Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. október 18. 15:08 Adat

Jóval többen laknak a Balatonnál és a népszerű agglomerációkban, mint a járvány előtt

Látványosan felgyorsult a legnagyobb magyar városok népességének csökkenése 2020-ban, miközben a környékükön lévő települések lakosságszámának emelkedése ugyanilyen látványosan nőtt. A KSH kimutatásában szereplő 22 nagyvárosban 2021 elején bő 44 ezerrel laktak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben ugyanezeknek a településeknek az agglomerációjában 16 ezerrel nőtt a népességszám. Mindeközben a Balatonhoz is több mint ötezren költöztek le.

Nem új trend

A hazai nagyvárosok lakosságszámának csökkenése, illetve a körülöttük lévő települések népességének gyarapodása egyáltalán nem új folyamat. Évek óta ez a jellemző, még akkor is, ha az ország különböző pontjain azért jelentős eltérések voltak a trendekben. A járvány előtti hét évben például a főváros és három nyugat-magyarországi város Győr, Sopron és Szombathely népessége is nőtt, miközben az összes többi jelentősebb vonzáskörzettel bíró nagyváros lélekszáma csökkent. A legnagyobb mértékben Miskolcé, ahol hét év alatt tízezerrel lettek kevesebben. Ezzel egyébként a dobogós helyét is elvesztette a legnépesebb hazai városok listáján a borsodi megyeszékhely.

A környező települések népességének változásában*Ezt nem minden esetben agglomerációnak nevezi a szakirodalom. Hagyományos értelemben vett agglomerációból a KSH besorolása szerint négy van az országban, a budapesti, a pécsi, a miskolci és a győri. Eger, Szombathely és Zalaegerszeg környékén úgynevezett agglomerálódó térséget alkotnak a kisebb települések, illetve így nevezik a Balaton környéki 72 települést is. A többi város vonzáskörzetét nagyvárosi településegyüttesnek hívják. még nagyobb különbségek voltak. Budapest és az említett nyugati városok ezekkel együtt fejlődtek, bár Szombathely kicsit kilóg sorból, hiszen itt inkább maga a megyeszékhely volt vonzó.

Akadtak olyan térségek is, mint például Szeged, Tatabánya, Székesfehérvár, vagy Veszprém, ahol a környező települések népességnövekedése részben vagy egészben ellensúlyozta a városi lélekszám csökkenését. A gazdaságilag elmaradottabb régiókban azonban a nagyvárosok és a környékbeli településeik lakosságszáma egyaránt látványosan csökkent. Ez történt például Békéscsabán, Miskolcon, Salgótarjánban és Zalaegerszegen is.

Jött a járvány

Ilyen trendek közé robbant be 2020-ban a járvány, amely szinte mindenhol ugyanolyan hatást váltott ki. Tavaly azokban a városokban is csökkent a népesség, ahol a megelőző hét év átlagában növekedett, ahol pedig korábban is csökkent, ott (Debrecen kivételével) még gyorsult is a népesség fogyása.

Az agglomerációkban azonban épp ellentétes folyamatot figyelhettünk meg: ahol korábban is fejlődött a nagyváros térsége, ott most gyorsult a lélekszám emelkedése, ahol pedig eddig fogyott a népesség ott többnyire lassult ez a folyamat*Csak Tatabánya és Szeged jelent kivételt.. Sőt, nem egy helyen fordulat történt: például Szolnokon, Kaposváron és Miskolc környékén is csökkenésből növekedésbe fordult a népességszám.

Emellett nagyon látványosan megugrott a Balaton környékén élők száma is. Az agglomerálódó térségként kezelt 53 településen 2021 kezdetén 5,5 ezerrel többen laktak, mint egy évvel korábban, ami közel 4 százalékos népességnövekedést jelent.

Bár az okokról biztosat nem lehet mondani, nagy valószínűség szerint – így vagy úgy, de – a pandémia, illetve annak egyéb következményei állhatnak a háttérben. Az okok részben lehetnek adminisztratívak, hiszen voltak olyan helyzetek az elmúlt évben, amikor számított, hogy ki hova van bejelentve. A kijárási korlátozásnál ugyan a kormány külön felhívta a figyelmet, hogy nem szükséges átjelentkeznie annak, aki nem a bejelentett lakcímén él, biztosan voltak olyanok, akik ezt korábbi mulasztásukat pótolva most tették meg. Májusban pedig volt olyan időszak, amikor a fővárosban, illetve a Pest megyében élőkre eltérő szabályok vonatkoztak, így

biztosan voltak olyan nyaralótulajdonosok, akik ekkor átjelentkeztek inkább a hétvégi házukba.

Különösen, hogy az akkori szabályok szerint elvileg ide sem utazhattak le.

Ez egyébként a balatoni népességrobbanás mellett magyarázná a budapesti lakosság számának kifejezetten jelentős csökkenését is. A fővárosban 2021 elején bő 26 ezerrel éltek kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben ezt megelőzően, ha csökkent is a lélekszám, ennél sokkal lassabban.

Ráadásul itt nem is az agglomeráció szívta fel az elköltöző embereket. Bár a környező településeken jelentősen, több mint tízezer fővel nőtt a lakosság száma, ám egyrészt ez jóval kevesebb az eltűnt budapestiek számánál, másrészt lényegében megegyezik az előző hét év átlagával.

Adat Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2022. január 22. 16:21 Adat

Tavaly nyáron több magyar dolgozott Ausztriában, mint a járvány előtt

Nem tántorították el a magyarokat az osztrák munkaerőpiactól az ottani lezárások, hiába szűntek meg tömegével egyik hónapról a másikra a munkahelyek.

Jandó Zoltán
2022. január 21. 19:29 Adat, Élet

A slágerlisták élére ugranak az énekesek haláluk napján, és ezen valaki sokat kereshet

Nézettségi rekordot döntenek a ma elhunyt Meat Loaf kilpjei a Youtube-on, és az énekes legismertebb albuma is az iTunes toplista élére ugrott. Ki fizet ilyenkor, kinek, és mennyit?

Hajdu Miklós
2022. január 21. 15:59 Adat

Rekordszinten a fertőzöttek száma több visegrádi országban

A járvány ötödik hulláma minden visegrádi országban érzékelhető, kiváltképp Csehországban és Magyarországon, ahol rekordszámú új fertőzöttet regisztráltak.

Fontos

Váczi István
2022. január 24. 13:41 Világ

Mire mennek az ukránok az új, nyugati fegyvereikkel az oroszok ellen?

Egyre több nyugati páncéltörő fegyvert kap Ukrajna, de kérdéses, hogy egy esetleges háborúban ezek mennyire lesznek hatékonyan alkalmazhatók.

Hajdu Miklós
2022. január 23. 16:57 Pénz

Nincs két egyforma inflációs időszak, de adódott már a mostanihoz hasonló helyzet a történelemben

A termelési láncok második világháború alatti megakadása, majd a békekötés után a kereslet gyors élénkülése a mostanihoz hasonló inflációhoz vezetett.

Debreczeni Anna
2022. január 23. 07:32 Közélet

Zöld címkét kaphatnak idén a földgáz- és nukleáris projektek az EU-tól

Örök vita maradhat, hogy az atomerőmű, és főleg a földgáz bármilyen felhasználása mennyire zöld, és ezt várhatóan az új európai szabályozás sem fogja csitítani.