Látványosan felgyorsult a legnagyobb magyar városok népességének csökkenése 2020-ban, miközben a környékükön lévő települések lakosságszámának emelkedése ugyanilyen látványosan nőtt. A KSH kimutatásában szereplő 22 nagyvárosban 2021 elején bő 44 ezerrel laktak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben ugyanezeknek a településeknek az agglomerációjában 16 ezerrel nőtt a népességszám. Mindeközben a Balatonhoz is több mint ötezren költöztek le.

Nem új trend

A hazai nagyvárosok lakosságszámának csökkenése, illetve a körülöttük lévő települések népességének gyarapodása egyáltalán nem új folyamat. Évek óta ez a jellemző, még akkor is, ha az ország különböző pontjain azért jelentős eltérések voltak a trendekben. A járvány előtti hét évben például a főváros és három nyugat-magyarországi város Győr, Sopron és Szombathely népessége is nőtt, miközben az összes többi jelentősebb vonzáskörzettel bíró nagyváros lélekszáma csökkent. A legnagyobb mértékben Miskolcé, ahol hét év alatt tízezerrel lettek kevesebben. Ezzel egyébként a dobogós helyét is elvesztette a legnépesebb hazai városok listáján a borsodi megyeszékhely.

A környező települések népességének változásában^*Ezt nem minden esetben agglomerációnak nevezi a szakirodalom. Hagyományos értelemben vett agglomerációból a KSH besorolása szerint négy van az országban, a budapesti, a pécsi, a miskolci és a győri. Eger, Szombathely és Zalaegerszeg környékén úgynevezett agglomerálódó térséget alkotnak a kisebb települések, illetve így nevezik a Balaton környéki 72 települést is. A többi város vonzáskörzetét nagyvárosi településegyüttesnek hívják. még nagyobb különbségek voltak. Budapest és az említett nyugati városok ezekkel együtt fejlődtek, bár Szombathely kicsit kilóg sorból, hiszen itt inkább maga a megyeszékhely volt vonzó.

Akadtak olyan térségek is, mint például Szeged, Tatabánya, Székesfehérvár, vagy Veszprém, ahol a környező települések népességnövekedése részben vagy egészben ellensúlyozta a városi lélekszám csökkenését. A gazdaságilag elmaradottabb régiókban azonban a nagyvárosok és a környékbeli településeik lakosságszáma egyaránt látványosan csökkent. Ez történt például Békéscsabán, Miskolcon, Salgótarjánban és Zalaegerszegen is.

Jött a járvány

Ilyen trendek közé robbant be 2020-ban a járvány, amely szinte mindenhol ugyanolyan hatást váltott ki. Tavaly azokban a városokban is csökkent a népesség, ahol a megelőző hét év átlagában növekedett, ahol pedig korábban is csökkent, ott (Debrecen kivételével) még gyorsult is a népesség fogyása.

Az agglomerációkban azonban épp ellentétes folyamatot figyelhettünk meg: ahol korábban is fejlődött a nagyváros térsége, ott most gyorsult a lélekszám emelkedése, ahol pedig eddig fogyott a népesség ott többnyire lassult ez a folyamat^*Csak Tatabánya és Szeged jelent kivételt.. Sőt, nem egy helyen fordulat történt: például Szolnokon, Kaposváron és Miskolc környékén is csökkenésből növekedésbe fordult a népességszám.

Emellett nagyon látványosan megugrott a Balaton környékén élők száma is. Az agglomerálódó térségként kezelt 53 településen 2021 kezdetén 5,5 ezerrel többen laktak, mint egy évvel korábban, ami közel 4 százalékos népességnövekedést jelent.

Bár az okokról biztosat nem lehet mondani, nagy valószínűség szerint – így vagy úgy, de – a pandémia, illetve annak egyéb következményei állhatnak a háttérben. Az okok részben lehetnek adminisztratívak, hiszen voltak olyan helyzetek az elmúlt évben, amikor számított, hogy ki hova van bejelentve. A kijárási korlátozásnál ugyan a kormány külön felhívta a figyelmet, hogy nem szükséges átjelentkeznie annak, aki nem a bejelentett lakcímén él, biztosan voltak olyanok, akik ezt korábbi mulasztásukat pótolva most tették meg. Májusban pedig volt olyan időszak, amikor a fővárosban, illetve a Pest megyében élőkre eltérő szabályok vonatkoztak, így

biztosan voltak olyan nyaralótulajdonosok, akik ekkor átjelentkeztek inkább a hétvégi házukba.

Különösen, hogy az akkori szabályok szerint elvileg ide sem utazhattak le.

Ez egyébként a balatoni népességrobbanás mellett magyarázná a budapesti lakosság számának kifejezetten jelentős csökkenését is. A fővárosban 2021 elején bő 26 ezerrel éltek kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben ezt megelőzően, ha csökkent is a lélekszám, ennél sokkal lassabban.

Ráadásul itt nem is az agglomeráció szívta fel az elköltöző embereket. Bár a környező településeken jelentősen, több mint tízezer fővel nőtt a lakosság száma, ám egyrészt ez jóval kevesebb az eltűnt budapestiek számánál, másrészt lényegében megegyezik az előző hét év átlagával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Olvasson tovább a kategóriában