Barta Attila 2011-ben háztartási tisztítószerek és kozmetikumok kereskedelmével foglalkozott, és egy új légfrissítő piacra dobásához keresett megfelelő partnert. Amikor az egyiknél, az ötvenéves múltú szegedi Florin Zrt-nél érdeklődött a gyártás lehetőségéről, az akkori kereskedelmi igazgató lebeszélte az együttműködésről, mondván, hogy a cég napjai meg vannak számlálva. Barta a találkozóról hazafelé tartva a szomorú hírek ellenére a Florin átvételén kezdett gondolkodni, amit 2012 tavaszán meg is valósított.

Egy százalék esély a túlélésre

Az eleinte vakmerőnek tűnő ötlet végül bejött: a cég mára a hazai fertőtlenítő-piacon meghatározó szereplővé vált, a járvány váratlan fordulatokkal teli időszakában sikerült megsokszorozni a nyereséget és növelni az árbevételt, miközben 2020 tavasza óta 4,5 milliárd forintnyi beruházást vezényeltek le Bartáék. Az üzleti eredmények és a pandémia közbeni helytállás viszont nem a szerencsének, hanem tíz évnyi kemény munkának köszönhető, aminek során a Florin alkalmassá vált a lehetőségek gyors felismerésére és kihasználására.

Az átvételkor ugyanis még abból se tudott profitálni a vállalat, ha az ügyfelei többet rendeltek a termékeiből.

Nem csontvázak, hanem csontvázhalmok dőltek ki a szekrényekből, mintha billenős teherautókkal öntenénk ránk nehézségeket.

– mondta Barta, amikor a kezdeti nehézségekről kérdeztem. Elődjei egymilliárdos árbevétel mellett tízmilliós nyereséget terveztek 2012-re, azonban hamar kiderült, hogy a realitás az 500 milliós bevétel és a hasonló összegű veszteség lesz.

Barta Attila

A problémát leginkább a kereskedőkkel kötött előnytelen megállapodások jelentették, amelyekbe egyébként sok más magyar kis- és középvállalkozás roskadt bele. A termékek értékesítése után az üzletek mindenféle jogcímen – például polcpénz, akciós újság megjelenése – annyi visszatérítést követeltek a gyártóktól, hogy azok végül az előállítási költség töredékét látták csak viszont. Sokan áremeléssel próbálták kompenzálni ezeket a veszteségeket, de a jutalékos rendszer miatt ez csak látszatmegoldást jelentett, ugyanakkor kiárazódtak a termékek a piacról – végső soron lassan tönkrementek azok a magyar vállalatok, amelyeknél nem működtek jól a pénzügyi és a kontrolling osztályok.

A Florinra is hasonló sors várt, az előző többségi tulajdonos ráadásul azzal súlyosbította a cég helyzetét, hogy egy prémium arcápolási termékkel igyekezett a piacra betörni 2006-tól kezdve, a 2008-as válság azonban keresztülhúzta az elképzelését. A régi, az üzletfejlesztésre koncentráló vezetőség a gyártó telephelyet elhanyagolta, és hatalmas létszámmal működött. Barta színre lépése előtt a száz fős állományban fele-fele arányban oszlottak meg a szellemi és a fizikai alkalmazottak.

A változások a kereskedőkkel való megállapodások újratárgyalásával és a termékportfólió tisztításával kezdődtek, aminek során az új vezetés szigorúan a vállalat nyereséges működésére összpontosított:

Volt olyan drogéria, ahova 65 terméket szállítottunk be, ebből kidobtunk 55-öt, mert az értékesítéssel nem nyert a cégünk, hanem veszített. Más kereskedő feltételeire pedig azt kellett mondanom, hogy ez egy részvénytársaság, ha én olyat teszek, ami veszteséget okoz a tulajdonosoknak, akkor az hűtlen kezelés.

– mesélte Barta. Egy 450 milliós forgóeszköz-hitel törlesztésével is meg kellett birkózni az átvétel után, aminek feltételeit újra kellett tárgyalni a bankkal az üzleti terv átvételekor történt éles módosítások miatt:

Képzeld el, amint beküldöd a banknak, hogy fele akkora bevételre számítasz és nyereség helyett az adatokat átnézve havonta minimum 20-30 millió az üzemi veszteség, de ez a rendelésállománytól függően még nagyobb is lehet – másnap itt volt a teljes workout részleg, hogy mondjam már el, mi történt. Mondtam, hogy ne vicceljenek, tizenéve dolgoznak a céggel, én néhány hete vagyok itt, maguknak kellett volna tudniuk, hogy ez a helyzet.

A banknál az átszámolt terveket látva alig láttak esélyt a cég túlélésére, de szerencsére voltak olyan partnerek, akik előfinanszírozással és kölcsönökkel segítettek a Florinon, beszállt továbbá a kozmetikumokat gyártó Helia-D Kft. is a finanszírozásba 15 százalékos tulajdonrészért. Így végül a veszteséges működés helyett elkezdett szerény nyereséget termelni a vállalat.

A következő lépés a telephely rendberakása volt, az elavult épületek és berendezések jelentették a növekedés elsődleges akadályát. A modernizálásban sokat segítettek az állami és az uniós finanszírozási pályázatok, amelyeken az immár nyereséget felmutató cég sikeresen indult. Időközben az állomány összetétele is megváltozott, a termelésben dolgozók aránya nyolcvan százalékra nőtt, az árbevétel pedig felkúszott az évi kétmilliárd forintos szintre.

A szakácsok és a cukrászok kozmetikumokat is tudnak keverni

A koronavírus-járvány tavalyi kitörésekor kiderült, hogy a Florin az ország egyik legnagyobb fertőtlenítőszer-gyártója – ez korábban az import miatt kevésbé volt nyilvánvaló, de az egészségügyi intézményeket addig ellátó német cégek  a járvány miatt nem tudtak többet szállítani. Január végén Bartáék már érezték a fertőtlenítőpiac felfutását, majd februárban a termékhiány is megérkezett. A cég éppen ekkor nyert el egy állami fertőtlenítő beszerzést, már csak emiatt is márciusban szoros együttműködés kezdődött az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.

Az egyeztetések során világossá vált, hogy a Florinnak elsősorban a kórházakat és a védekezésben érintett állami szervezeteket kell ellátnia fertőtlenítőszerekkel, így a kereskedelembe és az üzleti partnereknek egy darabig nem tudtak elég termékeket szállítani. Időközben hiány lett a Florin által használt alapanyagokból – például az alkoholból – és a csomagolóanyagokból is. Az alkohol utánpótlás kérdése végül is kormányzati közbenjárással megoldódott, a jellemzően Kínából vásárolt flakonok és kupakok viszont továbbra is hiányoztak, így aztán innovatív megoldásokhoz folyamodott a Florin:

Ekkor lett alupalackos fertőtlenítő, abba csomagoltunk mindent, ami elérhető. Pumpa helyett mosogatószer-kupakot tettünk a flakonra, hazai gyártókkal flakonszerszámokat készítettünk, tubusos megoldást is kerestünk, tehát sok csomagolóanyagnál igazodtunk a körülményekhez.

Számtalan változatban gyárt fertőtlenítőt a Florin.

A gyártásba a fejlesztésen dolgozó kollégák is beszálltak, de új munkatársak felvétele sem okozott problémát. Sok cég ugyanis azonnali leépítésekkel reagált a lezárásokra, így rengeteg álláskereső jelent meg a munkaerőpiacon, akiknek a jelentős része éppen a vendéglátóipari szakmákból került ki – például szakács és a cukrász volt –, amely bizonyos szempontból hasonló a vegyipari gyártáshoz. A cég természetesen egy pillanatig sem állt le a járvány alatt, de Barta szerint a fertőzések nem okoztak náluk problémát – persze a fokozott terhelés alatt álló dolgozók egészségét igyekezték megóvni, napi háromszori étkeztetést és védőitalt biztosítottak, és biológusokkal összeállítottak immunerősítő táplálékkiegészítőt kifejezetten az igényeik szerint, a maszkhiány időszakában pedig a szomszédos varrodában maszkot varrattak nekik.

Öt évre tervezett befektetést hajtottak végre tavaly

A Florin tavalyi évét nemcsak a járvány miatti fokozott ütemű fertőtlenítőgyártás, hanem a cég szegedi telephelyének megújulása is rendkívül mozgalmassá tette. Az első hullám kitörésekor épp az irodaház felújítása volt soron, az új munkatársak interjúztatását és képzését emiatt például a szemközti, a koronavírus miatt zárva tartó squash pályákon bonyolította le a cég. A beruházások azonban hatalmas lendületet vettek márciusban az állami megrendelések miatti kapacitásigény következtében, volt olyan üzemrész, amit a tervezett egy év helyett mindössze hat hét alatt sikerült felhúzni és gépesíteni tavaly tavasszal.

Öt év alatt terveztük azt megvalósítani, amit most az elmúlt bő egy év kikényszerített, a járvány miatt szükséges volt gyorsabban megcsinálni mindent. Még egy logisztikai raktár hiányzik.

– mondta Barta. Tavaly ugyanis nemcsak a tavasz telt feszített munkával, hanem az ősz is. Májusban ugyan már elkezdhette ledolgozni az üzleti megrendelőkkel szembeni lemaradását a Florin, és külföldről is elkezdtek érkezni az alapanyagok, a nyár pedig kifejezetten nyugodtan telt, ősszel a második hullám hírére a fertőtlenítő- és a tisztítószerek iránt is nagyon megnőtt a kereslet.

A beruházások révén – ahogy Barta Attila fogalmazott – egy kompakt, automatizált, az ipar 4.0-ás követelményeinek megfelelő gyártóhely jött létre, évi tízmilliárdos bevétel termelésére alkalmas kapacitással. A gyártósorok mellett akár 150-200 fő is dolgozhat majd, és a tervek szerint egyre inkább exportra fognak termelni, a mostani kapacitások mellett bizonyos termékekből ugyanis akár egy műszak alatt legyártható az éves magyarországi szükséglet. A külkereskedelmi kapcsolatok visszaépítésében – a tavalyi szállítási nehézségek némileg megtépázták ezeket – is nagy szerepe lesz az új beruházásoknak, hiszen a komolyabb vevők gyakran személyesen akarják megnézni a gyárat, ami korábban nem volt éppenséggel meggyőző.

Bár az elmúlt év a fertőtlenítőszerekről szólt, normális esetben azok a Florin termelésének csak töredékét teszik ki. A vállalat magyar kiskereskedelmi láncok sajátmárkás árucikkeitől kezdve a saját termékein keresztül a csúcsminőségű szépészeti terápiák során használt szerekig mindenféle termékkategóriában jelen van, ahogy Barta Attila fogalmazott:

Szilárd szappanon és mosóporon kívül mindent tudunk gyártani.

A következő nagyobb lépés tehát az exportpiacok fejlesztése, amit leginkább szakmai vásárokon, kiállításokon való megjelenéssel tervez megvalósítani Barta. Leginkább kuriózumnak számító, egyedi termékek gyártásával bővítené a mostani palettát, kollégáival folyamatosan vizsgálják, hogy melyek azok az árucikkek a piacon, amelyek javíthatók. Árversenybe viszont semmi esetre sem szállna be a Florin, ha egy termék gyártása veszteségessé válik, megpróbálnak más beszállítókat felkutatni, termékcsomagolást váltani, árat emelni vagy befejezik a problémás árucikk gyártását, ha az általuk elfogadható áron az már nem versenyképes.

Barta Attila szerint abban, hogy a Florin csődközeli helyzetén fordítani tudott, kulcsfontosságú volt a mentőszolgálatnál szerzett tapasztalata:

A mentőknél pár perced van eldönteni, hogy mi legyen, és ha nem jól döntesz, annak komoly következményei lehetnek. Ezek a helyzetek jó kiképzést adtak, ami mind a mai napig hasznos a cégvezetésben is.

Még a Florin átvétele előtt közgazdász diplomát is szerzett, a nehéz helyzet kezeléséhez szükséges ismereteket viszont inkább tréningeken és könyvekből szerezte. Menedzsment-kérdésekben gyakran egyeztet a barátaival és kollégáival, hogy ki, mit és hol tanul, majd hogyan használja azt fel a munkája során.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Barta Attila cégportré Florin kézfertőtlenítő üzlet Olvasson tovább a kategóriában