Jeremy Howick, az Oxfordi Egyetem kutatója a koronavírus-járvány kapcsán a The Conversationben megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy brit adatok szerint a kórházba kerülő Covid-19 betegek több mint 80 százaléka D-vitamin hiányos, egy kis populáción végzett (ezért tudományos szempontból egyelőre nem egyértelmű) vizsgálat pedig arra utal, hogy a magas D-vitamin szint csökkenti a betegség súlyos lefolyásának esélyét.
Amint írja, néhány szakember ugyan továbbra sem ért egyet azzal, hogy szélesebb körben használják a D-vitamint, a télre készülve Angliában mégis kétmillió, fokozott kockázatú lakosnak küldenek D-vitamint étrend-kiegészítőnek, mert a szakmai konszenzus mégis az, hogy érdemes lehet ezzel próbálkozni.
Kanada, Svédország, Finnország és Ausztrália a cikkíró érvelése szerint valamilyen formában államilag erősíti a D-vitamin fogyasztást, általában vagy a tejet vagy a lisztet kötelező dúsítani vele. Ennek az az előnye, hogy biztosabban célba jut, hiszen a felmérések szerint a támogatásként kapott tablettákat az érintettek harmada nem veszi be, ráadásul sokan pont a feledékenyebb idősek, vagyis a legveszélyeztetetebb csoportba tartoznak.
A D-vitaminból az sem jó, ha túl sok van, de egyelőre messze a hiány a legfőbb egészségügyi probléma. Egy tavalyi tudományos publikáció egyértelműen kimutatta, hogy összességében megéri kötelezővé tenni, hogy egyes élelmiszerek bizonyos mennyiségű D-vitamin tartalmazzanak, mert ha ez a WHO ajánlásainak megfelelően történik, akkor jóval kevesebbe kerül, mint amennyi kiadást hosszabb távon az egészségügynek okoz.
A kanadai modellben például egy deciliter tejbe 1 mikrogramm D-vitamint kötelező rakni, így elérhető, hogy 3 deciliter tej fogyasztásával be lehessen vinni a napi szükséglet majdnem egyharmadát. A vitaminnal dúsított tejből rövid idő alatt 100 háromdecis bögrével kellene meginni ahhoz, hogy káros legyen egy átlagos étrendű ember számára. Vagyis a túladagolás nem valószínű, de a többletként bevitt vitamin általános előnyei egyértelműek.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
