Száz darab, vizsgálatoknál használatos latex kesztyűt tavaly decemberben még 1300 forintért ajánlottak egy budapesti állatorvosi rendelőnek. Márciusban ugyanezért már 2250 forintot kellett fizetni, augusztusban pedig négyezret. A lapunknak nyilatkozó kereskedők szerint van olyan vitril kesztyű, amely most ötször annyiba kerül, mint egy éve – ha egyáltalán be lehet szerezni az igényelt mennyiségben, és ez az egészségügyben elég nagy gondot okozhat.
Bár tavasszal a maszkok drágulása vitte el a show-t, mindenki erről beszélt, valójában az összes védőfelszerelés, így a gumikesztyűk piacán is hasonló folyamatok zajlottak. Egy nyáron készült iparági jelentésben azt becsülték, hogy 2020-ban világszerte 585 milliárd egyszer használatos gumikesztyűre lehet szükség, ami azért problémás, mert az éves gyártási kapacitás ennek kevesebb mint kétharmada, csak 370 milliárd.
A maszkokkal szemben azonban otthoni varrással és a termelésbe gyorsan bevont új gépekkel a kesztyűproblémát nem lehet megoldani.
Bár a gyártók viszonylag gyorsan, már késő tavasszal léptek, a kapacitásbővítő beruházások átfutása 10-11 hónap, így 2021 második negyedéve előtt nem valószínű, hogy lesz elég gumikesztyű a piacon
– mondta lapunknak Tóth András, az ágazat egyik legnagyobb szereplője, a Sempermed csoport magyar leánycégének vezetője.
Bár a műtétekhez használt steril kesztyűkből is sokkal többre van most igény, mint tavaly, a legnagyobb hiány az úgynevezett vizsgálókesztyűknél alakult ki. Ezek azok, amelyeket például az állatorvosi rendelőkben is háromszoros áron vesznek most, de nem steril körülmények között a kórházak is ilyeneket használnak. A gondot pedig az okozza, hogy az egészségügyön kívül még nagyon sok ágazatban is kell a kesztyű.
A kereskedők szerint minden kesztyű iránt megugrott a kereslet. Az egészségügyben a járvány miatt érthető módon sokkal több gumikesztyű fogy, az Országos Mentőszolgálat protokollja szerint például a mentősök most két-három kesztyűt is egymásra vesznek, de az olyan szakmákban is aktívabb lett a felhasználás, ahol ez korábban nem feltétlenül volt így.
Tóth András szerint ugyanaz történt az iparban, a kereskedelemben és a lakosságnál is. Rengeteg – például élelmiszeripari – termelőüzemben volt eddig is kötelező higiéniai okokból a gumikesztyű használata, de a járvány miatt ez most fokozottan igaz.
A kereskedők tavasszal még azt gondolták, hogy az iparban csak a pánikvásárlások hajtják fel a keresletet, de az igény tartósan magas szinten maradt. Valószínűleg azért, mert a járványhelyzetben sokkal szigorúbban veszik az előírásokat az ipari cégek és a munkavállalók is. Bár a lapunk által megkeresett élelmiszeripari vállalatok kivétel nélkül azt mondták, hogy náluk nem volt érdemi növekedés, a kereskedők szerint a piac ipari szegmensének egésze nőtt.
Szintén komoly felfutás volt a kiskereskedelemben: az élelmiszer- és egyéb üzletekben is sokkal kiterjedtebb a gumikesztyű-használat, mint korábban. A Sparnál például lapunknak azt mondták, hogy a higiéniai szabályok szigorítása miatt másfélszer annyi gumikesztyűt vesznek, mint a járvány előtt, és a beszerzés nehézkes, mert tapasztalataik szerint is általános hiány van a termékből.
Mindeközben itthon a lakossági igény is nagyjából a duplájára nőtt, ráadásul a keresletnek ősszel a második hullám újabb lökést adott.
Ezek azonban nem magyar sajátosságok, a világon mindenhol ugyanezek a folyamatok játszódtak le. Lyczba Alexander az itthon szintén fontos piaci szereplőnek számító Mercator ügyvezetője azt mondta,
vannak olyan országok, ahol 2019-ről 2020-ra a teljes piacot tekintve is a kétszeresére emelkedett a felhasznált mennyiség.
Olyan hiány alakult ki, hogy a kereskedők vagy a korábbi sokszorosára emelték az árakat, vagy elkezdtek sakkozni a szállításokkal, hogy jusson elég kesztyű az egészségügynek is, amely a szűkebb anyagi lehetőségei miatt nehezen tudja felvenni a versenyt az ipari cégekkel vagy viszonteladó kereskedőkkel. Ez komoly kockázatot jelent az egészségügyben, hiszen tisztán piaci alapon jelenleg egyáltalán nem biztos, hogy jutna elég kesztyű például a magyar kórházakba.
Persze ez nem jelenti azt, hogy a gumikesztyű-gyártóknak és forgalmazóknak ne menne jól a szekér. Az árak a többszörösükre emelkedtek, de ezt részben a költségek megugrása is okozta. Alapesetben a gumikesztyű árában nagyjából 60 százalék az alapanyag költsége, ám a megugró kereslet miatt a különböző tőzsdei gumiárak is körülbelül 50 százalékkal emelkedtek tavasz óta. Ebből a szempontból egyébként a távol-keleti tőzsdék fontosak, a kereskedelem nagy része ugyanis ott zajlik, és a kesztyűgyárak többsége Malajziában, Thaiföldön vagy Kínában van. A globális export nagyjából nyolcvan százaléka származik ebből a három országból.
Az alapanyagárak mellett megdobták a gyártási költséget a járványügyi intézkedések a gyárakban, az állami korlátozások, és egy idő után már a csomagolóanyag beszerzése is gondot okozott, illetve jóval drágább lett.
Sok esetben azonban a gyártók és a kereskedők is kihasználják a brutális túlkeresletet, és hatalmas haszonnal adnak túl az egyébként rém egyszerű és így békeidőben nem túl magas profitrátával értékesített termékeken.
Korábban írtunk már arról, hogy a lengyel hátterű, de szintén a Távol-Keleten gyártó Mercator a harmadik negyedévben a forgalmát négyszeresére, a nyereségét pedig több mint 274-szeresére növelte. Bár ez a növekedés kiugró, a többi gyártó- és forgalmazócég sem panaszkodhat.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a Bloomberg már augusztusban arról írt, hogy Malajziában csak a gumikesztyűipar öt új dollármilliárdost termelt ki idén. Hozzátéve persze, hogy ez a vagyon olyan könnyen el is repülhet, ahogy jött, hiszen a mesés profitok természetesen feltolták ezeknek a cégeknek a tőzsdei értékét, ám ez feltehetően nem marad örökké így.
A gyártók mellett a kereskedők is elég jól keresnek, a Mercator például vélhetően nem a termelési sokkon, inkább az értékesítési tevékenységen szedte meg magát. A piacon ugyanis nem általános, hogy a gyártók egyben kereskedők is, inkább az jellemző, hogy szerződésben állnak különböző disztribútorokkal, akik saját márkanév alatt adják el a termékeket.
A túlkeresletes piacon a gyártóknak súlyoznia kellett, nem mindig tudtak az összes partnerüknek szállítani. A legjobb pozícióban azok a kereskedők voltak, amelyek vagy saját termelőkapacitással rendelkeznek, vagy annyira fontos vevői a gyártóknak, hogy továbbra is benne maradtak a kiszolgált körben.
A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők szerint több céggel is előfordult, hogy jóval kevesebb termékhez jutott csak hozzá, mint korábban, mivel a konkurensek elvitték a gyártóktól a kesztyűket. Normál esetben ilyenkor visszaesik a kereskedő árbevétele, most azonban nem feltétlenül ez történt. A vállalatok ugyanis megpróbálták behozni ugyanazt a profitot, amit korábban, azzal az egyszerű megoldással, hogy sokkal drágábban adták azt a kevés kesztyűt, ami jutott nekik. Mivel pedig a piac ennyire túlkeresletes, értékesíteni is tudták a termékeiket. Szakértők szerint ez volt az egyik legerősebb árfelhajtó tényező.
A piacon úgy látják, hogy a mostani helyzet egész biztosan hónapokig megmarad. A vakcina hozhat enyhülést a keresletben, de a várakozások szerint az igény akkor is jóval a korábbi felett marad, ha megszabadulunk a koronavírustól. Így viszont az árak is magasan maradhatnak.
Vállalat
Fontos