Mi lesz az afgánok 10 milliárd dollárnyi tartalékával?

Miután az amerikai megszállás alatt felépített és életben tartott afgán államról váratlan gyorsasággal derült ki, hogy semeddig sem tud megállni a saját lábán, fontos kérdés lett, hogy mi lesz az ország jelentős, tízmilliárd dolláros devizatartalékával. A pénz ugyanis szinte teljes egészében az USA-ban van, így a hatalmat átvevő tálibok nem férnek hozzá.

Erről a drámáról első kézből szerezhettünk tudomást, mivel az afgán jegybank Harvardot végzett elnöke, Ajmal Ahmady a Twitteren teljesen nyilvánosan mutatta be az afganisztáni gazdaság reménytelen pénzügyi helyzetét. (Korábban saját menekülésének körülményeiről is beszámolt ugyanitt.)

Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa volt az amerikaiak megérkezése előtt, és ez az ott elköltött dollármilliárdok ellenére nem változott érdemben. Az egy főre jutó GDP^*Az IMF adatai szerint, nominálisan. a 2002-es, közvetlenül a háború utáni 233 dollárról tíz év alatt 784 dollárra emelkedett, azóta viszont megint jelentősen csökkent (tény, hogy a lakosság létszámának óriási mértékű emelkedése mellett). Az elveszett évtized összefüggésben lehet az ország egyetlen jelentősebb bankja, a Kabul Bank egymilliárd dolláros – feltáratlan politikai szálakkal is bíró -, sikkasztásos összeomlásával is 2010-ben, ami után újra kellett építeni a bankszektort, ami továbbra is az iszlám havala rendszeren alapul. De a korrupció általában is áthatotta az országot, és a polgárháborús helyzet miatt a külföldi tőkebefektetések sem akartak érkezni. Ezért az ezermilliárd dollárra becsült kitermelhető ásványi tartalékok is kitermeletlenül maradtak. Sőt, az utóbbi években már az is probléma volt, hogy a tálibok az ország gazdaságának – többek között a sokat hozó heroinexportnak – egyre nagyobb részét ellenőrizték.

Ahogyan az afgán kormányt az USA katonai támogatása tartotta hatalomban, úgy a gazdaságot is az amerikaiak tartották életben, egyszerűen azzal, hogy számolatlanul utalták a pénzt az országba. Ebből hatalmas magánvagyont épített a most megbukott kormány és klientúrája. Híres eset például a szellemkatonáké: az afgán hadsereg fizetéseit teljes mértékben az USA állta, de a szervezés már az afgán kormány dolga volt, így több tízezer katona csak papíron létezett, bérük viszont valahogyan utat talált a pozícióban lévők bankszámláira. De nagyban is az amerikaiak fizettek, az évente több milliárd dolláros folyó fizetési hiányt is vállalta az USA, fizikailag szállították a dollárkötegeket Afganisztánba az ottani jegybanknak. Így mindig el tudták látni a bankokat keményvalutával, és elérték, hogy viszonylag stabil legyen az afgán pénz árfolyama, be tudják szerezni a létfontosságú élelmiszereket.

Ez a gazdasági rendszer az amerikaiak kivonulásával természetesen nem tartható életben. Nemcsak hogy a rendszeres dollárutalások- és szállítások állnak le, de a tálibok az afgán állam saját forrásaihoz sem fognak hozzáférni. Az amerikaiak máris jelezték, hogy befagyasztják afgán jegybank – amit DAB betűszóval szoktak emlegetni, ami a Da Afghanistan Bank rövidítése – amerikai számláit. Ez nem is lehet meglepő, hiszen a tálibok szankcionált szervezetnek minősülnek, és hatalomátvételük után ez értelemszerűen az afgán kormányra is kiterjed.

Az afgán arany – 1,3 milliárd dollár – például a New York-i Federal Reserve széfjében áll, a devizatartalék nagy részét pedig amerikai államkötvényben tartják, és ezt szintén az USA-ban és Svájcban kezelik. A devizatartalék egy kisebb része az IMF-nél és a BIS-nél^*Nemzetközi Fizetések Bankja van, és a valutaalap jelezte, hogy mivel a „nemzetközi közösség” nem látja világosan az afgán hatalmi viszonyokat, ezért nem utalják a soron következő, több száz millió dolláros részletet. Ez is megtehetik, az IMF igazgatósága dönti el, hogy melyik országnak akkora elismertsége, hogy dollárra válthassák az SDR-jeiket (jelenleg Venezuela és Mianmar sem fér hozzá ehhez), és az amerikai pénzügyminisztérium nyíltan nyomás gyakorolt rájuk az afgán ügyben. Sok szegény és közepes jövedelmű országhoz hasonlóan Afganisztánban is nagyon sokat számít a külföldiek által hazautalt pénz, ezért az is fontos lehet, hogy a Western Union azonnal felfüggesztette az afgán utalásokat.

A tálibok csak az elnöki palota széfjében lévő aranyhoz és dollár készpénzhez férnek hozzá, ami nagyjából félmilliárd dollárt tesz ki (illetve most már az övék a jegybank széfjében lévő, felbecsülhetetlen értékű, kétezer éves baktriai aranykincs is).

Devizatartalék nélkül mindenesetre nagyon kemény idők elé néznek Afganisztán lakói. A dollárhiány klasszikus fizetési mérleg válsághoz vezethet, az árfolyam összeomlásával, az infláció elszállásával és az életkörülmények zuhanásával. Kérdés, hogy ezt hogyan viseli a korábbinál sokkal népesebb, és (a városokban legalábbis) szélesebb lehetőségekhez szokott afgán lakosság, elemzők szerint ez – a politikai helyzet változásával együtt – könnyen nagy kivándorlási hullámokhoz vezethet.

A tálibok a kilencvenes években egyáltalán nem törődtek a monetáris politikákkal, nincs sok információ arról, hogy jegybankjuk bármit is csinált volna. Az első tálib jegybankelnök például – miután bejelentette a tálib hatalomátvétel után, hogy a forgalomban lévő pénz nem ér semmit – annyira benne maradt a háborús mentalitásban, hogy egyenesen a csatatéren halt meg 1997-ben, ami hivatalban lévő jegybankelnökök között ritka dolog. A gazdaság jelentős részében visszaszorult a pénzalapú kereskedelem a tálibok idején.

Az új tálibok – legalábbis a közösségi médiás kommunikációjukban – modernebbnek tűnnek a 2001-ben megdőlt rezsimnél, de arról még nem látni sokat, hogy a gazdaság irányítását hogyan képzelik majd. Nem kizárt, hogy a súlyos gazdasági helyzet arra ösztönzi majd őket, hogy lépéseket tegyenek a nemzetközi elismertség elérése felé – például hogy legalább Kínából érkezzen beruházás és pénz -, de ez még mindig nem a legvalószínűbb forgatókönyv.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ afganisztán devizatartalék dollár egyesült államok Olvasson tovább a kategóriában