Látványos fordulatot hozott a budapesti ingatlanpiacon a járvány. Az ingatlan.com G7-nek gyűjtött adatai szerint a belvárosi árak korábbi évekre jellemző rohamos emelkedése egyik pillanatról a másikra megtorpant, sőt volt olyan kerület, ahol megfordult. A külvárosban azonban gyors ütemben drágultak az ingatlanok, különösen a családi házak.
Belvárosi árrobbanás
A pandémia kezdete óta sejteni lehetett, hogy a kialakult helyzet az ingatlanpiaci trendeket is jelentősen átalakíthatja. Az elmúlt években Budapesten hihetetlen ütemű áremelkedés volt jellemző, amely azonban nem teljesen egyenletesen érintette a főváros különböző kerületeit. Két és fél évvel ezelőtti cikkünkben utcaszinten mutattuk be, hogyan szálltak el a budapesti ingatlanárak, és a grafikonból elég látványosan kiderült, hogy a 2013 és 2017 közötti időszakban leginkább a belső pesti kerületekben volt hatalmas drágulás.
Ennek egyik magyarázata az AirBnb elterjedése volt. A felfutó budapesti turizmust sokan próbálták meg úgy meglovagolni, hogy befektetési céllal vásároltak lakást, amit aztán az idelátogató külföldieknek adtak ki. Ez pedig nagyon felhajtotta a keresletet, és így a négyzetméterárakat is például az V., a VI., a VII. és a VIII. kerületben.
Ez a folyamat 2017 után is folytatódott, még ha az áremelkedés lassult is. A statisztikai hivatal adatai szerint a 2013-as mélypont és a járvány előtti utolsó év, 2019 között épp az említett kerületekben nőtt a legnagyobb mértékben az értékesített használt lakások átlagára. Az emelkedés mindenhol több mint háromszoros volt.
Mivel a rendkívül drága belvárosi ingatlanok miatt egyre többen kerestek kicsit kijjebb lakást vagy házat, a belső kerületek robbanása valójában már ekkor húzta magával Budapest többi részén is az árakat. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint ez a kiköltözési folyamat közvetlenül a járvány előtt elkezdett gyorsulni. Ennek eredményeként 2017 és 2019 között már nem volt olyan látványos a különbség, sőt egyes külvárosi kerületben gyorsabban drágultak az ingatlanok, mint az Airbnb által húzott belvárosban.
Karantén + home office = külváros
Ebbe a helyzetbe robbant be a járvány, amely egy pillanat alatt fordította át a teljes fővárosi ingatlanpiacot. A turizmus összeomlása miatt az addig ilyen célra használt ingatlanok hirtelen felszabadultak, tulajdonosaik vagy hosszabb távra próbálták kiadni őket, vagy szabadultak volna tőlük. Közben a pandémia és az annak megállítása érdekében hozott intézkedések az érdeklődést is visszavetették, azaz a kereslet is jóval kisebb lett.
Ahogy a pozitív Airbnb-hatás, úgy a negatív is elsősorban a belső kerületeket érintette. Az ingatlan.com-on hirdetett házak és lakások medián négyzetméterára az első igazolt koronavírus-eset előtti nap és idén november 3. között lényegében az összes belső kerületben stagnált. Balogh László szerint ráadásul
a járvány ezeken a területeken első körben valójában árcsökkenést hozott, ám ez nem tartott sokáig, és az árak szépen elkezdtek visszakapaszkodni.
A VII. kerület most november elején még így is olcsóbb volt, mint 2020. március 4-én, és a medián árak emelkedése 5 százalék alatt maradt az I, az V., a VI., a VIII., a IX. és a X. kerületben is.
Ezzel párhuzamosan a külső kerületekben azonban konkrétan árrobbanás volt. A karanténok miatt sokan ébredtek rá, hogy könnyebb egy ilyen helyzetet egy kertesházban átvészelni, a home office pedig rengeteg ember esetében jelentősen csökkentette a munkába járás költségét és időigényét. Már a tavalyi népességi adatokon jól látszik, hogy rengetegen költöztek ki a városokból az agglomerációba.
Budapest esetében azonban sokan nem a városhatáron kívülre mentek, hanem csak egy külsőbb kerületbe. Miközben a belvárosban stagnáltak az árak ebben a bő másfél évben, a XVIII. kerületben, azaz Pestszentlőrinc-Pestszentimrén például majdnem 30 százalékkal emelkedtek, de 20 százalék feletti drágulás volt Soroksáron (XXIII. kerület), Rákosmentén (XVII. kerület), Kispesten (XIX. kerület) és a XVI. kerületben*Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Sashalom, Rákosszentmihály is.
Lakásból házba
Különösen szembetűnő, hogy hogyan vált el egymástól a lakások és a házak árának alakulása (a fenti térképen a gombokra kattintva lehet váltani az ingatlantípusok között). Budapest egészében előbbiek ára szűk 9, utóbbiaké viszont több mint 22 százalékkal emelkedett. Bár a külső kerületek között akadt olyan, ahol a lakások drágultak jobban, de ezeken a helyeken mindennek jelentősen nőtt az ára, és így nem voltak komoly különbségek. A város nagy részén pedig sokkal látványosabb volt a házak drágulása.
Ez egyébként a kerületek négyzetméterárak szerinti sorrendjét is átalakította. A két külső budai kerület, a II. és a XII. megelőzte a Várnegyedet, a XVI. kerület drágább lett Józsefvárosnál, Óbuda pedig Erzsébetvárost is lehagyta.
Ha nem négyzetméter-, hanem hirdetési árat nézünk, akkor a családi házas XVI. kerület már a harmadik legdrágább a városban, 88 millió feletti átlagos ingatlanárral (a járvány előtt ez 71,5 millió forint volt), Rákosmente pedig öt kerületet előzött meg ezen a listán bő másfél év alatt.
Ezek a változások jól látszanak az ingatlan.com-on lekért hirdetői telefonos elérhetőségek számán is. Az utóbbi hat év októberi adatait figyelembe véve jól látszik, hogy a telefonszámokra 2016-hoz képest a XXIII. kerületi hirdetéseket kivéve minden kerületben ritkábban voltak kíváncsiak a felhasználók, de a visszaesés a járvány után különösen a belvárosi kerületeket (V., VI., VII. és 2021-től már az I. kerületet is) érintette*Itt az összevethetőséget némileg nehezíti, hogy a járványhelyzet biztosan hat az érdeklődésre, október pedig 2020-ban és az idén is felfutó járványt hozott..
