A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a két legszemléletesebb és legtöbbször idézett mutatószám a halálozás és az átoltottság aránya. Magyarországnak rendkívüli a helyzete, ugyanis az Egyesült Királyság mellett az egyetlen ország, amely mindkettőben az első tíz között van a világon.
Míg egy főre vetített halálozásban mindössze Csehország előz meg minket, átoltottságban a tizedik helyen állunk (a miniállamokon kívül)*Illetve az Egyesült Arab Emírségeket leszámítva, amely az összes beadott oltás alapján az első háromban van, de nem közlik külön az első és a második oltások arányát.. Lényeges különbség azonban, hogy a magyar társadalom többsége csak az egyik adattal van tisztában, legalábbis a Medián közvélemény-kutatása alapján, amely a hvg.hu-n jelent meg*A felmérés április 8. és 10. között készült ezer fő megkérdezésével..
A reprezentatív felmérés külön-külön rákérdezett arra, hogy más országokhoz viszonyítva milyennek ítélik meg a megkérdezettek lakosságarányosan az átoltottsági arányt, illetve a halálozást.
A regisztrált halálozások alapján más országokhoz viszonyítva annyira rossz a helyzet, hogy nem is nagyon tudna rosszabb lenni: Magyarország hetek óta vezeti a globális halálozási listát egy főre vetítve, nálunk regisztrálták a valaha volt legtöbb napi Covid-halottat lakosságarányosan, és ahogy a fenti grafikonon látszódik, az egész világon mindössze egy országban haltak meg többen arányaiban.
Ennek ellenére a megkérdezettek mindössze 25 százaléka értett egyet azzal, hogy „nagyon rossz” a halálozási arány más országokhoz képest. A megkérdezettek közel fele pedig egyáltalán nem is tartja rosszabbnak a magyar adatot a többi országokhoz viszonyítva. A kormánypárti szavazók 11 százaléka ért egyet azzal, hogy „nagyon rossz” a halálozás más országokhoz képest,
kétharmaduk pedig nem tud arról, hogy nálunk rosszabbak lennének a halálozási adatok, mint más országokban.
Nemcsak a Fidesz támogatói, hanem a kormányváltást akarók többsége, 58 százaléka sem gondolja „nagyon rossznak” Magyarországot helyzetét nemzetközi viszonyításban – ugyebár annak ellenére, hogy hetek óta vezetjük a globális halálozási listát. Az ellenzéki szavazók közel 30 százaléka nem is gondolja rossznak a más országokhoz viszonyított halálozást.
A halálozással ellentétben az átoltottságnál a döntő többség tisztában van Magyarország előnyös helyzetével. A megkérdezettek 92 százaléka szerint „nagyon jó” vagy „viszonylag jó” az egy főre vetített átoltottság más országokhoz képest. A kormánypárti szavazók 98 százaléka ért ezzel egyet, az ellenzéki szavazóknál pedig 88 százalék ez az arány.
Míg tehát a lakosság több mint 90 százaléka tisztában van azzal, hogy jól állunk az átoltottságban, a lakosság háromnegyede nem tudja, hogy a halálozásban ennyire rossz a helyzetünk. Úgy, hogy halálozásban jóval közelebb vagyunk a legrosszabbul álló országhoz, mint oltottságban a legjobbhoz. (A többség nemcsak a nemzetközi kontextussal nincs tisztában a halálozással kapcsolatban, a Medián felmérése szerint a lakosság alig több mint harmada tudja, hogy körülbelül mennyien haltak meg eddig a járványban.)
Erre az aránytalanságra az egyik banális magyarázatot a politikai kommunikáció adja. A fenti két grafikon egybevetésénél talán semmi sem mutatja jobban, hogy a Fidesz mennyivel erősebb narratívaépítésben az ellenzéki szereplőknél. A rendszerint egy üzenet sulykolására építő kormánypárt egyértelműen az oltási tempóra alapozta a kommunikációját az elmúlt hetekben, és az átoltottságra vonatkozó grafikon is arra utal, hogy ezt olyan sikeresen tette, hogy a szavazókorú népesség mindössze nyolc százaléka nem azonosul ezzel.
A halálozásról szóló nemzetközi viszonyítás ezzel szemben egyáltalán nem jelenik meg a kormányközeli médiában (a kormány pedig igyekszik árnyalni a képet statisztikai anomáliákra hivatkozva, ami viszont nem állja meg a helyét). Ami talán meglepőbb, hogy az ellenzéki pártok kommunikációjában sem jelenik meg érzékelhetően a nemzetközi kontextus.
Átnézve a három legnagyobb ellenzéki párt (Demokratikus Koalíció, Jobbik, Momentum) és vezetőik (Gyurcsány Ferenc, Jakab Péter, Fekete-Győr András) posztjait a Facebookon április 1-je óta, egy olyan bejegyzést sem találtam, amely arról szólt volna, hogy a koronavírus megjelenése óta eddig egyedül egy országban haltak meg többen a járványban lakosságarányosan.
Számos bejegyzésben bírálták a kormány járványkezelését, és többször posztoltak a magyar szinten rekordokat döntő adatokról, a nemzetközi kontextus azonban alig néhány posztban jelent meg. Ezekben is inkább azt emelték ki, hogy Magyarország hetek óta vezeti a halálozási listát, de ezekben sem volt szó arról, hogy a járvány kezdetétől számítva a másodikak vagyunk halálozásban a világon.
Adat
Fontos