Az autóipar üzleti modelljének összeomlásától tart az egyik legnagyobb gyártó
Az elektromos autók körüli túl nagy felhajtás veszélyeire figyelmeztetett múlt héten a világ darabszámot tekintve második legnagyobb gyártója, a Toyota elnöke.
Akio Toyoda a japán autógyártók szövetségének elnökeként a szervezet év végi sajtókonferenciáján arról beszélt, hogy a technológia pártolói nem veszik figyelembe az áram előállításának szén-dioxid-kibocsátását, hazájában pedig jelenleg nincs is akkora áramtermelő kapacitás, amelyet egy teljesen elektromos autókból álló flotta igényelne. Szerinte ahhoz, hogy az összes Japánban futó autó elektromos legyen, 14-37 ezer milliárd jen (40-104 ezer milliárd forint) infrastrukturális fejlesztésre lenne szükség.
Toyoda emlékeztetett arra, hogy Japánban jelenleg főként szén és földgáz elégetésével állítják elő az áramot, ezért valójában minél több elektromos autót gyártanak, annál rosszabb lesz a helyzet a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. Bár a Toyota esetében ez nem fenyeget, a vállalat a hazai piacon ugyanis egyelőre nem forgalmaz tisztán elektromos akkumulátoros autót.
Ahogy a Wall Street Journal is utal rá a cikkében, a Priusszal a Toyota élen járt a hibridek fejlesztésében, és az üzemanyagcellás (hidrogénes) technológiába is sokat invesztált. Az akkumulátoros, tisztán elektromos technológiában viszont egyelőre lemaradt, Japán mellett Észak-Amerikában sem forgalmaz ilyen modellt, de Európában is csak az idén dobott ilyet piacra.
A Toyota elnöke egyébként arra reagált, hogy Japánban is felmerült a belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének megtiltása, potenciálisan 2035-től. Szerinte,
ha az ország túl hamar teszi meg ezt a lépést, akkor az autóipar jelenlegi üzleti modellje össze fog omlani.
Ez pedig több millió állás megszűnésével jár majd.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
