Az adóelkerüléssel szerzett jövedelmek aránya 20-25 százalékra tehető az építőiparban – nyilatkozta tavaly Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Az ágazat hagyományos problémája a fekete- és szürkegazdaságban működő vállalkozók erős jelenléte. A foglalkoztatás és az elszámolás szabályainak felrúgása is gyakori – a 2000-es években a feltárt feketefoglalkoztatás döntő részben még az építőiparhoz kötődött, igaz, a 2010-es évek elejére jelentősen javult a helyzet.

A rejtett gazdaság visszaszorulását számos, a hatóságok munkáját segítő intézkedés és adóügyi változtatás célozta, például az online adatszolgáltatások és a kata szerinti adózás bevezetése. Szintén a fehéredés irányába mozdítja az ágazatot, hogy a rendszerváltáskor létrejött kényszervállalkozások kezdenek kikopni a piacról, az illegalitásba gyakran átcsúszó mikro- és kisvállalatok vezetői nyugdíjba mennek, és nem akarják vagy nincs kinek továbbadni a cégüket. Ugyanakkor a növekvő minimálbér és az áfakulcs változásai a feketegazdaságot erősítő tényezők lehetnek. Hogy összességében mi lett az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások hatása, és melyek az általános tapasztalatok az ágazat fehéredésével kapcsolatban, arról Ubrankovics Pállal beszélgettem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz éve romokban hevert az építőipar, amikor egyenesbe jött egy gerendaházakat építő vállalkozásUbrankovics Pál a kilencvenes években kezdett faipari anyagokkal és gépekkel kereskedni. Egyszemélyes cégéből a kétezres évekre az egyik legnívósabb magyar gerenda- és készházgyár fejlődött ki, ami még a válságból is profitálni tudott.

A készházak és gerendaházak tervezésével, gyártásával és építésével foglalkozó Ubrankovics Kft. alapítója és vezetője a fentiek mellett az utóbbi évek otthonteremtési támogatásait is kiemelte. A Sopron közelében működő vállalkozás a legtöbb megrendelését valamilyen kedvezményes konstrukcióhoz kapcsolva kapja, amelyeket zömmel hitellel kombinálva igyekeznek kiaknázni az ügyfelek. A támogatásoknak és a banki finanszírozásnak olyan szigorú kritériumai vannak, hogy a

fekete munka nem fér bele.

Emellett az alvállalkozókkal kötött szerződésekben a fordított adózástól kezdve az elektronikus építési napló vezetéséig olyan részletekre kell kitérni, amelyek rögzítése nem ad teret az adóelkerülésnek és további szabálytalanságoknak. Az új lakóházak építésén kívül persze számos további szegmense van az iparágnak, ezekben elterjedtebb lehet az adóelkerülés és a fekete foglalkozás Ubrankovics szerint.

A szabálykövetéshez kapcsolódó adminisztratív terhek nem jelentenek különösebb problémát Ubrankovicséknak, de az alvállalkozók körében időnként érzékelnek némi berzenkedést, például az építési napló vezetésével kapcsolatban.

Aki többnyire olyan felújítási munkákat végez, amit nem kell építési naplóban vezetni, annak ez egy új ház építésekor gondot okozhat.

A dokumentáció megfelelő vezetése azonban a kivitelező felelőssége, tehát a partnereitől kénytelen megkövetelni a munkák pontos naplózását, még akkor is, ha azok csak ímmel-ámmal tennék ezt meg. Persze a jogszabályok lehetnének stabilabbak és egyszerűbbek, mert jelenleg komoly ügyvédi szaktudás szükséges már a megértésükhöz is. Az öt százalékos áfát illető szabályok értelmezése sokszor még a hozzáértőket is megosztja, az áfakulcs tavalyi kivezetése, majd idei visszahozása pedig tovább fokozta a zűrzavart. Egy 2019-ben elkezdett építkezésnél például okozott némi fejtörést, hogy miként lehet a költségeket úgy csoportosítani, hogy a lehető legkevesebb essen 2020-ra, amikor 27 százalékos áfakulcs volt hatályban. A számlázásban pedig nem lehet hibázni, azokat ugyanis a kiállításuk után az adóhivatal azonnal megkapja elektronikusan.

Véletlen tévedések persze előfordulhatnak, de Ubrankovics Pál

a hatóságok mentalitását támogatónak, segítőkésznek látja,

ha nincs szándékos hiba vagy szabálytalanság, akkor a tapasztalatok szerint az ügyintézők pozitívan állnak a problémákhoz.

A váltakozó szabályok és az értelmezésük körüli bizonytalanságok az ügyfeleket is sokszor félrevezetik, ekkor a kivitelező kénytelen iránymutatást adni nekik, akár NAV-os állásfoglalások összegyűjtésével. Az állami támogatások és a banki finanszírozás szigorú feltételei miatt az ügyfelek is jól tudják, hogy nincs lehetőség a szabályok megkerülésére Ubrankovics szerint tehát megrendelői oldalról sincs az illegalitás irányába ható nyomás a kivitelezőkön.

Persze előfordulhat, hogy néhány apró munkát tőlünk, mint generálkivitelezőtől nem rendelnek meg – például a festés, burkolás, szaniterek felszerelése –, hanem ismerőssel, helybeli szakemberekkel csináltatnak meg olcsóbban, akár feketén. Erre mi már nem látunk rá, ezek a munkák nálunk nem jelennek meg.

Az utóbbi pár év – jórészt az állami támogatások által élénkített – építőipari fellendülése azonban az egyéni- és kisvállalkozók számára is olyan áremelést tett lehetővé, hogy sokkal kevésbé kényszerülnek az adóelkerülésre. Rendkívül keresettek lettek, és a lakossági megrendelők mellett a feketegazdaságot inkább kerülő generálkivitelezők is sok munkát adnak nekik formális keretek között. Ubrankovicsék tapasztalata szerint ez a konjunktúra oda vezetett, hogy az árakat most már leginkább az alvállalkozók diktálják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegrostálja az építőipart a válság, a tömeggyártás helyett a minőség kerül előtérbeMegismétlődhet az építőiparban a 2008-as válság forgatókönyve, a recesszió előtti túlfűtött tömeges keresletből megélni próbáló cégeket rázhatja meg ismét leginkább a visszaesés.

Az egyéni vállalkozók helyzetén sokat javított a kisadózás (kata) lehetősége is, az egyszerű, kiszámítható és gyakran nagyon kedvező mértékű adónem bevezetése sokakat terelt a legalitás területére. Ez idén, a fűnyíróelv-szerűen bevezetett hárommillió forintos értékhatár^*Amennyiben egy kiadózó vállalkozónak egy megrendelőtől hárommillió forintot meghaladó bevétele keletkezik egy évben, akkor további adófizetési kötelezettségei keletkeznek. miatt megváltozhat: a vállalkozói formába bujtatott foglalkoztatás felszámolására hivatott intézkedés az építőiparban számos valódi al- és fővállalkozó közötti üzleti kapcsolatot érint.

Sok részfeladatot bízunk megbízható és rendszeresen bevethető alvállalkozókra, például tetőfedés, bádogos munkák, festés. Amikor viszont nem az ő területükön építkezünk vagy épp nincs olyan munkánk, amihez az ő szakértelmük kell, akkor akár hónapokig is előfordul, hogy nem dolgozunk velük.

A hárommillió forintos értékhatárt a mai árak mellett nagyon hamar el lehet érni. Alternatíva lehetne az alvállalkozók átmeneti foglalkoztatása, ez azonban a jelentős adminisztrációs terhek mellett nem is biztosítaná azt a fokú rugalmasságot, amit egy vállalkozói szerződés nyújt. Egyelőre még nem látszik világosan a helyzet megoldása, jobb híján a kiskapukat keresik a katás egyéni vállalkozók, például a számlák több vállalkozó közötti megbontásával.

Az alkalmazottak helyzete is sokat változott az elmúlt néhány évben, jelentősen megemelkedtek a bérigények, amelyek kielégítésére az áremelkedés teret is adott. Ubrankovics Pál

elképzelhetetlennek tartja, hogy az ország nyugati régiójában minimálbér-körüli fizetésért hajlandó lenne bárki munkába állni, tehát az évenkénti minimálbér-emeléseknek különösebb jelentősége nincs a cég életében.

Más régiókban azonban még előfordulnak minimálbér körüli fizetések, vagy legalábbis a dolgozók minimálbérre való bejelentése.

Tisztességes minőségű munkát tisztességes körülmények között lehet elvárni.

A jó minőségű kivitelezésre pedig a magas árszínvonal mellett most már a vevők is kifejezetten érzékenyek, ezt az igényt „rabszolgamunkával” nem lehet kielégíteni. Felkészülten, tudatosan vágnak bele egy építkezésbe a megrendelők, ugyanis a jövedelmi színvonal javulása nem követte a drágulást. Ez a minőséggel, tartóssággal kapcsolatos kívánalmakon felül a jogi garanciákkal, a cég hitelességével kapcsolatos elvárások erősödésével is járt, sokkal inkább megnézik az ügyfelek, hogy kivel és mire szerződnek manapság, mint néhány évvel ezelőtt.

A cikk megjelenését az Ubrankovics Kft. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom építőipar fekete munka feketegazdaság ubrankovics Olvasson tovább a kategóriában