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb problémájának. A heti G7 Podcastban erről és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet adomány állami támogatás civil szervezet nonprofit támogatás Olvasson tovább a kategóriában