Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2021. szeptember 28. 14:19 Világ

Nincs más választásunk, mint feltúrni a tengereket az ásványkincsekért?

Komolyan felmerült, hogy mélytengeri bányászattal kellene fedezni az energiaátmenet – különösképpen az elektromos autók – miatt megugró fémigényt, de a kérdés nagyon megosztó. A nagy autógyárak egyelőre távol tartják magukat az első ránézésre is meglehetősen természetkárosítónak tűnő megoldástól, a mélytengeri bányászatban érdekelt cégek szerint viszont nincs más megoldás.

Az biztos, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszavágása, az elektromosautó-boom, a növekvő nap- és szélenergia-arány miatt a következő években tovább fog nőni az igény az energiatárolást biztosító akkumulátorokra, ezekhez pedig nikkelre, kobaltra, mangánra és rézre lesz szükség. A tavalyi 11 millió elektromos autóból 10 éven belül könnyen 145 millió lehet globálisan egy előrejelzés szerint.

Ezt az igényt a bányászcégek csak mélytengeri fémbányászattal tudnák kielégíteni, állítják, és még júniusban kiderült, hogy két éven belül meg is akarják kezdeni a mélytengeri fémek felszínre hozását. Arról, hogy a kanadai The Metals Company a mikronéziai szigetország, Nauru térségében bányászni akar, a 21 négyzetkilométer területű szigetország hatáságai tájékoztatták a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságot.

Nauru – nem ellentmondásmentes körülmények között – meg is adta az engedélyt a fennhatósága alá tartozó tengerfenék felnyitására. A szabályozás részleteinek kidolgozására 24 hónap maradt, de arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mikor, hol és milyen körülmények között kezdheti meg a mélytengeri bányászatot a három érdekelt cég közül az egyik.

Egy mélytengeri kutatással, a tengerfenék tudományos célú feltérképezésével foglalkozó cég, a Nekton alapítója, Oliver Steeds szerint olyan technológia van a kezünkben, amivel soha nem látott módon fedezhetjük fel az óceánjainkat, és ez elképesztő lehetőség a fejlődésre.

De nem mindegy, mi az ára ennek a fejlődésnek. Az óceánok mintegy 2,2 millió fajának 90 százalékát még nem írta le a tudomány, és nagy kérdés, hogy ilyen korlátozott tudással valóban meg tudjuk-e állapítani, hogy milyen környezeti hatásokkal, fajkihalással járna a két éven belüli mélytengeri bányászat, illetve mennyi időbe telne egy ilyen érzékeny ökoszisztémának a regenerálódás. 

A Kaliforniai Egyetem professzora, Douglas McCauley egyenesen hazugsággal vádolta azokat a mélytengeri bányász cégeket, amelyek azt állítják, hogy a megújuló energia miatt berobbanó akkumulátorigényt kizárólag a mélytengerből felhozott fémekkel tudjuk kielégíteni.

Ennek a „hamis narratívának“ a kritikusai, például a Greenpeace kutatóműhelyének tudósa, azzal érvelnek, hogy egyrészt nem is olyan biztos, hogy a következő években annyira sok fémre lesz szüksége az iparnak: az előrejelzések ugyanis a mostani fogyasztásból indulnak ki, és nem számolnak a frissen bevezetett változtatásokkal és alternatív megoldásokkal. 

Egyelőre a nagy autógyárak és techóriások is elköteleződtek a mélytengeri biodiverzitás biztosítása mellett: a BMW, a Volvo, a Google és a Samsung az elsők között írta alá a WWF mélytengeri bányászatra vonatkozó moratóriumát. Elvileg a cégek ezzel azt vállalták, hogy nem finanszíroznak mélytengeri bányászatot, nem vásárolnak onnan felhozott fémet, amíg nem értjük jobban az ezzel járó kockázatokat. A BMW képviselője külön is megerősítette a Guardiannak: szándékaik komolyak, tiszta jelzést akarnak küldeni az iparnak arról, hogy a mélytengeri nyersanyagok használata nem opció számukra.

Arról, hogy milyen alternatív energiatárolási módszereket fejleszthetnek a cégek, többféle álláspont létezik. Az egyik megoldás az lehet, ha könnyebben elérhető fémeket használunk – egy kínai elektromosautó-cég például már csak kobalt nélküli akkumulátorokat használ. Egy másik út a kiszolgált akkumulátorok hatékony felhasználása nyersanyagként, illetve eleve könnyebben újrahasznosítható akkumulátorok kifejlesztése – a kaliforniai professzor szerint biztató fejlesztések folynak a területen, egy másik szakértő szerint a következő 10-15 évben áttörés jöhet a lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításának hatásfokában.

A mélytengeri bányászatra készülő The Metals Company szerint a BMW és a többi cég felelőtlenül tesz túlzottan optimista állításokat. Honnan fogják beszerezni a szükséges fémeket és milyen környezeti áron? – szegezték a kérdést a gigacégeknek korábban egy közleményben.

Környezetvédő szervezetek szerint viszont a cég hazudik, amikor azt sugalmazza, hogy nincs választásunk. A mélytengerek megőrzésén dolgozó Deep Sea Conservation Coalition képviselője úgy fogalmazott: képesek vagyunk az energia tárolására más anyagokat használni, és mind fogyasztóként, mind megújuló energiaforrásba fektető magán- vagy állami cégként, egyáltalán, társadalomként, ez is a feladatunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTenger alatti szénbányát engedélyeztek AngliábanFolytatódhat egy tenger alatti, mélyművelésű szénbánya megnyitásának előkészítése az Egyesült Királyságban, miután a kormány nem támadta meg a helyi hatóságok döntését.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ bányászat energiafelhasználás tenger természetvédelem üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. május 2. 04:32 Világ

Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában

A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.

Váczi István
2024. április 30. 04:37 Világ

Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve

Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.

Avatar
2024. április 27. 04:37 Világ

Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart

Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 1. 04:34 Élet, Vállalat

Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?

Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.

Bucsky Péter
2024. április 29. 04:33 Adat, Élet

Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján

Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.

Hajdu Miklós
2024. április 28. 04:33 Élet

Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt

Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.