Több mint egy évvel a felhívás megjelenése után múlt héten eredményt hirdettek a „Látvány-csapatsport Támogatási Felület” fejlesztésére kiírt közbeszerzésen. Ezzel egy olyan egységes informatikai rendszert rendelt meg a tao-támogatásokat a kormány részéről felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely a kiírás szerint „lefedi valamennyi érintett szervezet látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos feladatait”. A támogatást kérők a jövőben itt intézhetik az igénylést, ezen keresztül tarthatnak kapcsolatot a szövetségekkel, illetve a minisztériummal, de a keletkező dokumentumokat is a rendszerből lehet majd letölteni.

Tíz év után valakinek eszébe jutott

Lényegében tehát a most megrendelt felület lesz az évi nagyjából százmilliárd forint közpénzt felemésztő tao-rendszer adminisztrációs háttere. Bár maga a közbeszerzés, és a további tervek – tehát a jelen és a jövő – is fontos, sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi volt eddig. A sport taót^*Amelynek lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot készítenek, aminek szövetségi, illetve esetenként minisztériumi jóváhagyása után nyereséges vállalatokat kell meggyőzniük, hogy az államkassza helyett nekik utalják a profitjuk után fizetendő adót. ugyanis közel tíz éve, 2011-ben vezették be, azóta pedig alsó hangon 800 milliárd adóforint áramlott különböző sportszervezetekhez a rendszer keretében.

A mostani közbeszerzés pedig egyértelműen arra utal, és korábbi bírósági eljárások is azt bizonyítják, hogy

az elmúlt tíz évben úgy ment el ez a 800 milliárd forint közpénz, hogy az ezt felügyelő minisztériumnál nem volt erről átlátható, kereshető adatbázis, a dokumentumokat papíralapon, aktákban tarthatták.

Ez nem jelenti azt, hogy a tao-támogatásokról semmit nem digitalizáltak. A szövetségek és a támogatást igénylők között eddig is elektronikus úton zajlott a kommunikáció, sőt, a szövetségeknek van is erre fejlesztett informatikai rendszere. Ezen keresztül pedig az adatok egy része is hozzáférhető: bárki számára látható például, hogy az egyes években mely szervezetnek mekkora támogatási keretet hagytak jóvá, és ebből mennyit sikerült feltölteni, ahogy az is kideríthető, mekkora összegekben érkezett ez be az adott egyesületekhez.

Persze ez nem a kezdetektől van így, az érintett sportszövetségek fokozatosan vezették be ezt az úgynevezett Flexinform rendszert. Először a labdarúgó-szövetség állt át, mostanra azonban a hat látványsportból^*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda a jégkorong kivételével mindenhol így teszik közzé az adatokat.

Az akta holléte alapján

Igen ám, de ez csak a szövetségekre vonatkozik, a minisztériumnál más a helyzet. Pedig a tárcának rendkívül fontos feladatai vannak. Amellett, hogy a nagyobb, 300 millió forint feletti csapattámogatásokra, illetve a szövetségek fejlesztési terveire nekik is rá kell bólintaniuk, az ellenőrzések sem futhatnak végig nélkülük. Utóbbiból volt is gond: előfordult, hogy egy szövetség hiába tárt fel százmilliós nagyságrendben szabálytalanságokat, nem tudta lezárni ezeket az ügyeket, és így visszaszedni a pénzt, mert a szaktárca esetenként másfél évig nem tette meg a szükséges lépéseket.

A minisztériumnál pedig ahelyett, hogy igyekeztek volna felszámolni az adminisztratív hiányosságokat, inkább megpróbálták felhasználni a helyzetet a tao-rendszerrel kapcsolatos információk visszatartására. A támogatások körül ugyanis a visszásságok miatt nagyon sokáig hatalmas volt a titkolózás. Az EMMI hosszú ideig nem volt hajlandó kiadni, hogy mely cégek fizették adójukat az államkassza helyett sportszervezeteknek (például a mostanáig ilyen formában 35 milliárd forintot összegyűjtő, Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt felcsúti futballakadémiának).

Amikor pedig a bírósági ítéletek miatt már nem lehetett tovább visszatartani az adatokat, hatalmas kapkodás kezdődött az érintett állami szerveknél. Akkori elbeszélések szerint a minisztériumban túlórában foglalkoztak az alkalmazottak a tao-iratokkal, de volt olyan szövetség is, ahol pluszembereket kellett alkalmazni, annyi dokumentumot kért be egyszerre a szaktárca.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy közpénz a tao, de a minisztériumban hirtelen eltűntek az iratokMost, hogy ki kellene adni, az NGM-nél hirtelen nem találják a dokumentumokat. Ez a Kúriát nem érdekli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg eltűntek az iratok, két minisztérium is törvényt sértHatalmas káosz van az EMMI-ben és az NGM-ben, mivel egyszerűen nincsenek meg azok az adatok a tao-pénzekről, amiket jogerős bírósági ítélet szerint ki kellene adniuk. Az a kevés is elég furcsa, amit kiadtak.

Már ennél az esetnél is egyértelművé vált, hogy valami nincs rendben a tao-dokumentumok rögzítésével és tárolásával. Ám ekkor még meg lehetett magyarázni a dolgot azzal, hogy bizonyos adatokat ki kellett takarni a dokumentumokból, amit csak manuálisan lehetett elvégezni.

Azóta azonban az EMMI egy másik tao-adatok megismerésére irányuló perben már védekezésként használta azt az érvet, hogy a dokumentumok nincsenek meg megfelelően kereshető formában digitalizálva. Így próbálták elérni, hogy ne kelljen kiadniuk adatokat, mondván: hozzájuk papíralapon érkeznek be az iratok, így a kért dokumentumokat nagyon időigényes és költséges lenne összegyűjteni, az már az alapfeladatuk ellátását veszélyeztetné. Sőt, a minisztérium jogi képviselője a tárgyalási jegyzőkönyv szerint arra utalt, hogy a teljes minisztériumi dokumentáció ilyen. Szó szerint úgy fogalmazott, hogy

amit említettem nyilvántartási rendszer, az a Poszeidón nyilvántartási rendszer, ez a teljes minisztérium iktatási rendszere, ebben iktatószámok alapján lehet keresni és az akta holléte alapján.

Ami úgy hangzik, mintha az iktatott minisztériumi iratok között nem lenne szabadszavas vagy tárgyszavas keresés. Azaz konkrét példával illusztrálva a tao-rendszer esetében nem lehetne külön lekérni egy adott sportágra vagy sportszervezetre vonatkozó adatokat a digitális rendszerből, csak ha ismerjük az egyes ügyek iktatószámait vagy az akták helyét.

Ligeti Miklós, a pert indító Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak azt mondta: ez valószínűleg azért nem teljesen így van, az érvelés csak egy kísérlet volt, hogy ne kelljen kiadni a kért adatokat. Ezekből az esetekből azonban elég egyértelműnek tűnik, hogy a minisztériumnál eddig azért nem volt teljesen rendben a tao-dokumentumok és egyéb adatok kezelése.

Közel 270 millióba kerül

Valószínűleg ezen is hivatott változtatni a most lezárt, egységes informatikai rendszer fejlesztésére kiírt közbeszerzés. A tender azonban az előzmények ellenére elhúzódott, hiszen még 2019 végén hirdették meg, és a lehetséges indulók körét is már tavaly februárban kijelölték. Az akkori döntés értelmében

öt cég maradt versenyben, köztük a szövetségek tao-rendszerét is készítő Flexinform, illetve az eddig már több tízmilliárdnyi állami megrendelést behúzó 4iG.

Végül azonban egy harmadik piaci szereplő, a Grepton Zrt. futott be. Volt ugyan olyan induló, amely gyorsabban vállalta volna a fejlesztést, a Grepton azonban ezt ellensúlyozni tudta azzal, hogy sokkal alacsonyabb árat adott meg a konkurenseknél. A 268 milliós ajánlatnál a legolcsóbb versenytárs is közel 20 millióval kért volna többet.

A társaságnak a szerződés aláírásától elvileg 11 hónapja van a rendszer lefejlesztésére. Bár ez önmagában nem jelenti azt, hogy jövő ilyenkor már automatikusan többet fogunk tudni a tao-pénzek áramlásáról, de az biztos, hogy a rendszer felállását követően a minisztérium már nem kerülheti el az adatszolgáltatást dokumentációs problémákra hivatkozva. Az EMMI-t kérdeztük, hogy miért húzódott el a mostani tender, illetve, hogy valóban papíralapú volt-e eddig a nyilvántartás, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukbaA tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költik a legtöbbet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Emberi Erőforrások Minisztériuma emmi tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában