A fővárostól 40-50 kilométerre található települések ingatlanpiacán is árrobbanást hozott a pandémia, a home office elterjedése kitolta a budapesti agglomeráció határait. Több olyan község, illetve kisváros is volt, ahol bő másfél év alatt közel duplájára emelkedtek a négyzetméterárak, így egyre messzebb kell kutatni, ha valaki megfizethető házat keres.
Ahogy szerdai cikkünkben bemutattuk, a járvány látványos változást hozott a fővárosi ingatlanpiacon. A belső kerületek korábbi évekre jellemző dinamikus árnövekedése megállt, miközben a külvárosban nagyot drágultak az ingatlanok, különösen a házak. A változás hátterében minden bizonnyal az áll, hogy a lezárások és a karanténok miatt felértékelődtek a kerttel rendelkező ingatlanok, miközben a home office-nak köszönhetően a munkába járás hossza és költségei már kisebb súllyal esnek a latba.
A folyamat azonban nem állt meg a városhatárnál, illetve a városhatároknál, és az agglomerációba történő kivándorlás gyorsulását már a népesedési adatok is mutatják. Korábban írtunk róla, hogy 2020-ban látványosan felgyorsult a legnagyobb magyar városok népességének csökkenése, miközben a környékükön lévő települések lakosságszámának emelkedése ugyanilyen látványosan nőtt.
Budapest esetében annyi a különbség, hogy az árak alakulása alapján nem is feltétlenül a fővároshoz legközelebbi – gyakran már korábban is drága – településeket célozták meg a kiköltözők. Budapest népessége a korábbi évek stagnálásával szemben tavaly elég nagyot csökkent: a statisztikai hivatal (KSH) adatai alapján az év elején még bő 26 ezerrel éltek többen a fővárosban, mint az év végén.
Az eltűnő tízezreket azonban nem elsősorban a hivatalosan is a főváros agglomerációjához sorolt 80 település szívta fel. Bár a KSH szerint ezek népessége 2020-ban is több mint tízezer fővel nőtt, ám egyrészt ez lényegében megegyezik a korábbi évek növekedésével, másrészt jóval kevesebb, mint amennyien Budapestről eltűntek.
Az ingatlanpiaci adatok arra utalnak, hogy az emberek egy része nem közvetlenül az agglomerációba, hanem távolabbi településekre költözött.
Magyarul a járvány tulajdonképpen kiszélesítette a főváros vonzáskörzetét.
A tendencia egyébként nem új keletű. Budapest külső kerületeiben 2020 előtt is gyorsuló ütemben nőttek az ingatlanárak, és ez a drágulás már a pandémiát megelőzően is elkezdett továbbgyűrűzni az agglomerációba – foglalta össze a korábbi helyzetet a G7-nek Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A járvány azonban újabb lökést adott ennek a folyamatnak. Mivel a home office miatt egyre többen voltak hajlandóak akár messzebbre is elköltözni, a fővárostól jóval távolabbi településeket is elérte az árrobbanás.
Ahogy az a fenti térképen is látszik – amelyen a nagyobb pöttyök jelzik a jelentősebb drágulást – több olyan Budapesttől 40-50 kilométerre lévő település is volt, ahol 50 százalékot is meghaladó mértékben emelkedtek az árak. Az ingatlan.com-on hirdetett házak és lakások medián négyzetméterára (amelynél darabra ugyanannyi magasabb ár van, mint alacsonyabb) idén november 3-án Kiskunlacházán például majdnem a kétszerese volt, mint az első igazolt koronavírus-eset előtti napon. De 60 százalék körüli emelkedést láthatunk Ócsán, Ráckevén és Turán is, míg a Budapesttől majdnem 100 kilométerre lévő Tápiószelén 80 százalékos drágulást hozott ez a bő másfél év. Ha csak családi házakat nézünk, akkor pedig ennél is nagyobb volt az árrobbanás.
Az ábrákon ráadásul csak azok a települések szerepelnek, ahol legalább 50 értékesítésre kínált ingatlan volt mind a két időpontban. A valószínűleg különleges helyzetben lévő Visegrád nem ilyen, a városban ugyanis jelenleg szinte egyáltalán nem lehet ingatlant vásárolni. Amit azonban eladásra kínálnak, annak a négyzetméterára több mint ötszöröse a 2020. márciusi szintnek. Ha ilyen mértékű emelkedés nem is volt, de szintén nagyot drágult a térképről ugyancsak lemaradt Bugyi. A fővárostól bő 40 kilométerre lévő községben Kiskunlacházához hasonlóan duplázódtak az árak.
Az agglomerációban – főleg a budai oldalon, a főváros közvetlen szomszédságában – persze korábban is voltak már olyan települések, amelyekben az árak megközelítették a budapesti szintet. A pandémiát közvetlenül megelőzően ez leginkább Remeteszőlős esetében volt elmondható, az ottani medián hirdetési négyzetméterár mindössze 28 ezer forinttal maradt a fővárosi érték alatt, igaz, így is csak a külső pesti kerületekben tapasztalt árakat haladta meg. Idén novemberre azonban Remeteszőlős mellett Üröm, Nagykovácsi és Törökbálint ingatlanárai is felkúsztak a budapesti szint fölé, olyan belvárosi részeket is lehagyva, mint Józsefváros, Ferencváros és Erzsébetváros.
Az ingatlanárak persze egy-egy településen belül is jókora szórást mutathatnak. Az ingatlan.com utcaszintű elemzése szerint a legdrágább agglomerációs utca a törökbálinti Óvoda utca volt 2020-ban, ahol 833 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát a lakóingatlanok, majd budaörsi, biatorbágyi, szentendrei és dunakeszi közterületek következtek a listán. Hozzájuk képest Pest megye távolabbi településein töredékáron is lehet ingatlant vásárolni, a térség legolcsóbb lakásaiért és házaiért még tavaly is 100 ezer forint alatti összeget fizettek a vevők négyzetméterenként.
Adat
Fontos