A Magyarországon is piacvezető ruhaipari vállalat, a H&M növekedésében éveken át korlátot jelentett, hogy elhanyagolta az online terjeszkedést. A 2017-es beszámolójában még magának is felrótta, hogy az üzletek csökkenő látogatottságát nem kompenzálják a webshopos vásárlások.
A svéd gyökerű fast fashion lánc ezért az elmúlt években igyekezett erősíteni az online lábát, és ezt az átmenetet jelentősen felgyorsítja a koronavírus. A többi ruhaipari céghez hasonlóan az H&M-et is érzékenyen érintette a járvány. Üzletei 80 százalékát be kellett zárnia tavasszal, a második negyedévben pedig felére csökkent a forgalma.
A második negyedévben ötmilliárd svéd koronás (171 milliárd forintos) vesztesége volt a cégnek. A harmadik negyedévben ismét nyereséges lett, de forgalma 16 százalékkal elmaradt az előző év hasonló időszakától. A csökkenő forgalom és az előretörő online vásárlás hatására a H&M a múlt héten bejelentette, hogy üzleteinek öt százalékát, 250-et bezár jövőre*egészen pontosan 350 zár be, és 100 új nyílik majd meg., a megmaradó boltok egy része pedig a webshopos vásárlást kiszolgáló elosztóközponttá válhat.
A ruhakereskedelem tartós átalakulásával számol a legnagyobb ruhaipari cég, a spanyol Inditex is, amelynek márkái közé tartozik többek között a Zara, a Bershka, a Pull&Bear, a Massimo Dutti vagy a Stradivarius is. Az Inditex látványosabb átalakításba kezd mint a H&M: üzletei közel húsz százalékát, 1200-at zár be, és 450 nagyobb és “magasabb minőségű” üzletet nyit meg “prémium helyszíneken”. A két említett nagy láncon kívül számos, Magyarországon kevésbé ismert ruhalánc zár be több száz ruhaboltot.
Arról egyelőre nincs hír, hogy Magyarországot érintik-e a boltbezárások. Nálunk a H&M a legnagyobb ruházati cég a tavalyi 58 milliárd forintos árbevételével, a 27 milliárdos forgalmú C&A és a 25 milliárdos Zara előtt.
Ahogy korábban írtunk róla, a ruhakereskedelem Magyarországon is összeomlott a tavaszi korlátozások alatt, áprilisban mintegy 90 százalékkal zuhant a szektor forgalma. Júliusban a forgalom ugyan elérte a tavalyit, ám kérdéses, hogy ez mennyire marad meg tartósan, és mekkora szerepe volt ebben az elhalasztott vásárlásoknak. Augusztusban közel tíz százalékkal alacsonyabb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor.
Vállalat
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
