A világ országainak egy részében, köztük Magyarországon is jelentős trend a társadalom elöregedése: egyes előrejelzések szerint 2030-ra 34 országban haladja majd meg a 65 év felettiek aránya a 20 százalékot a teljes népességen belül. Ennek az egyik következménye a dolgozó és a nyugdíjazott népesség arányának eltolódása az utóbbi irányába, amit az elmúlt évtizedekben a kormányok a nyugdíjkorhatár emelésével próbáltak ellensúlyozni (emellett persze Magyarországon a családpolitika kiemelt célja az utóbbi években az arány visszabillentése).
A közgazdászok ezzel kapcsolatban a leggyakrabban azt a jelenséget kutatták, hogy az idősek kiszorítják a fiatalabb generációkat a munkaerőpiacról. Francesca Carta, az olasz jegybank közgazdásza és két szerzőtársa szerint ugyanakkor az ilyen intézkedések vállalatokra és gazdasági teljesítményre gyakorolt hatásairól sokkal kevesebbet tudunk, ezért új tanulmányukban a 2012-es olasz nyugdíjreform vállalati bérszintre, hozzáadott értékre és a munkaerő termelékenységére gyakorolt hatását vizsgálták.
A közgazdászok szerint ez azért is egy érdekes kérdés, mert az eredmények ismerete nélkül ellentétes hatásokat is el lehet képzelni. Egyrészt feltételezhető, hogy az idősebb munkavállalók jelenléte csökkenti a termelékenységet és a jövőbeli növekedési kilátásokat, ha ezek az idős munkavállalók kevésbé innovatívak és kockázatvállalóak. Másrészt viszont az idős munkavállalóknak jelentős munkatapasztalatuk van, és egyre több kutatás veti fel annak a lehetőségét, hogy az idősebb munkatársak nyugdíjazásra rossz hatással van a munkatársaik termelékenységére a vállalaton belüli tudásáramlás csökkenésén keresztül.
Mivel az olasz dolgozók jellemzően egyből nyugdíjba mennek a nyugdíjkorhatár elérése után, a vizsgált időszakban jelentősen nőtt az idősebb munkavállalók aránya a vizsgált cégeknél. A szóban forgó olasz nyugdíjreform átlagosan három évvel növelte az 55 évnél idősebb munkavállalók nyugdíjkorhatárát, de nem azonos mértékben. A növekedés mértékét a nem, a kor és a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások nagysága határozta meg, így a vizsgált cégeken belül is eltért a reform miatt tovább dolgozók aránya.
Az derült ki, hogy az idős munkavállalók számában tapasztalt tíz százalékos növekedés a fiatal munkavállalók számának 1,8 százalékos és a középkorú munkavállalók számának 1,3 százalékos növekedésével járt együtt. Emellett azt tapasztalták, hogy a teljes munkaerőköltség és a hozzáadott érték csak a foglalkoztatottság növekedésével arányosan nőtt. Tehát
a nyugdíjreform a teljesítmény és a foglalkoztatottság növekedéséhez járult hozzá ezeknél a cégeknél
az átlagos munkaerőköltség és a munkaerő termelékenységének változatlansága mellett.
A kutatók szerint a tanulmányuk arra szolgál bizonyítékul, hogy a különböző életkorú munkavállalók kiegészítik egymást a cégen belül. A foglalkoztatottság és a hozzáadott érték változatlan munkatermelékenység melletti növekedése arra utal, hogy a cégek képesek gond nélkül megtartani az idősebb munkavállalókat, legalábbis rövid távon.
Az eredmények alapján az idősek nem jelentenek terhet a vállalat számára, a kutatók szerint a tanulmány sokkal inkább azokat a korábbi kutatásokat erősíti meg, amik szerint az idősebb munkavállalóknak olyan tulajdonságaik és képességeik vannak, amiket nehéz pótolni a munkaerőpiacról. Ezért aztán a cégek a nyugdíjazott munkavállalók helyére inkább a cégen belülről keresnek előléptetéssel embert. A tanulmányból az is kiderült, hogy ezek a munkavállalók nem olyan értékesek a cég számára, mint azok, akiknek a helyére lépnek.
A közgazdászok a kutatás kapcsolatban azonban azt is megjegyzik, hogy az eredményeik általánosításával érdemes csínján bánni. Egyrészt mert Olaszországban nem túl magas a nyugdíjkorhatár – férfiaknál 62, nőknél 61 év, szemben az OECD-átlag 65 és 63,6 évvel -, így elképzelhető, hogy a megfigyelt hatásokat egyszerűen az magyarázza, hogy az idős munkavállalók valójában még elég fiatalok ahhoz, hogy produktívak maradjanak. Másrészt a tanulmány a rendelkezésekre álló adatok miatt nagyvállalatokat vizsgált főleg, amik HR-szempontból eléggé máshogy működnek a kisebb cégeknél, például könnyebben tudnak toborozni.
Vállalat
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
