A friss cseh járványstatisztikák az ország legsötétebb időszakát idézik, az egymillió főre jutó naponta regisztrált új fertőzöttek mozgóátlaga az október végi csúcsot megközelítő szintig futott fel az ünnepek után. A statisztika alakulása Szlovákiában is aggasztó, ahol korábban nem tapasztalt szintre emelkedett a napi új esetek száma. Hozzájuk képest Lengyelországban és Magyarországon a decemberi csökkenő trendek megtörése látszik egyelőre, vagyis régiós összehasonlításban ezekben az államokban viszonylag kedvező a helyzet, de az ünnepekkel járó találkozások hatása itt is látszik.

Fokozódó mértékű problémát jelentenek Csehországban és Szlovákiában a tesztelés hiányosságai is. A pozitív eredményű mintavételek aránya e két országban rekordszintre emelkedett, tehát a napi új esetszámok egyre kevésbé jellemzik a járvány valódi mértékét. Lengyelországban ugyanakkor csökkent valamelyest a pozitivitási arány, Magyarországon pedig sajnos megtört a korábbi javuló tendencia – igaz, a visegrádi térségben a magyar arányszám még mindig kifejezetten alacsonynak számít.

Mivel a pozitív tesztek aránya messze meghaladja a visegrádi régió országaiban az öt százalékos határértéket, továbbra is leginkább a napi halálozási adatokra érdemes támaszkodni. Ezek szerint az elhamarkodott lazítások Szlovákiában olyannyira visszaütöttek, hogy az őszi időszakot a legjobban átvészelő országban mostanra lakosságarányosan közel annyian veszítik életüket a járványban, mint Magyarországon a karácsonyt megelőző hetekben, amikor a járvány itt tetőzött.

A távolságtartást ösztönző szabályok enyhítése a cseh adatokon is megmutatkozik, a régió legnyugatibb országában ismét magasabb a koronavírushoz köthető halálesetek egymillió lakosra jutó száma, mint Magyarországon. A lengyel és a magyar halálozási adatok csökkenésében is törés látszik.

Kérdés, hogy mi lesz Magyarországon az eredeti tervek szerint január 11-én hatályát veszítő szigorítások sorsa – a bizonytalanságot jól mutatja, hogy a középiskolák a jövő heti nyitásra készülnek, miközben Orbán Viktor a vasárnapi rádióinterjújában arra utalt, hogy a lazításoknak nincs még itt az ideje, de pontosabb állásfoglalás azóta nem érkezett a kormány részéről.

Az enyhítések veszélyeit mindenesetre világosan igazolják Csehország és Szlovákia példái: a járványt fékező intézkedések szigorúságát mérő Stringency Index szerint – amelynek magasabb értékei a keményebb szabályokra utalnak^*Fontos hangsúlyozni, hogy az index hasonló értékei nem jelentik azt, hogy egyforma intézkedések lennének érvényben, és azok betartásában, betartatásában is lehetnek különbségek. – jelentős enyhítések történtek ezekben az országokban november végétől, mostanra pedig a fenti statisztikák tükrében jól látszik ezek következménye.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat covid covid-19 koronavírus visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában