Írországban a létminimumra emelnék a minimálbért, de lehet, hogy a kis cégek belerokkannának
Minimálbér és létminimum – talán sokaknak még ma sem egyértelmű, de ez a két fogalom korántsem ugyanazt takarja, mint ahogy a hozzájuk tartozó jövedelem értéke sem. A magyar minimálbér jelenleg nettó 111 ezer forint, ám egy kétkeresős, négyfős család létminimuma (vagyis az az összeg, amelyből alapszinten éppen fenn tudja tartani magát) a számítások szerint már 2019-ben is közel 300 ezer forint volt.
A KSH 2015-től a létminimumot már nem számolja ki, pedig addig 1991-től kezdve minden évben közzétette. A négyfős, kétkeresős magyar családban tehát a 2021-es minimálbér a 2019-es létminimum kétharmadát éri csak el, egyedül a garantált bérminimum 146 ezer forintos jelenlegi összegével jön ki a két évvel ezelőtti létminimum.
Nem magyar sajátosság, hogy a minimálbérből a valóságban nem lehet kihozni a létminimumot, és a fenti magyar adatokat csak azért írtuk le, hogy érzékelni lehessen, mit jelent az, hogy Írországban 2025-től a létminimum összegére emelnék a minimálbért. Ez egyelőre csak terv, de kivitelezhetőségét a kormány komolyan elkezdte vizsgálni.
Az ír minimális órabér jelenleg 10,2 euró, a létminimumhoz azonban 12,3 eurós (4300 forintos) órabért kellene minden munkáltató számára előírni, azaz több mint 20 százalékos béremelést kellene végrehajtani a legrosszabbul fizetett munkakörökben.
Maeve O’Sullivan, a Corki Egyetem tanára a The Conversationben most megjelent cikkében azt írja, szerinte az ír kkv-szektor nem tudna áldozatok nélkül ekkora bérfejlesztést végigvinni, vagyis sok cég tönkremenne, esetleg részmunkaidőbe küldené a teljes munkaidős alkalmazottait, vagy drasztikus leépítésekre kényszerülne.
A nagy cégek a szakember szerint sokkal könnyebben kigazdálkodják a létminimumot, erre utal, hogy ezt sok vállalat már ma is megteszi, jogszabályi kötelezettség nélkül. Többek között az Aldi, a Lidl és az Ikea is learatta már annak a PR előnyeit, hogy Írországban vagy az Egyesült Királyságban vállaltan nem megy a létminimum alá.
A legalacsonyabb bérkategória magasabb szintre emelésének ugyanakkor megvan az a veszélye is, hogy megszűnik ezeknek az álláslehetőségeknek egy jó része, ami a kezdő és fiatal munkavállalók helyzetét nehezítené meg. A jelenlegi, létminimum alatti minimálbérrel számos olyan állásban el tudnak helyezkedni a fiatalok, ahonnan idővel feljebb tudnak lépni a bértáblában, főleg az ipari érdekképviseleti szervezetek szoktak azzal érvelni, hogy ezek a lehetőségek nagyon beszűkülnének a nagy mértékű emelés után.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
