Halloween idején sokan szívesen néznek meg új vagy klasszikus horrorfilmeket, de vajon mitől lesz igazán sikeres egy horrorfilm a mozikban? Vannak olyan kategóriák, amik eredendően nagyobb sikerre számíthatnak, és az sem mindegy, hogy 3D-ben adják-e a filmet.
Neil Terry és szerzőtársai 1978 és 2010 közötti horrorfilmek vizsgálatával jártak utána, hogy mitől függ a mozikba kerülő horrorfilmek bevétele. 225 film amerikai eredményeinek vizsgálatával elemezték az általános és a horrorspecifikus tényezők hatását.
Általánosságban, ha nagyobb költségvetésű filmről van szó, akkor nagyobb bevételre is számíthat, hiszen így jobb effekteket használhatnak, és híresebb színészeket tudnak szerepeltetni. Ezen kívül nagyon fontos az is, hogy milyen széles körben vetítik a filmet, nem meglepő módon minél több moziban adják a filmet, annál nagyobb a bevétel. Végül a jó kritikák is számítanak, ezek is növelik a filmek esélyét a magasabb bevételre.
Ami már inkább érdekesebb a horrorok szempontjából, hogy a korhatár-besorolás nagyon negatívan érinti a bevételeket. Mivel a fiatalok fontos célcsoportja a horrorfilmeknek, ezért
a csak felnőttek által megnézhető filmek átlagosan több mint 15 millió dollárral kevesebb bevételt érnek el Amerikában.
Nem meglepő, hogy sok amerikai sikerfilm mindent megtesz, hogy még bekerüljön a PG-13 kategóriába, ezzel jelentősen növelve az esélyét a magasabb profitra.
Szintén horroroknál különösen érdekes eredmény, hogy
a folytatások sokat dobnak a bevételeken.
A szerzők véleménye szerint ez annak köszönhető, hogy a horror műfajban mindig vonzók voltak a jól felépített karakterek, régen például a Lugosi-féle Drakula, akiknek a helyét a modern műfajban átvették az olyan karakterek, mint Mike Myers, Jason vagy Freddy Krueger. A rájuk épülő franchise-ok már akár tíznél is több filmet foglalnak magukba, amik negyven évvel a kezdeti film bemutatása után is tömegeket vonzanak a mozikba.
Ezek az úgynevezett slasher horrorok – ahol egy megállíthatatlan gonosz gyilkolja az útjába kerülő szereplőket – egyébként is nagyobb bevételre számíthatnak, míg meglepő módon a vizsgált időszak adatai alapján a zombi tematikájú horrorok az átlaghoz képest inkább jelentősen kisebb bevételre számíthatnak.
Végül megnézték, hogy horror szempontból fontos napokon (például Halloween vagy péntek 13.) bemutatott filmeknek vajon nagyobb-e a sikere, de erre nem találtak bizonyítékot.
Egy másik tanulmányban Ann-Kristin Knapp és Thorsten Hennig-Thurau annak jár utána, hogy megéri-e 3D-ben bemutatni a filmeket. Abból indulnak ki, hogy látszólag jóval nagyobb bevételt érnek el a 3D-filmek, viszont azzal érvelnek, hogy ez csak azért van, mert már eleve csak a nagyobb sikerre számító produkciókat mutatják be ilyen verzióban.
Tanulmányukban egy párosító modellt használnak, ahol a dimenziók számán kívül minden másban hasonló filmeket párosítják össze, és így nézik meg, hogy mennyi csak a 3D hatása a bevételekre. Az eredményeik azt mutatják, hogy semmilyen szignifikáns különbség nincs a 3D- és a 2D-filmek bevétele, nézőszáma vagy megtérülési rátája között, ha egyébként minden más jellemzőben hasonló filmeket vetnek össze.
Eredményeikből az is látszik, hogy sok új technológiához hasonlóan van egy trendhatás abban, hogy a 3D-filmek mennyire népszerűek. A megjelenésük után egy ideig felfelé ívelt a sikerességük, de már túljutottak ennek a csúcsán, és egyre kevésbé népszerűek a 3D-ben vetített filmek. Viszont az is sokat számít, hogy eleve 3D-re készülve forgatták-e a filmeket, vagy csak utólag tették rá a hatást, nyilván az előbbiek javára.
Ami a horrort illeti, kifejezetten negatívan hat a bevételekre, nézőszámra és a megtérülésre is, ha 3D-ben vetítik ezeket a filmeket.
A szerzők szerint ennek az lehet az oka, hogy bár a horror rajongói szívesen nézik ezeket a filmeket 3D-ben, az átlagos mozilátogatónak így már túl valóságosak a horrorfilmek, ezért inkább meg sem nézik őket. Emiatt a teljes bevételek csökkennek.
Bár azt gondolnánk, hogy a horrorfilmeknél csak a látvány fontos, a fenti eredmények megmutatták, hogy a nézők inkább a jó karakterek és a megfelelő műfaj miatt ülnek be a moziba ezekre a filmekre.
Élet
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
