Utólag visszatekintve jól látszik, hogy a koronavírus-járvány páratlan lehetőséget adott annak a felmérésnek, amelyet a GreenDependent nevű szervezet a légkondícionálókat forgalmazó Daikin anyagi támogatásával végzett el. A szervezők önként jelentkező magyar családoknál határozták meg az egy főre jutó karbon-lábnyomot, vagyis az éves szén-dioxid kibocsátást.

Az adatokat először 2019-re vonatkozóan 19 piliscsabai családnál vették fel, a 2020-as felmérést pedig Pécs környéki családoknál végezték el. Mivel 2020-ban a koronavírus-járvány miatt az otthoni munka és az otthoni tanulás volt jellemző, illetve a külföldi nyaralás is kiesett, kényszerűen minimálisra csökkentek az utazások, és a két adatsor összevetésével minden eddiginél jobban vált láthatóvá ennek hatása.

Amikor az adatokról beszélgettünk, Vadovics Edina, a GreenDependent szakmai vezetője arra figyelmeztetett, hogy a két felmérés nem reprezentatív, hiszen arra önként jelentkeztek a résztvevők, másrészt a piliscsabai és a pécsi családok helyzete eltérő volt, előbbiek sokkal inkább ingáztak a munkahelyükre és az iskolába, jellemzően autóval, utóbbiak viszont sok esetben használták a helyi tömegközlekedési eszközöket és sok esetben közelebb is laktak a munkahelyükhöz.

A két felmérés adatait ezért közvetlenül nem is vetjük össze, de mivel nem sok hasonló adatfelvétel készül Magyarországon, az eredmények még ezekkel a megszorításokkal is érdekesek lehetnek. A felmérés módszertana egyébként változatlan maradt, csak az alanyai térnek el egymástól.

Az alábbi grafikonon azt mutatjuk be, hogy a karbon-lábnyom egyes összetevői mekkora arányt képviseltek 2019-ben és 2020-ban. Az adatok átlagot tükröznek, és nem reprezentatívak.

Rögtön látszik, hogy a korlátozások alapvetően felborították a korábbi arányokat, az utazás-nyaralás és a rendszeres utazás kategóriák szinte eltűntek 2020-ban, így a karbonlábnyom két fő összetevője a háztartási energia és az étkezés lett. Ezek természetesen egyébként is meghatározó tényezők, ahogy azt a 2019-es arányok is mutatják, de a pandémiás évben ez adta a teljes érték 78 százalékát.

Míg járvány nélkül az utazáshoz köthető elemek (Piliscsabán, 2019-ben) 44 százalékot adtak, 2020-ban (Pécs környékén) ez a felére, 22 százalékra olvadt.

A fenti kördiagramokat ráadássul úgy kell értelmezni, hogy azoknál a 100 százalék mennyisége 2020-ban jóval kisebb.

A számok jól mutatják, hogy a háztartási energiafogyasztás mellett a magyar családoknál környezetvédelmi szempontból milyen döntő tényező a munkába/iskolába járás és a nyaralás. Ez pedig azért érdekes, mert ezekből elég nehéz lesz lefaragni egy olyan évben, amikor nincs világjárvány miatti korlátozás.

Amikor például valaki úgy dönt, hogy kiköltözik egy nagyváros agglomerációjába (lásd a piliscsabai mintát), még ma is aligha veszi figyelembe, hogy az ingázással alaposan megnőhet a szén-dioxid kibocsátása, ez a szempont (részben persze nagyon is érthető okokból) eddig nem volt tényező a hasonló döntéseknél.

A GreenDependent a felmérés után egyébként azt javasolta az érintett családoknak, hogy próbálják meg összeegyeztetni az utazásaikat, menjenek együtt, ha tehetik, azaz racionalizálják az ingázást. A legjobb megoldás természetesen a tömegközlekedési eszközök használata lenne, de ez sajnos nem minden esetben kézenfekvő.

Az egyik résztvevő család egyébként tengerentúli repülős nyaralásra ment 2019-ben, ami kiemelkedően elrontotta a karbon-lábnyomának végeredményét. Ahogy a pandémiás év megmutatta, a nyaralás borzasztóan sokat nyom a latban, különösen akkor, ha repülővel utazik a család.

Ugyanakkor Kelet-Európára általánosságban még mindig nagyon jellemző, hogy a fejlettebb nyugati országokhoz képest jóval kevesebbszer szállnak repülőre az emberek, viszont a tendencia növekvő, mert az igény, és a mögötte lévő fizetőképesség erősödik.

Ebből a szempontból tehát sok jóra nem lehet számítani karbonlábnyom ügyben, a magyar családok várhatóan egyre nagyobb számban és mértékben fogják keresni a repülős nyaralóutakat, vagy akár az évente többszöri hosszú hétvégés városlátogatásokat. A trend nem a környezetvédelmi szempontoknak kedvez.

Vadovics Edina arra számít, hogy a járvány enyhülése utáni időszakban ellentétes mozgások fogják alakítani a karbonlábnyomot. Lesznek, akik sokkal tudatosabban tervezik meg a hétköznapi és szabadidős utazásaikat, de biztosan sokan lesznek olyanok is, akik a korlátozások után alig várják, hogy szabadabban utazhassanak, és igyekeznek bepótolni a 2020-ban elmaradt lehetőségeket.

Jó irány lenne viszont, ha a családok a fenti adatsorokat nézve úgy döntetnének, hogy a háztartási energiaigény visszafogásával próbálják meg legalább ellensúlyozni azt a szén-dioxid kibocsátást, amit a mindennapi utazásokkal kénytelenek kiadni, vagy a nyaralásokon nem szeretnének elhagyni. Ezeken kívül ugyanis már csak az étkezés marad a legfőbb elem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet család Greendependent karbon-lábnyom nyaralás utazás üvegház Olvasson tovább a kategóriában