Csehországban és Szlovákiában újra romlik a járványhelyzet, a magyar fordulat tovább várat magára
A járvány őszi felfutására emlékeztető ütemben növekszik az naponta regisztrált koronavírusos esetek egymillió lakosra jutó hétnapos mozgóátlaga Csehországban és Szlovákiában. A szlovák adat ráadásul rekordszintet mutatott az elmúlt napokban, az országban a novemberi tömeges tesztelések ellenére sem sikerült tehát megfogni a járványt. Jó hír viszont, hogy az esetszámok Magyarországon és Lengyelországban továbbra is csökkennek.
A fentebbi adatokat azonban továbbra is erős fenntartásokkal érdemes csak figyelembe venni, ugyanis a pozitív tesztek aránya még mindig nagyon magas a régióban. A probléma különösen Lengyelországban súlyos, de az alábbi görbék visszatükrözik a mintavételekkel kapcsolatos magyar adatközlések esetlegességét is.
A járvány lefutását némileg késleltetve, de a teszteléssel kapcsolatos anomáliáktól függetlenül követi a koronavírushoz köthető napi halálesetek száma. E mutató szerint is jelentősen romlott a helyzet Csehországban és különösen Szlovákiában, ahol viszonylag alacsony szinten stagnált a mutató november közepe óta, de az utóbbi napokban hirtelen megkétszereződött a végzetes kimenetelű esetek száma. Lengyelországban továbbra is csökken a halálesetek száma, Magyarországon azonban még mindig csak a járvány tetőzésére következtethetünk az idősor alapján (sőt, az elmúlt hét nap adatai a helyzet romlását sejtetik, a halálozások hétnapos mozgóátlaga rekord magasra nőtt).
Magyarországon az érdemi járványügyi óvintézkedések november 11. óta, vagyis hat hete érvényben vannak, időszerű lenne tehát a fordulat a régiós tapasztalatok alapján: az októberben fokozatosan szigorító Csehországban és Lengyelországban november közepére rendre sikerült a halálozási adatok tendenciáját csökkenőre változtatni, Szlovákiában pedig viszonylag alacsony szinten tartani. Messzemenő következtetéseket azonban aligha tehetünk a környező országok helyzete alapján, hiszen a járvány felfutása során hozott óvintézkedések mértéke, jellege és ütemezése meglehetősen különböző, ráadásul szinte mindenütt van egy-egy rendhagyó elem – a csehek például az EU és a NATO segítségét kérték az egészségügyi rendszerük megerősítésére, a lengyelek korhatárhoz kötött kijárási korlátozásokat vezettek be, a szlovákok tömeges tesztelési programot hirdettek, míg Magyarországon talán a leginkább említésre méltó különlegesség, hogy az intézkedéseket nem fokozatosan, hanem egy-egy nagyobb csomagban vezették be, a többi visegrádi országhoz képest viszonylag sokára.
Adat
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
