Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. január 27. 06:27 Élet

Az unió odacsaphat a vegánoknak

A zabtej és a szójatej nem létező termék. Az a folyadék, amely zabból vagy szójából készül, és általában egyliteres rétegelt kartondobozokban kapható, az emberek pedig többnyire tehéntej helyett isszák, annak a neve zabital, illetve szójaital. Az egyetlen fő kivétel a kókusztej, egyébként minden más csak ital, és nem tej. Mindez szimplán értelmetlen szőrszálhasogatásnak tűnik, de nem az, hanem egy halálosan komoly üzleti csata megnyilvánulása.

A tejiparnak evidens érdeke az, hogy a vásárlók ne tekintsenek úgy a növényi alapú, többnyire fehér színű folyadékokra, mintha helyettesíteni tudnák a tejet. Ugyanez vonatkozik a növényi alapú, joghurtnak látszó, de joghurtnak nem nevezhető termékekre és minden hasonló készítményre. 

Ezzel szemben a növényi alapú termékek gyártóinak az az üzleti érdeke, hogy a fogyasztó akár úgy is gondoljon ezekre a termékekre, mint a tehéntejből készült élelmiszerek alternatívájára.

A két üzleti érdek közötti ellentét azért fajult el, mert – szokás szerint – egy olyan dologról van szó, ahol mindkét félnek igaza van. A tejesek joggal érvelnek azzal, hogy táplálkozástudományi és élettani szempontból a zabital nem egyenlő a tehéntejjel, ebben a tekintetben mintha az almát hasonlítanánk a körtéhez. A szabályok szerint ezért nem lehet tejnek hívni a növényi italokat.

Csakhogy a praktikus hétköznapi megközelítés mégis az, hogy a fogyasztók az esetek többségében a tej helyett isszák ezeket a készítményeket. Ha pedig ez a vásárlás fő motivációja, akkor mégiscsak egy piacon versenyez a két tábor, ezért üzleti szempontból az egységes szabályozás lenne a logikus – hangzik a növényi oldal érvelése.

Természetesen ebben az ütközetben a tejipar Góliát, és a tejmentes Dávid. Csakhogy míg a tejesek az utóbbi években elkezdtek kissé összemenni, a tejmentesek épp pubertáskorba értek, és nagyon nőnek. A most megvívott ütközetek így valójában a jövő nagy csatáit készítik elő.

Ebbe a folyamatba hozhat be új elemet az Európai Unió hivatalainak mai, azaz szerdai vagy holnapi, azaz csütörtöki megállapodása. Jelenleg, ahogy írtuk, a legfontosabb, tejipart védő szabály az, hogy nem lehet a megnevezésekben összemosni a két különböző terméket. A zabitalt nem lehet zabtejnek nevezni az unióban hivatalosan, akkor sem, ha nem hivatalosan mindenki annak hívja.

Ám ami most jön, az ennél sokkal durvább lehet. 

A három nagy európai döntéshozó szerv (Európai Bizottság, Európai Parlament és Európai Tanács) ugyanis közösen egy olyan jogi kiegészítésről készül dönteni, amely elfogadása esetén gyakorlatilag büntetni kezd minden tejes és nem tejes összehasonlítást.

Ha a szabályokat módosítják (amire elég nagy esély van), akkor ezentúl a tejmentes termékeken és az azokhoz tartozó marketinganyagokon még említés szintjén sem lehet majd utalni a tejiparra. Könnyen előfordulhat, hogy ezentúl egy tejmentes termék dobozára nem lehet majd ráírni, hogy „tejterméket nem tartalmaz”. (Miért is tartalmazna, ha definíció szerint nem az?) Elképzelhető, hogy ezentúl egy növényi alapú desszertre nem lehet majd ráírni, hogy „tejszínes-krémes állagú”.

Ha átmegy a tervezet, akkor az unióban tilos lesz például egy hivatalos Facebook-posztba beleírni, hogy adott esetben egy bizonyos termék előállítása „feleannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a tejes megfelelője”. Ez ugyanis konkrét összehasonlításnak számít majd, ami visszavisz minket az alma és a körte hasonlatához.

Az utóbbi példát azért is hoztuk fel, mert bizonyos kivételektől eltekintve általánosságban igaz szokott lenni az a megállapítás, hogy a növényi alapú termékek előállítása kisebb környezeti terheléssel jár, mint a tejtermékeké. Ez megint csak nem tudományos, hanem pusztán hétköznapi gyakorlati szempontok miatt fontos: a vásárlók jelentős részét ma már ez is motiválja a vásárlás során.

Így viszont a tejmentesek érveléséhez jutunk vissza: szerintük érthetetlen, hogy

a vásárló döntését megalapozó tájékoztatást miért nem lehet marketingcélokra felhasználni.

A példa azonban könnyen ki is terjeszthető, hiszen a környezetvédelmi szempontok nem állnak egyedül. Bármennyire is nem ugyanarról a termékről van szó, sokan mégis azért keresik a tej alternatíváit, mert laktózérzékenyek. Ennek az egyre bővülő vásárlói rétegnek a megnyeréséért a laktózmentes tejet készítő tejipari cégek egymással versenghetnek, ám ha az uniós szabályok átmennek, akkor a tejmentes lehetőségek gyártói ebben a versenybe nem szállhatnak be.

Ugyanez a helyzet a nagyüzemi állattartást ellenző fogyasztók esetében is (függetlenül attól, hogy miért van bennük ellenkezés). Ők is a tejet szeretnék kiváltani, de ezentúl nem lehet majd őket olyan reklámokkal megtalálni, amelyek azt a tényt összehasonlító módon hangsúlyozzák, hogy a növénytermesztés nem egyenlő az állattenyésztéssel. (Természetesen a növénytermesztésnek is megvannak a gyenge pontjai, lásd például a pálmaolaj esetét, és egy tejreklámban elvileg nem tilos azt hangsúlyozni, hogy a növényi tábor az őserdők irtásához járul hozzá, de ez nem része a mostani jogi változtatásnak.)

Összességében a tejesek sikeres lobbitevékenysége a vegánokat érintheti rosszul, és nemcsak azért, mert nem nevezhetik hétköznapi nevükön a kedvelt termékeiket, hanem sokkal inkább azért, mert az összehasonlító marketing szigorú tiltása visszaveti azt az iparágat, amelyik sorra fejleszti számukra az új élelmiszereket.

Mielőtt erre legyintenénk, érdemes figyelembe venni, hogy az Európai Unióban (igaz, főleg annak nyugati és északi részén) a vegánok (vagyis a minden állati terméket elutasítók, azaz nem csupán vegetáriánusok) aránya az elmúlt négy évben megkétszereződött, és 3 százalékon áll. Ez még nem jelentős fogyasztói réteg, de rengetegen állnak a vegánság kapujában: az uniós népességnek már majdnem harmada flexitáriánus, azaz törekszik a hús mellőzésére, és húst csak alkalomszerűen fogyaszt, és nagyon sokan „tervezik”, hogy vegetáriánusok lesznek.

A tejipart ma még nem rengetik meg ezek a számok, de üzleti szempontból tökéletesen érthető, hogy nem szeretnének eljutni a tejmentes trend áttöréséhez. Vagy legalább késleltetni szeretnék azt. Ha a papírforma érvényesül, akkor az unió ehhez fog most újabb eszközt adni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tej lehet a táplálkozási divat következő áldozataUgrásszerűen nő a növényi alapú italok népszerűsége, mert egyre több oldalról támadják a tejivást. A környezetvédelmi adatokban a tej elég rosszul áll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy végtelenül egyszerű termékre húznak fel éppen egy óriási üzletetA zabital egy most berobbanó globális biznisz kiváló kiindulási terméke. Bár zabot vízbe áztatni mindenki tud, mégis csomagolva veszi meg, 15-20-szoros áron.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet élelmiszer Európai Unió flexitáriánus növényi alapú szabályozás tej tejipar vegán vegetáriánus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. május 9. 15:47 Adat, Élet

Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat

A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.

Váczi István
2024. május 7. 16:33 Élet

Elkezdődött a G7 új korszaka

Újult erővel, több és frissebb cikkel térünk vissza.

Torontáli Zoltán
2024. május 5. 05:32 Élet, Világ

Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért

Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 10. 14:02 Közélet

Furcsa szimbóluma lesz a magyar-kínai közeledésnek a cseresznye és a marhasperma

Infrastrukturális beruházások előkészítése mellett a cseresznye és a szarvasmarhafélék örökítőanyagának kiviteléről is megállapodott a magyar kormányfő a kínai elnökkel.

Mészáros R. Tamás
2024. május 10. 05:20 Közélet, Világ

Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket

Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.

Hajdu Miklós
2024. május 9. 13:33 Vállalat

A mostani miniválság mutatja, miért veszélyes az akkugyáraknak való kiszolgáltatottság

A hazai ipar és gazdaság erősen megérzi az akkumulátorok iránti kereslet mostani, enyhe gyengélkedését is, ami figyelmeztető jel a jövőre nézve.