Kisebb pánikot okozott az elmúlt hetekben a hazai villamosenergia-piacon, hogy az egyik kereskedő egyszer csak beszüntette a szolgáltatást az ügyfelei egy jelentős részének. A cégek ráadásul erről nem is addigi szolgáltatójuktól értesültek, hanem más piaci szereplőktől, ahogy arról is, hogy alig egy hónapjuk van új partnert találni, ha nem akarnak áram nélkül maradni. Az érintett kereskedő, a JAS Zrt. először azt állította, hogy egy egyszerű technikai átállás okozott félreértést. Valójában azonban ennél jóval komplexebb az ügy, amely nagyon élesen világít rá, hogy akár csődök is jöhetnek a piacon.

Ellátatlan állomány

Szeptember és október fordulóján országszerte számos vállalat kapott elég ijesztő tartalmú levelet olyan helyről, ahonnan egyébként nem szokott. A tájékoztatót ugyanis azok a területileg illetékes áramhálózati cégek küldték ki, amelyek a vezetékek fenntartásáért, tehát az elosztásért felelnek, és amelyek a hálózattal kapcsolatos ügyeken kívül csak nagyon ritkán kommunikálnak a fogyasztókkal. A levél villamosenergia-piaci bikkfanyelven arról szólt, hogy a címzetteket a szolgáltatójuk „kijelentette a mérlegköréből”, így „ellátatlan állományba” kerültek, és

a következő 30 napban ugyan még kapnak áramot, utána azonban kikapcsolják őket a rendszerből.

Információink szerint az érintett vállalati fogyasztók ezt megelőzően a JAS Budapest Zrt-től vették az áramot. Az ügyfelek egy része számára nem volt teljesen ismeretlen, hogy a kereskedőnek lehetnek gondjai, a kijelentés azonban így is általános megdöbbenést okozott. A szolgáltató nélkül maradt vállalatok többsége nem nagyon értette, hogyan kerülhetett „ellátatlan állományba” élő szerződéssel. Az egyébként villamosenergia-értékesítéssel nem foglalkozó hálózati cégeknek pedig hirtelen tömegével kellett kiszolgálnia vállalatokat, mivel ilyenkor jogszabály szerint nekik kell biztosítaniuk az áramellátást, hogy a pórul járt fogyasztóknak legyen ideje új szolgáltatót találniuk.

A nemrégiben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő tiszántúli elosztónál, az Opus-Titásznál lapunknak azt írták:

Volt már példa hasonló helyzetre korábban is, de nem ilyen mértékűre.

Hasonlóan nyilatkoztak a teljes Dunántúl illetve a főváros és környékének áramhálózatát kézben tartó E.On-nál is, ahol azt is elárulták, hogy az érintett felhasználók között van egyebek mellett termelő nagyvállalat, élelmiszeripari kiskereskedelmi lánchoz tartozó üzlet, nyomda, szálloda, illetve önkormányzat is.  

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost kiderül, hogy a rezsicsökkentés, Mészáros Lőrinc vagy a gazdaság a fontosabbEgy állami hivatal dönt arról, mennyit keressen Mészáros Lőrinc cége. Ha sokat, azt vagy a lakosság, vagy a cégek a villanyszámlájukban fizetik majd meg.

Ötszörös árak

Ezek a cégek rendkívül rossz helyzetben találták magukat egyik pillanatról a másikra. Új szolgáltatói szerződéshez ugyanis a jelenleginél rosszabb piaci körülményeket nehezen lehetne elképzelni.

Bár a sajtóban főleg a gáz árának elszállásáról lehet olvasni, többször írtunk róla, hogy a villamosenergia is hatalmasat drágult. Akik most szolgáltató nélkül maradnak, jobb esetben is a tavaly kialkudott ár háromszorosán tudnának csak leszerződni. Ez ráadásul a lapunknak nyilatkozó piaci szereplők szerint elég optimista forgatókönyv, amely azt feltételezi, hogy fix árat kapnak, és nem az aktuális piaci jegyzést kell kifizetniük. Valószínűbb azonban, hogy a kereskedők inkább csak ez utóbbi lehetőséget ajánlják fel, márpedig az ilyen aktuális, piaci szakszóval úgynevezett spot árak októberben már a négy-ötszörösére rúgtak a tavalyi szintnek.

A drága áram azonban még mindig jobb, mintha le kellene állítani a gyárat, vagy éppen nem lenne világítás egy szállodában. Így nem csoda, hogy az érintett cégek megrohanták a kereskedőket, hogy mielőbb újra ellátott állományba kerüljenek. Fejes Tibor, az E.On piaci energiakereskedő-cégét tavaly megvásároló Audax Renewables Kft. ügyvezetője lapunknak azt mondta: szeptember végétől folyamatosan jelentek meg náluk olyan ügyfelek, akiket korábbi partnerük kijelentett, így sürgősen kellett új szolgáltatót találniuk.

De a piac más szereplőitől is ugyanezt hallottuk. A Magyar Energiakereskedők Szövetségénél (MEKSZ) pedig a G7 kérdésére azt írták: az utóbbi hetekben tapasztaltak olyan tenderkiírásokat, amelyek arra utalnak, hogy egyes fogyasztók sürgősen keresnek új kereskedőt, akár a hónap közepétől. Márpedig ezek a tenderek ellentmondanak a jellemző gyakorlatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMenteni kell a rezsicsökkentést az elszálló árak miattNagyjából háromszor annyiba kerül a piacon a villamosenergia, mint amennyit a magyar lakosság fizet érte. Százmilliárdokat kell lenyeletni a rendszerrel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA boltokban és az éttermekben fogjuk megfizetni, hogy százmilliárdokat buknak a rezsin a magyar cégekAz eddig árcsökkenésre váró magyar cégek most méregdrágán kénytelenek beszerezni a gázt és a villamosenergiát. A következmény még magasabb infláció és csődhullám is lehet.

Egy furcsa technikai átállás

Ilyen tömeges kijelentés alapesetben csak akkor képzelhető el, ha egy kereskedő bedől és visszaadja a szolgáltatói engedélyét, azaz lényegében kiszáll a piacról. Nem csoda, hogy első körben az terjedt el a piacon, hogy a JAS csődbe ment, és minden ügyfele szolgáltató nélkül maradt. Elvileg ugyanis vagy mindenkit kijelent, vagy senkit, átmenet nehezen képzelhető el.

Hamar kiderült azonban, hogy nem erről van szó. A JAS 300-400 céges vevője közül ugyanis nem került mindenki ellátatlan állományba. A cég egyik legfontosabb ügyfele a fővárosi közvilágításért felelős Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. például nem. A társaság ügyvezetője Pap Zoltán az első hírek elterjedése után lapunknak azt mondta, nem kaptak tájékoztatást semmilyen problémáról, a JAS-sal kötött közbeszerzési szerződésük él, és ez alapján folyamatos az áramszolgáltatás. Ezt múlt hét végén ismét megerősítette, azaz náluk nem történt változás.

A Hősök tere esti fényben,Fotó: MTVA/ Lehotka László

A nagyon furcsa helyzetet a JAS-nál először lapunknak azzal magyarázták, hogy egy egyszerű technikai átállás okozott kavart. Egy üzleti döntés miatt valóban ki kellett jelenteni az ügyfeleiket, de ez egy csak ideiglenes lépés volt, hiszen vissza is veszik őket. Arató Ferenc ügyvezető-tulajdonos szerint ezt az átmeneti időszakot az ügyfeleknek észre sem kellett volna vennie (ha részletesen érdekel a „technikai ok” kattints a csillagra)^*Egészen pontosan az történt, hogy ezek az ügyfelek üzleti okokból nem a JAS, hanem az MVM mérlegkörében voltak, és a JAS szerint innen vennék most át őket saját mérlegkörbe. Eddig állításuk szerint azért voltak az MVM-en belül, mert a nagyobb beszerzési mennyiséggel így spórolni lehetett. Arató Ferenc szerint ez a piacon nem egyedi, a kisebb cégek gyakran működnek így. Most azonban változtattak rajta..

A kezdetektől látszott azonban, hogy a visszavétel finoman szólva sem volt zökkenőmentes, és főleg nem azonnali. Ezzel pedig minden jel szerint leginkább a JAS járt jól.

Tőzsdézgettek az árammal

Ahhoz, hogy megértsük, miért került nehéz helyzetbe a JAS, illetve minden bizonnyal más kereskedők is, érdemes kitérni röviden arra, hogyan is működik ez a piac. Bár sokféle megoldás képzelhető el, a leggyakrabban az történik, hogy a céges fogyasztók készítenek egy előrejelzést arról, nagyjából mennyi gázra és villamosenergiára lesz szükségük az év különböző időszakaiban, és erre a mennyiségre szerződnek egy kereskedővel. Jellemzően egyéves szerződéseket kötnek január 1-jei kezdettel, de elképzelhető rövidebb, vagy hosszabb  időtáv is^*És persze így persze a kezdő dátum is eshet máskorra..

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBő egy év alatt drágult hússzorosára a gáz, de hogy fordulhatott ez elő?Az eddig olcsó gázt biztosító amerikai szállítások elmaradnak, és az oroszok sem sietnek adni. Korábban mindenki áresést várt, most már vásárolnának drágán is, de nincs mit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oroszok megadták a kegyelemdöfést: teljes a káosz a gázpiaconEgy nap alatt 30 százalékkal emelkedett a gáz tőzsdei ára. A piacon eddig is gázhiány volt, erre tettek most rá egy lapáttal a szállításaikat visszafogó oroszok.

Bár lehet a tőzsdei árfolyamokhoz kötött árat is kérni, korábban nem ez volt a jellemző. A kiszámíthatóság érdekében a vállalatok többsége fixáras megállapodást írt alá a kereskedőjével: például tavaly októberben megegyeztek a felek, hogy a szolgáltató egész 2021-ben kilowattóránként 20 forintért adja majd az áramot.

Ilyenkor a kereskedő normál esetben szintén előre leköti ezt a mennyiséget a termelőknél. Ezzel ugyan fixálja a nyereségét az ügyleten, de egyben megszünteti a kockázatot is, hiszen előre megvette és el is adta az áramot.

Az elmúlt években viszont kialakult egy elég rizikós gyakorlat, amelynél a szerződéseket nem fedezték le beszerzéssel, tehát eladták ugyan előre az áramot, de nem vették meg a szerződéskötéskor, csak később az év folyamán (ez tulajdonképpen a tőzsdei nyelvből ismert short pozíció). Ennek oka kisebb részben az volt, hogy bizonyos mennyiség alatt nehéz volt előre lefedezni az ügyleteket, nagyobb részben viszont az, hogy így lehetett tulajdonképpen „tőzsdézgetni” az árammal és a gázzal. Ha év közben éppen lement az árfolyam, akkor be lehetett vásárolni, és

többet lehetett nyerni, mintha rögtön a szerződés aláírásakor van a beszerzés is.

Piaci forrásaink szerint különösen a gáz esetében eléggé elterjedt az elmúlt időszakban ez a gyakorlat, mert évekig inkább lefelé tartottak az árak. Így tényleg jól lehetett keresni azon, ha valaki kivárta a megfelelő időpontot és akkor vásárolt. Ha pedig egy kereskedő nagyobb kockázatra is hajlandó volt, akár azt is megtehette, hogy az aktuális tőzsdei árfolyam alatti ajánlattal indult egy tenderen reménykedve abban, hogy később majd olcsón vásárolhat.

Az idén azonban megfordult a trend, és már év elején emelkedni kezdtek az energiaárak. Ha valaki nem fedezte le magát, akkor már tavasszal sokat bukhatott. Ekkor még a piacon is reménykedtek egy őszi fordulatban, szeptemberben azonban ehelyett a teljes káosz jött, és soha nem látott szintre emelkedtek az árak. Így ha valaki a tavaly 20 forintért eladott áramot most akarná beszerezni, akkor ezt 60 forint alatt már nem nagyon tudná megtenni, de a napokban a kilencvenet is karcolta a tőzsdei spot ár.

Mindenkivel próbáltak újraszerződni

Arató Ferenc a JAS Zrt. ügyvezető tulajdonosa a G7-nek elismerte, hogy náluk sem sikerült minden tavalyi szerződést teljes egészében lefedezni. Így már kora nyáron egyeztetéseket kezdtek az ügyfeleikkel arról, hogy árat emelnének. Többféle lehetőséget vetettek fel: felajánlották, hogy maradjon egy fix, de az eredetileg szerződöttnél magasabb ár, és azt is, hogy az ügyfél a tőzsdei jegyzésekhez kösse a saját árát. Ezzel párhuzamosan adtak egy 2022-es, a jelenlegi piacinál kedvezőbb ajánlatot is partnereiknek. Tehát tulajdonképpen előrehozták az áremelést, de azt kisebb mértékűre lőtték be, mint amit jelenleg 2022-től elszenvednének a vevőik.

Arató Ferenc szerint a vevők 70-80 százaléka bele is ment ebbe a módosításba, a többség a tőzsdei jegyzésekhez kötött árat választotta. Akik nem mentek bele, azokkal viszont nem tudtak szerződésben maradni. Minden jel szerint őket jelentették ki a technikai átállás során.

Tehát valóban volt egy technikai oka a kijelentésnek, de az elmondottak alapján az végső soron azokat érintette, akik nem mentek bele a szerződésük számukra kedvezőtlen módosításába.

Ahogy az is igaz, hogy a kijelentettek közül valóban vissza is vettek ügyfeleket, de korántsem mindenkit, és nem is a korábbi feltételekkel. Úgy tudjuk, hogy a partnerek jelentős része hétfőn, közvetlenül azelőtt került vissza a JAS-hoz, hogy az ideiglenesen szolgáltató hálózati cégek kikapcsolták volna őket a rendszerből. Hallottunk azonban olyan cégekről, amelyek időközben mással szerződtek le, és állítólag olyanok is akadnak, akiknek nincs új szerződésük, de még sem kerültek egyelőre vissza.

Ráadásul, akiket visszavettek azoknak minden bizonnyal új szerződést kellett kötni, hiszen egy kijelentés után ez a bevett gyakorlat. Az új megállapodás feltételei pedig a jelen piaci helyzetben nem lehettek azonosak az egy évvel korábbival. 

Volt olyan lapunknak nyilatkozó piaci szereplő, amely ezt egyértelmű zsarolásként élte meg.

Az ő szemszögéből ugyanis az történt, hogy nem ment bele az áremelésbe, majd egyszer csak megszüntették a szolgáltatását és csak azzal a feltétellel vették volna vissza, ha elfogadja az élő, érvényes szerződésében lévőnél sokkal rosszabb feltételeket.

Akadnak cégek, amelyek emiatt már a jogi lépéseket készítik elő. A Nyomda és Papíripari Szövetség tagvállalatai közül például több mint tíz olyan van, amelyet kijelentett a JAS. Nekik ráadásul 2022-re is érvényes szerződésük volt a kereskedővel a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételekkel. Most viszont a következő egy és negyed évben is jóval drágábban kell majd vásárolniuk, mint ami a tavalyi szerződésükben szerepelt. Az érintett cégek emiatt jogi útra terelik az ügyet, és pertársaságot alakítanak.

Milliárdos veszteséget kerülhettek el

Ez szinte biztosan nem egyedi eset lesz. Egy piaci szakértő úgy írta le lapunknak a helyzetet, hogy a jelek szerint a JAS a nem lefedezett eladásokon elszenvedhető korlátlan veszteségét lecserélte egy jogi eljárások végén várható nagyjából azért behatárolható nagyságrendű (és nem is biztos) veszteségre. Ezzel pedig lehet, hogy a pénzügyi ellehetetlenülést kerülte el, hiszen ha tényleg mostani árakon kellett volna beszereznie és tavalyin értékesíteni az áramot, azzal nagyon sokat bukhatott volna. Egy ilyen kimenetel csak egy olyan nagyobb ügyfél esetében, mint a BDK az év utolsó három hónapjában 1,5-2 milliárd forintos veszteséget eredményezett volna. A JAS-nak pedig akad néhány nagy ügyfele.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a kijelentés és visszavétel között sem nekik kellett kiszolgálni az érintett ügyfeleket. Ahogy említettük, ebben a közel három hétben az ideiglenesen ellátatlan állományba kerülő vállalatok a hálózati cégektől kapták a villamosenergiát. Ezen pedig a JAS nyert, mindenki más viszont bukott: az ügyfeleknek többet kellett fizetnie, a hálózati társaságok azonban még így is veszteséggel értékesítették az áramot. 

A kijelentéssel tehát – még ha nem is direkt így volt eltervezve, akkor is – jól járt a JAS.

Ráadásul mindezt úgy, hogy igazából egy jogi kiskaput használtak,

hiszen az ügyfelek kijelentése elvileg tényleg indokolható volt a cég által is hivatkozott technikai átállással.

A G7-nek nyilatkozó szakértő szerint ha tényleg ez történt, akkor a helyzetet a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) nagyon gyorsan kezelnie kell, mert súlyos visszaélésekre ad lehetőséget. Persze utólag a most áramkereskedő nélkül maradt cégeket már aligha fogja vigasztalni, ha bezárják a kiskaput.

A MEKH-et egyébként még október elején megkerestük kérdéseinkkel, de egyelőre mindössze annyit válaszoltak, hogy vizsgálódnak az ügyben, és amint lesz információjuk megosztják.

Nem mindenki ússza meg a csődöt

A JAS-nak tehát úgy tűnik, hogy részben az ügyfelek újraszerződtetésével, részben jövőbeli perek kockáztatásával sikerült elkerülnie, hogy lehetetlen helyzetbe kerüljön, de nem minden cégnél fog ez összejönni. Nyugat-Európában már szeptemberben sorra mentek csődbe az áram és gázszolgáltatók, nemrégiben pedig Kelet-Európában is meglett az energiakrízis első áldozata. A cseh Bohemia Energy ráadásul lakossági ügyfeleket is kiszolgált, tehát Csehországban nemcsak cégek, hanem háztartások is maradtak áram- illetve gázellátás nélkül. Esetükben egyébként egy másik szolgáltatót jelölnek ki úgynevezett végső menedékesnek, és ez veszi át a bedőlt kereskedő lakossági ügyfeleit.

Itthon, mivel a háztartások energiaellátásának nagy részét már az állam végzi, hasonló helyzet valószínűleg nem áll majd elő, a cégeket kiszolgáló kisebb kereskedők között azonban lehetnek csődök. A MEKSZ-nél kérdésünkre azt írták:

A magyar energiakereskedők döntő része óvatos, prudens gazdálkodást folytat, így nem számítunk arra, hogy csődhullám induljon be  a végfelhasználók ellátásában aktív hazai kereskedők között. Ugyanakkor az elmúlt időszakban tapasztalt extrém piaci ármozgások komoly kihívás elé állítják a kereskedőket is és látjuk mi is azt, hogy Európa több országából is érkeztek hírek, fogyasztókat ellátó kereskedőcégek nehézségeiről, így nem kizárható, hogy a magyar piacon is fogunk találkozni egyedi esetekkel.

Hasonlóan vélekedtek a hálózati cégeknél is. Az Opus Titásznál kérdésünkre szintén azt válaszolták, hogy

megvan annak a kockázata, hogy energiakereskedő cégek részben felfüggesztik/megszüntetik tevékenységüket, és így energiakereskedő nélkül maradhatnak az ügyfeleik.

Ennek egyébként már látszanak is jelei a piacon. Volt olyan forrásunk, aki konkrétan arról beszélt, hogy egy cég már visszaadta az engedélyét, és bár ezt mások nem erősítették meg, azt mindenki látja, hogy sok piaci szereplő szenved.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat áram áramszolgáltató energiaválság JAS Budapest Zrt. villamosenergia Olvasson tovább a kategóriában