Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. október 14. 11:15 Élet, Vállalat

Miért vannak még mindig telefonfülkék?

Egy hónap 30 napja 720 órából áll, ezen belül egy átlagos magyar telefonfülkében több mint 719 órán keresztül az égvilágon semmi nem történik. Mármint távközlési értelemben, mert hogy mire használják még telefonáláson kívül a magyar telefonfülkéket, főleg a nagyobb városokban, arra nem térnénk ki.

Száz százalékot meghaladó mobiltelefon ellátottság mellett már jó ideje egyre nehezebb indokolni, hogy miért kell országszerte több mint 7 ezer telefonfülkét fenntartani. Egyelőre mégsem veszi senki a bátorságot, hogy a megszüntetésükről határozzon. A nyilvános állomásoknak manapság már csak az lehet a célja, hogy lemerült mobil mellett is lehessen telefonálni, adott esetben segítséget kérni.

Ennek ellenére jó pár országban már rég beszántották a nyilvános füléket. Érdekes módon a világ első olyan országa, ahol megszüntették őket, Jordánia volt, ahol már 2004-ben úgy érezték, annyi a mobiltelefon, hogy semmi értelme fenntartani az állomásokat. Finnországban 2007 elején szűnt meg az utolsó fülke, Belgiumban és Svédországban pedig 2015-ben bontották le az utolsókat. Utóbbi esetben már kevesebb mint 1200 fülke volt az országban, és a lakosság alig 1 százaléka használta, de ők sem rendszeresen.

Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló törvény és egy hozzá kapcsolódó rendelet szabja meg, hogy hol és hány telefonfülkét kell fenntartani. Ennek a 2015-ös jogszabálynak megfelelően nálunk még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy egy településen minden “megkezdett” 3 ezer lakosra legalább egy fülke jusson. Ha pedig egy településen nem laknak 3 ezren, akkor oda legalább egy telefonfülkét kell helyezni.

Ezek szerint Budapesten majdnem 600 a minimálisan fenntartott fülkék száma, de például a Zala megyei Iborfián is kell lennie egynek, pedig ott a legutóbbi adatok szerint csak nyolcan laknak.

Mivel ezt a sok fülkét tényleg nem használja már szinte senki, a szolgáltatóknak ráfizetéses az üzletág, ezt a két fő egyetemes távközlési szolgáltató, a Telekom és az Invitel is megerősítette. Utóbbi azt is elmondta, hogy a fülkék összesített távközlési forgalma nála évente 25-30 százalékkal esik vissza, és jelenleg egy fülke átlagosan már csak havi pár ezer forint bevételt hoz. Mivel a cégek számára ez kötelező szolgáltatás, az úgynevezett nettó elkerülhető költségeik megtérítését – amennyiben ezek meghaladják a szolgáltató éves árbevételének 1 százalékát – kérhetnék a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságtól. Úgy tudjuk azonban, hogy a két említett szolgáltatónál ez nem éri el a küszöbértéket, így a veszteségeket saját forrásból kell finanszírozniuk.

A Telekom azt mondja, Magyarországon a telefonfülkék aranykora a kilencvenes évek végén, 2000-es évek elején volt, akkor átlagosan havonta több mint 10 órát telefonáltak egy-egy fülkéből. Vagyis a hanyatlás már 15 éve tart, mi mégis ragaszkodunk a fülkéinkhez.

A Telekom sok mindennel próbálkozott, hogy a nála lévő közel 6 ezer állomás üzletileg is értelmezhető bevételt hozzon, de sem az SMS, sem a multimédiás funkciók nem vezettek eredményre. Úgy tűnik, hogy a helyzet menthetetlen, a felhasználókat nem érdekli a fülke, ezért a cégek a használatot folyamatosan figyelik, és a gazdaságtalanul üzemelő fülkéket folyamatosan bezárják – már ha megtehetik.

Ennek még mindig van tere, az Invitel területén például jelenleg közel 1400 nyilvános telefonállomás található, ez 60 százalékkal kevesebb, mint a 15-20 évvel ezelőtti csúcs, de még mindig 20 százalékkal meghaladja a törvényi kötelezettséget.

A leszerelt fülkék iránt egyébként mutatkozik némi érdeklődés, alapítványok, intézmények, de adott esetben még magánszemélyek is szoktak kérni belőle. Az Egyesült Államokban a nyilvános telefonfülke mindig is a bűnözők kedvelt eszköze volt, mert a szabályozás szerint nem lehet előzetes értesítés nélkül lehallgatni az utcáról folytatott beszélgetéseket. A fülkéket ezért ott sok helyen a városi elöljárók nyírták ki, annak érdekében, hogy a közbiztonság javuljon.

Fotó: Fortepan, Invitel

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat Invitel telefonfülke Telekom Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2025. április 4. 06:03 Világ

Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget

Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.

Vámosi Ágoston
2025. április 3. 15:42 Közélet

Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal

A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.

Jandó Zoltán Váczi István
2025. április 3. 06:01 Közélet, Világ

Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal

Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.