Az uniós támogatásokat vizsgáló cikksorozatunk első és második része után ebben az írásban most azt járjuk körbe, hogy mennyire állította növekedési pályára a támogatás az azokat elnyerő cégeket^*Ezúttal is csak a Bt.-k, Kft.-k és Rt.-k adatait vettük figyelembe, a 20 milliárd forintos támogatási érték feletti állami cégeket pedig kizártuk az elemzésből, így 3390 milliárd forintnyi, 2010 és 2020 között jóváhagyott támogatás hatékonyságát vizsgáljuk.. A vállalati EU támogatások fő motivációja ugyanis pont az lenne, hogy az ezeket elnyerő cégek gyorsabban tudjanak növekedni. Ezért a KSH adatbázisában elérhető főbb mutatószámokat cégméret szerint osztályozva összevetettük az EU támogatást elnyert cégek adataival.

Egy évtized sem elég a felzárkózásra

Elsőként azt vizsgáltuk meg, hogy a 2010-ben támogatott cégek az elmúlt évtizedben mennyire tudták bizonyítani azt, hogy megérte őket támogatni. Ebben az évben összesen 185 milliárd forinthoz jutottak hozzá a magyar társaságok, és ennek többek között az lett a hatása, hogy a foglalkoztatottak száma 2019-ig 4 százalékkal csökkent. Abban az esetben, ha a támogatás célja jelentős részben új munkahelyek teremtése volt, akkor ez borzasztóan rossz eredmény, ha viszont a modernizáció, vagy az élőmunka kiváltása, akkor legalább részben nem feltétlenül az. Az állami gazdaságpolitika mindenesetre az elmúlt évtizedben szinte mindig a munkahelyteremtéssel kötötte össze a támogatások kommunikációját. 

Ennél is érdekesebb azonban, hogy számításaink szerint

az uniós támogatásban részesült cégek árbevétele ötödével lassabban nőtt, mint az összes többi cégé.

Az alábbi grafikonon azt is megmutatjuk, hogy méretkategóriánként mennyire eltérő volt ez a növekedés^*Míg az összes cég adatainál az újonnan alakuló vállalatok is megjelennek a későbbi években, az EU-támogatott cégeknél csak a még mindig működő cégek adatait tudtuk figyelembe venni..

Az árbevétel növekedésében láthatóan nagy az eltérés a támogatott cégek és a többiek között. A támogatást elnyerő nagyvállalatok növekedése maradt el leginkább az átlagtól, míg a kisebb cégeknél, ha enyhén is, de átlag feletti volt a dinamika. A nagyvállalatok uniós pénzekből való támogatása ezek szerint sokkal kevésbé tűnik hatékonynak.

Márpedig a 250 főnél nagyobb vállalatok 2010-ben a teljes támogatási összeg 17 százalékát, azaz 31 milliárd forintot kaptak meg, Bár jó eredménynek tűnhet elsőre, hogy nagyon magas volt a foglalkoztatott nélküli vagy egy fővel működő cégek megugrása, azt érdemes figyelembe venni, hogy ez azt (is) jelenti, hogy ezek egyetlen évtized alatt sem törtek ki a mikrovállalkozás kategóriájából. Összesen 411 egyetlen fős cég jutott EU támogatáshoz 2010-ben, és 354 ebben a kategóriában is maradt még 2019-re is.

Stabilan alacsony növekedés támogatásokra építve

2010 nem látszik kivételnek: ahogy az alábbi ábránkon is látható, a támogatás éve és 2019 között a támogatott vállalatok növekedése elmaradt az összesített átlagtól. Összességében átlagosan 20 százalékkal volt alacsonyabb a támogatott cégek növekedési üteme: az összes vállalkozás 7,1 százalékkal nőtt átlagosan, a támogatottak csak 5,7 százalékkal.

Mindez arra a jelenségre utal, amelyet sorozatunk második részében emeltünk ki: sok cég a járadékvadászatra, vagyis a támogatások lehívására építi az üzleti modelljét, sokkal kevésbé egy valós, üzletileg megalapozott tevékenységre.

Ilyen rossz eredmények láttán gyakori érv a vállalatok közvetlen támogatása mellett, hogy támogatás nélkül talán nemcsak csökkent volna a munkavállalói létszámuk, de akár még meg is szűnhettek volna, vagy nagyobb lehetett volna a visszaesésük. Ez persze lehetséges, de a rosszul működő cégek megszűnése önmagában nem lenne probléma, csak a piac tisztulása, vagy új, jobban működő cégek indulásának motivációja.

Rendszerproblémák

Érdemes az egyes cégek eredményét is megnézni. Ekkor ugyanis kiderül, hogy nem néhány nagyon rossz eredmény húzza le az átlagokat. Sokkal inkább a pályázati rendszer alkalmatlansága látszik, legalábbis abban, hogy fenntartható, jól növekvő cégeknek adjanak forrásokat.

Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy a 4024, 20 milliárd forintnál kevesebb támogatáshoz jutó vállalkozás árbevétele hogyan változott 2010 és 2019 között.

Azok a vállalatok, amelyeknek a vízszintes tengely mellett maradt a buboréka, 2019-re már nem működnek, vagy elhanyagolható a bevételük. Azok a cégek, amelyek a függőleges tengely mellett vannak, nagyon kis árbevételből nagyra nőttek, gyorsan növekedtek. A folyamatosan jó ütemben növekvő cégek egy képzeletbeli egyenes felett vannak, amely az origóból indul, 45 fokos szögben. (Az ábrán az egyes méretkategóriákat is ki lehet választani, és egyesével vizsgálva még jobban láthatók a trendek.)

Akkor tűnne az EU támogatás hatékonynak, ha a cégek java rész a 45 fokos egyenes felett helyezkedne el. De sajnos jól látható, hogy sok cég van szorosan a vízszintes egyenes környékén – ezeknek gyakorlatilag eltűnt a korábbi bevétele. Sok a visszaeső árbevételt mutató cég is. Az is feltűnő lehet, hogy a támogatások mértékének – amit a buborékok mérete mutat – nem sok köze van ahhoz, hogy sikeres volt-e egy cég, vagy nem.

Nem hat a támogatás a növekedésre

De hogy ne csak a grafikonokra és a megérzésünkre hallgassunk, megvizsgáltuk azt az összefüggést is, hogy milyen kapcsolat volt a céges mutatószámok, a növekedés és az EU-támogatások összege között. Ehhez a mutatók közti korrelációs együtthatót^*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a /-0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken.
vizsgáltuk.

Ezek szerint a kapott támogatás mértéke leginkább attól függött, hogy mekkora volt a cég létszáma (0,99), árbevétele (0,96), illetve az adózás előtti eredménye (0,95).

Ha azt vizsgáljuk, hogy az árbevétel arányához viszonyított EU-támogatásnak százalékban kifejezve milyen volt az összefüggése a céges növekedéssel, nem kapunk jó eredményeket. Az árbevétel növekedése 2010 és 2019 között 0,11-es, statisztikailag elhanyagolható összefüggést mutatott a támogatások nagyságával. A létszám és az adózás előtti eredmény pedig ugyanebben az összevetésben egyenesen nulla értéket mutatott.

A kkv-k beruházásai az uniós apanázstól függnek

Az EU-támogatott cégek növekedésének rossz eredményei azért is jelentenek problémát, mert a vállalati beruházások összességéhez mérve is nagyon jelentős az EU források szerepe. A 2013 és 2019 között időszakban^*a KSH adatok erre az időszakra voltak elérhetők. a teljes vállalati beruházási összeg 6,7 százalékának felelt meg az elnyert uniós támogatások összege. Mivel az állami vállalatokat nem vettük figyelembe, amelyek még további ezermilliárdokat osztottak tovább más cégeknek, a valós szám ennél biztosan nagyobb.

Nagy különbség látható a cégek mérete szerinti megoszlásban: az 50 fő alatti cégeknél a teljes beruházási érték közel 15 százalékát adták a vállalatokhoz köthető EU-támogatások, míg a nagyvállalatoknál elenyésző, 1,4 százalék volt ezek szerepe. 

Mivel az állami vállalatok által közvetített ezermilliárdok, így a kockázati-tőke alapok beruházásai, egyéb kkv-programok is a kisebb cégekhez kerülnek, és nem a nagyobbakhoz, az EU támogatások ma már a kkv-szektor működésének kiemelten fontos részét teszik. Ezek kiesése a rendszerből a hazai kkv-szektor már ma is igen alacsony versenyképességét tovább rontaná. 

Másrészt a támogatások összege és aránya már olyan nagyságrendet képvisel, ami a piaci folyamatok hatékonyságát erőteljesen aláássa. Ha minden hatodik-hetedik forintot a kkv-szektorban uniós forrásból fektetnek be, akkor egyre nehezebb piaci alapú versenyről beszélni.

Az elemzéshez szükséges adatokat a Dun & Bradtsreet biztosította számunkra. A vállalat a PartnerControl, PartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásaival segíti a vállalkozások információs igényeit.

A sorozat korábbi részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúl sok magyar cég szokott rá az uniós pénzre ahelyett, hogy jobban akarna dolgozniA számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal kevesebb uniós pénzhez jutnak a magyar cégek, mint elsőre látszikAz ígértnél kevesebb pénzt kaptak a vállalkozások az uniós forrásokból. Azon belül viszont a magyar tulajdonú kisebb-közepes cégek nem panaszkodhatnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz állami támogatás eu támogatás Európai Unió járadékvadászat kkv-k Olvasson tovább a kategóriában