Delhiben a lakosság többsége átesett a koronavíruson, de egy brazil város példája mutatja, hogy nincs közel a nyájimmunitás
A delhi önkormányzat múlt héten jelentette be, hogy a város lakosságának 56 százaléka eshetett át a koronavíruson, miután 28 ezer lakoson végeztek el antitest teszteket. A vizsgálat alapján tehát a nagyjából 20 milliós Delhiben több mint 10 millióan eshettek át a fertőzésen, szemben a 635 ezres hivatalos esetszámmal.
Az eredményt több helyi politikus is üdvözölte, belelátva a sokat idézett nyájimmunitás közelségét. Például a delhi egészségügyi miniszter, Satyendar Jain úgy kommentálta a felmérést, hogy “Delhi nagyrészt legyőzte a Covidot”. Hasonló feltételezések szerint a magas átfertőzöttségnek szerepe lehet abban, hogy az elmúlt hetekben jelentősen lassult a vírus terjedése egész Indiában.
A delhi felmérés miatt azonban több helyi virológus is óvatosságra int a nyájimmunitás elérésével kapcsolatban. A nyájimmunitás jelenségét ugyanis alapvetően az oltásos védekezéssel kapcsolatban vizsgálták korábban. Tehát azt nézték, hogy milyen szintű átoltottság szükséges egy vírus megállításához, nem pedig azt, hogy természetes úton mennyi ember átfertőzése szükséges hozzá.
Falfestmény Delhiben. Fotó: AFP
Egy brazil város, a kétmilliós Manaus példája is azt támasztja alá, hogy természetes úton nem magától értetődő a nyájimmunitás elérése. Az Amazonas által körülölelt városban az elsők között terjedt el a járvány Dél-Amerikában, amelynek a felfutása kegyetlenül gyors volt, a kórházak szinte azonnal telítődtek.
Októberi antitest felmérések alapján a lakosság 76 százaléka átesett a víruson, ami meghaladja a nyájimmunitás eléréséhez szükségesnek tartott 60-70 százalékos arányt. Ennek ellenére mégsem alakult ki nyájimmunitás, januárban ismét meredeken kezdtek el nőni az esetszámok.
A város az elmúlt hetekben újfent egészen drámai heteket élt meg. Hiába voltak felkészültebbek a kórházak, még gyorsabban megteltek, mint tavaly tavasszal. A kórházakból egy idő után elfogyott az oxigén, így olyanok is áldozatokká váltak, akiken lehetett volna segíteni. Sokan az otthonukban haltak meg. A Washington Post riportja szerint a helyi orvosok olyan borzalmakat láttak az elmúlt pár hétben, mint korábban soha.
A Guardian podcastjében a University of London egyik virológusa, Deepti Gurdasani több lehetséges okra is visszavezette a manausi esetet. Szerinte elképzelhető, hogy a felmérések túlbecsülték az átfertőzöttség mértékét, ugyanakkor valószínűbbnek tűnik – más források alapján is -, hogy a vírus új variánsa az oka az újabb hullámnak.
Amellett, hogy ez jóval fertőzőbb lehet, Gurdasani szerint úgy tűnik, nem véd ellene a korábbi megfertőződés vagy a védelem nem tart olyan hosszú ideig, mint korábban hittük. A virológus szerint az eset arra is rávilágít, hogy a természetes úton megcélzott nyájimmunitás mennyire kockázatos védekezési stratégia.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
